...ajánlom Semjén atyának:-)

...mert a Fidesz tud (ki)számolni!

Most aztán felköthetem a gatyámat - ha lenne nekem olyanom!

A tömegtájékoztatás forradalmáraként robban be a köztudatba a blogírás fogalma. Mára odáig fejlődött, hogy aki képes értelmes gondolatokat egymás mellé rakosgatni, az valamely szolgáltatónál létesített egy saját felültetet, ahol kedvére ütögetheti billentyűzetét. Napjainkban sorra születnek jobbnál jobb blogoldalak, ahol mindenféle szaktudás és médiaismeret nélkül bárki elkészítheti saját észrevételét, véleményét. Ez a mi közösségünk: a mi világunk, és nem engedhetjük, hogy ez a kinyilatkoztatási forma a kormány újabb játékszerévé váljon!

A szólásszabadság igénye évszázadok óta végigkíséri az emberiséget. A vélemény szent szövetsége mindig is harcot vívott az őket eltiporni vágyó hatalmak ellen, hol fegyveres, hol békés eszközökkel védve népének érdekeit, és nem törődve annak következményeivel. A múltban számtalan bizonyítékot találhatunk arra, hogy mit tesz e szövetség, ha egy felső hatalmi réteg bekorlátozza alapvető jogait: a múlt mindenféleképpen óvatosságra intené!A jelenkor demokráciájának hazai formája( ha létezik még ilyen egyáltalán) már így is ezer sebből csörgedezik, és félő, hogy a kormány táskájából előhúzott újabb intézkedési csomag visszafordíthatatlan károkat okoz eme véleményszabadság gépezetében. A magyar nép bár feledékeny kissé, de azt semmiképpen nem nézné jó szemmel, hogy minden csapból ugyan az a maszlag csordogáljon, és közben esélye sincs ennek megváltoztatására. A kormány pontosan erre készül, hogy irányítása alá vonja az összes tömegtájékoztatásra szakosodott médiumot - beleértve az egyéni véleményeknek is teret adó blogfelületeket, hogy aztán megnyitva a Fideszcsapot mindenki ugyan azon tájékoztatáson csámcsoghasson.

A mindenkori magyar kormány(legyen az jobb vagy baloldali) nem engedheti meg magának, hogy megállítsa a szabad vélemény áramlását, ha annak tartalma megfelel a törvényben megfogalmazott feltételeknek. Ezek a törvények bár hagynak némi kiskaput a szabályok enyhítésére, de semmiképpen sem engedik meg, hogy bárki személyiségi jogokat sértsen, vagy olyan tartalmakat töltsön fel a világhálóra, melyek önkényuralmi vagy rasszista eszméket hirdetnek. Az ilyen írások eddig is moderálásra  kerültek, és az előző médiatanács is mindent megtett azért, hogy ezek a tartalmak ne kerülhessenek az objektív tájékoztatásra éhes internetes olvasótábor elé. A frissiben napvilágot látott elképzelések szerint a nemrég megalakult, és cseppet sem független "médiahivatalnak" az lesz a legújabb feladata, hogy a törvény adta lehetőségeken belül(ki, hogy értelmezi)szigorúbban ellenőrizze ezeket a blogoldalakat, megadva annak lehetőségét, hogy azokat saját ízlésére formálhassa.

A javaslat egyre több aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy az abszolút Fidesz többségben lévő "médiahivatal" hogyan lesz képes elfogultság nélkül értelmezni a most hatályban lévő, vagy éppen megalkotni kívánt törvényeket, és miért kell folyamatos félelemben tartani azokat a blogírokat, akik nem értenek egyet a kormány javaslataival. Egy valamirevaló blogíró semmiképpen sem kötelezi el magát egyik párt akaratának sem, inkább önálló véleményét fogalmazza meg, így tolmácsolva az egyszerű ember igényeit. Ez a nagyszerű a blogírásban, hogy általa közvetítésre kerülnek az emberi szükségletek, amiket nem elnyomni, hanem meghallgatni, egy bölcs kormánynak megfontolnia kellene.

Egy rosszul megfogalmazott írás akár 10 millió forintot is érhet, amit a pártkasszába kell kicsengetni. A rendszer eddig sem volt tökéletes, de egy ilyen javaslat végképp elnémíthatja e tökéletlen politika bírálóit, és elvész annak lehetősége, hogy tisztán láthassuk országunk jövőképét.

Hiria Morales, Budapest

2010

a fülkeforradalom hozadéka.

A mai fiataloknak legalább annyi közük van a napi politikához, mint Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi kormánybiztosnak a szabad piaci vizeken lubickoló pénztárakhoz. És talán még Gabriella védelmében felhozható a kormányhoz fűződő lojalitása - mely nem engedélyezi számára , hogy szélesebb spektrumú folyamatokban gondolkodjon,  addig a fiatalok politikai elzárkózása egy igen „balul” elsült politikai folyamat végeredménye. Miért írom le  mindezt, és miért nem a Fidesz-kormánytöbbség antidemokratikus lépéseiről írok részletes, és minden igényt kielégítő házi szakdolgozatot?  A válasz egyszerű! Mert én más dimenzióban gondolkodok:

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a mindenkori  hazai politikai csatározások legfontosabb kellékei a nyugdíjasok.  Rájuk minden választás alkalmával egész kampánystratégiát építenek, és ezt a több mint 2 millió idős embert próbálják meg a legkülönbözőbb módszerekkel egy adott párt táborába integrálni, hogy aztán a havi apanázsuk soványka emelésével  egy életre lekötelezettekké váljanak(már ameddig szerencsétlenek eléldegélnek), a mindenkori kormány számára. A fiatalok helyzete ebben a megközelítésben sokkal  összetettebb kérdés mint az öregeiké, hiszen ennek a társadalmi rétegnek sokkal szűkebb a politikához fűződő érdeklődése, és sok esetben inkább  szleng kifejezéssel élve politikai divat, mint sem a háttérben meghúzódó ideológiai meggyőződés  alakítja néha választást befolyásoló véleményüket. Ha már ezen  ideológia polaritásokat vesszük figyelembe, akkor érdemes  e kérdést a baloldal szemszögéből megvizsgálni, hiszen ebben tévedett a legnagyobbat  az eddig kormányon lévő pártszövetség. Szakavatott újságírók tollából már több olyan mű is napvilágot látott, amiben a „volt” SZDSZ fiatalos politikáját hivatott kivesézni, és még több írás kering az interneten arról, hogy hogyan omlott össze ez a szépen felépített közösség, és vált a Fidesz elsődleges célpontjává.  Egy normális demokráciában nem kérdés, hogy a fiatalok milyen politikát tartanak önmaguk számára is elfogadhatónak, és miben látják fejlődésük gyümölcsét:  hallassák hangjukat, és a fiatalok érdekét is hallja meg valaki, aki legalább úgy érti a nyelvüket mint a fentebb említett Gabriella a szolárium működését. Ebben, és még sok más tekintetben a Fidesz-pártszövetség sokkal előrébb jár mint padtársai, hiszen baloldali fiatalságom ellenére szem - és fültanúja  vagyok annak a folyamatnak, amit a Fidesz ifjúsági tagozatában(Fidelitas) évek óta építenek. Külföldön is bevált recept alapján szervezik a tagtoborzást, és szinte minimális befektetéssel véstek „jobboldali” identitást ezen fiatal öntudatába. Más kérdés, hogy ez a „jobboldali” tudatosság egy hamis világképre építkezik, de a lényeg a Fideszhez való elkötelezettségben, és egy igen fontos üzenetben rejlik: az országot  baloldalról tették tönkre.

Lássuk be: a Fidesz ezt gyönyörűen megalkodta, és bár nyugati példák is bizonyítják, hogy a fiatalok érdeklődése nem is esik túl messze a politika igen érdekes világától, de ez nálunk még mindig a lopás és szélhámosság  szinonímája, amit a Fidesz kiválóan összemosott egy szintén hamis  baloldali ideológiával. Mára az összes „baloldali”fiatalok által elfogadott személy vagy börtönben, vagy az erkölcsi süllyesztő legmélyén csücsül, ahonnan már elég nehéz visszacsábítani az elkóborolt neonfénybe burkolózott bárányokat.

Egy igen fontos feladat vár az újonnan szerveződő baloldali tömörülésekre: kiválasztani egy olyan politikust, aki a nyugdíjasok érdekein túl a fiatalok nyelvén is képes kommunikálni. Egy küldetéssel kell elindulnia a hamis szónoklatok útvesztőjében , melynek sikere esetén visszaszerezhető a baloldal oly könnyen elherdált becsülete. Sajnos olyanok tették azt lehetetlenné, akiknek semmi köze a valódi szociáldemokráciához, csupán jogosulatlanul használták e kifejezést, és visszaélve eme szent eszmeiséggel úgy tettek, mintha mindig is a nép érdekét helyezték volna előtérbe.

Sokszor mondják: a kor nem akadály! Pedig néha komoly torlaszt jelenthet a fejlődés útjában, ha egy politikai csoport nem tanul elődjei hibájából, és nem kezdi el tudatosan felépíteni a fiatalokra is épülő politikáját.

Hiraia Morales, Budapest

2010

Sokat tűnődtem azon, vajon kit, és miért szeretnék beetetni! Az is sokat motoszkált a fejemben kedves barátom - ha már voltál oly szíves kiemelni a jelzőimet, hogy hogyan is szeretném "ellehetetleníteni a valóság felismerését", és milyen eszközökkel akarom behülyíteni a Nolblog tisztes polgárait. Tényekkel:

A fentebb idézett szöveg az előző posztom egy kommentrészlete, és Te pontosan tudod, hogy itt ki kit akar valójában megvezetni. Sajnálatodra, és sokak sajnálatára nálam nem jönnek be a bolsevik kommunista hazugságok, hiszen se közöm, se jogom sincsen velük kapcsolatban, és megnyugtatlak: igen érdekesnek találnám, ha bármiféle kapcsolatot is találnál köztem és az általatok oly gyakran emlegetett "fetó slepje" között, hiszen sem korom(nem titok:29) sem beosztásom nem hozható össze semmiféle olyan ideológiai irányzattal, ami megvetést érdemel.

Talán jogosan vetül fel most benned, és sokan másokban a kérdés, hogy ezt miért kell egy különálló postban elővezetnem: talán azért, mert már nagyon unom a gyerekes játékokat. Megértem én, hogy sokaknál egy egész napos elfoglaltságot jelent a valóság elferdítése - bizonyára sokat tettek azért, hogy tökéletesre fejlesszék e becses foglalkozást, de nálam bizony rossz ajtón kopogtattok!Ha veszem hozzá a fáradságot, és minden megfogalmazott gondolatnak leellenőrzöm a valóságalapját, akkor arra kérlek, hogy te is vedd a fáradságot, és írd le nekem, hogy melyek azok a mondatok, amiket megvezetés céljából gépeltem a felületre!

Néha komolyan elmosolygok azon, hogy mi közöm van azokhoz a pufajkás, vagy "ávéhás" brigádokhoz, akikkel kapcsolatba hoztok üzeneteitekben, és az már végképp nem fér a fejembe, hogy miért kell engem lehazaárulózni, és különböző nemzetellenes személynek beállítani, mikor van éppen elég ilyen az országban, nem kell nagyítóval keresni őket.

Tehát kedves bolsevikgyűlölő testvéreim, a játék itt véget ért! Tiszteljük meg egymást azzal, hogy a tények védelmében tett kijelentéseket csak is a tények valós ábrázolásával fogjuk megvétózni.

Alig várom a percét, hogy megtudjam- gondoltam magamban, amikor egy kedves barátom - aki mellesleg tavasszal a jobbikra szavazott volna, de  meggondolta magát, és végül a jelenlegi kormánytöbbségre adta le a voksát - el nem mesélte, hogy ő bizony 10 olyan érvet tud felsorolni, amiért újra a Fidesz többségre adná le a voksát. Eleinte kételkedtem benne, hogy egyáltalán két dolgot is fel tudna sorolni ezzel kapcsolatban - ami ismét ilyen merész cselekedetre ösztökélné, de látva arcán magabiztos tekintetét úgy döntöttem: lássuk hát azt a többségben  lévő medvét!

Előre elnézést kérek mindenkitől, hogy ezt a "többség" szócskát minden Fidesszel kapcsolatos mondatba beillesztem, de Gábor barátom így kerekíti a gondolatait, és én kötelességemnek érzem érveit precíz módon leközölni.

1. Közbiztonság:

Nézd meg barátom, három év után újra lett randalírozás mentes ünnepünk, és az emberek végre nem félnek kimenni az utcára(..persze, mert néhol ki se találnak)A három csapás törvény végre kitakarítja a nemkívánatos embereket a társadalmunkból. Figyeld csak meg: már most látszik a változás!

2. Média:

Végre nem mindenhol a kommunisták szennye árasztja el a médiumokat, és nem csak azt lehet hallani, hogy a Fletónak meg Oszkónak milyen csodapalotát építettek. Igen, kell ez a médiaszigor, hogy végre erejét vegyük a baloldali alaptalan mocskolódásnak, és lehetőséget biztosítsunk mindenkinek a valós tájékozódásra.

3. Adó:

A különadó bevezetése! Már a kampányidőszak alatt is megígérték nekünk, hogy visszaveszik az alaptalanul magas végkielégítéseket. Alkotmányellenes? Na és? Szerinted mi a fészkes fenét jelent a kétharmad? ( természetesen azt válaszoltam: honnét tudjam?) Hogy nem kell fű alatt kompromisszumokat kötni , és szabadon kiiktatjuk a nemkívánatos elemeket. A szocik mit csináltak? Ugyan ezt, sőt, ahogy a médiába is hallottuk, ők mindenkit lefizetek cserébe!

4. Bankok:

A nagyképű bankok megbüntetése! Viktor meg merte csinálni mindazt, amiről mások még csak álmodni sem mertek volna, és láss csodát, még a német kancellár asszony is megdicsérte érte. Fizessenek csak a multik, végre nem a kisemberrel fogják megfizettetni azt, amit mások annyi éven át elszúrtak!

5. Budapest:

Végre egy rendezett és tiszta fővárosa lesz Magyarországnak! Nem lesznek korrupciós ügyek, meg szekrényből kihulló csontvázak, és végre lesz veszteségmentes közlekedése a fővárosnak. Elkészül a 4-es metró is.Tudod te mennyi pénzt loptak el onnan a szocik az évek alatt? (erősen ringattam a fejemet)Hát legalább 100 milliárd forintot loptak ki a kasszából. Tudod te mennyi pénz az barátom? A hagyó és a bandája most abból utaztatják a családjukat.

6. IMF:

Egy ilyen fasza miniszterelnökre volt Magyarországnak mindig is szüksége, aki jól megmondja azoknak a senkiházi nyugati pénzbolondoknak, hogy innentől kezdve nem a mi nehezen megszerezett vagyonunkból fognak meggazdagodni. Ez volt mindig is a probléma, hogy egész nap az EU kívánságait lestük, és közben meg több millióan éheztek idehaza, és sokan eladták mindenüket, hogy ki tudják fizetni a törlesztő részleteiket. Most létbiztonság és kiszámíthatóság van.

7. Oktatás:

Egy ország versenyképességét nagyban befolyásoló tényező, és a szocik is képesek voltak tönkre vágni! A pedagógusok erkölcsi megbecsülése sohasem látott szintre süllyedt, és az oktatás színvonala sem éri el a megfelelő mértéket. Nagyon örültem, hogy visszaállították az alsó osztályos buktatást, hiszen azzal is tudatosságra lehet nevelni a fiatalokat, és végre mindenki megtanul helyesen írni, fogalmazni.

8. Pálinka:

Egy ország identitását keltette életre ez az intézkedés! Van fogalmad róla, hogy mekkora lendületet fog kapni ettől a pálinkafőzés hagyománya, nem is beszélve az ebből befolyó bevételekre. Fél Európa hozzánk fog jönni a legkülönlegesebb házi párlású pálinkákért.

9. Családi adókedvezmény:

A Fidesz kormánytöbbség, ellentétben a szoci kormánnyal betartja az ígéretét! Megígérte, hogy újra széles körben igényelhető lesz ez a fajta adókedvezmény, és ez be is tartja. Minél több gyereket nevelnek a családok, annál több támogatást igényelhetnek, ami serkenti a gyermekvállalási kedvet, és igen kedvezően hat a gazdaságra is. Ilyen egyszerű, csak végig kell gondolni, hogy mi az előnyös a az átlagembernek. Ez volt a baj a szocikormánnyal: nem gondolkodtak az átlagemberek fejével( na ja - gondoltam -, végre az én fejemet is igénybe veszi valaki.)

10. Nyugdíj:

Hát nem hallgattuk eleget, hogy a magánnyugdíjpéntárak mekkora veszteségeket termeltek, nem volt elég a pazarlásból? Az állam mindenkiről gondoskodik, és nem kell az embereket kitenni a piaci szeszélyek, és más gazdasági tényezők hatásának, hogy aztán a nyugdíj előtti éveikben azon keljen siránkozniuk, hogy egy árva fillér sem maradt a megtakarításukból. A nők 40 éves munkaviszony után visszavonulhatnak, és újra gondoskodhatnak a családjukról.

És még sorolhatnám tovább kedves barátom, hogy mennyi érvem van a Fidesz kormánytöbbség mellett, de nem akarlak ezzel most itt fárasztani téged, hiszen szerintem így is kellőképpen meggyőződtél arról, hogy most az országnak egy erős kézre, egy stabil irányításra van szüksége.

Hát nem is tudom, azért elgondolkodtam egy picit azon, hogy én hány érvet tudnék felsorolni ellene....

Hiria Morales, Budapest

2010

kivéve a gyevi bírót:-)

Amikor Tarlós István Budapest új főpolgármestere a BKK élére a pimaszul fiatal frissdiplomás Vitézy Dávidot nevezte ki, a naivitásomnak köszönhetően még semmit sem sejtettem, hogy az új kormányunk történetesen egy família KFT, vagy családi Bt. mellett tette le a voksát. Gondoltam, egy fecske, még nem csinál nyarat. A BKK új vezetőjét ugyanis nem titok, rokoni szálak fűzik a miniszterelnökünkhöz, merthogy édesapja első felesége állítólag Orbán Viktor édesanyjának a testvére. Vitézy Dávid pedig a hozzáértését kifogásoló ellenzékieknek úgy reagált, hogy ő ismeri az összes villamos típust, és bár a vállalatvezetésben ugyan még nincs rutinja, de az idő majd eldönti, hogy alkalmas-e a megbízatására, avagy sem. Különben is, - emlékeztette Vitézy úr a kétkedőket egy fontos momentumra - a fővárosi cégeknek már több olyan irányítója is volt, akiknek ugyan volt vezetői tapasztalata, mégsem végeztek eredményes munkát. Ő a VEKE-ben 2002-től elnökségi tag volt, majd 2006-tól az egyesület szóvivője lett, 2007-től pedig a Fidesz delegáltjaként a BKV Felügyelő Bizottságának munkájában is részt vett. Most pedig, hogy a Fidesz került hatalomra és ő megfogta az Isten, akarom mondani Orbán Viktor lábát, (tökmindegy) ugyan miért ne kaphatott volna egy esélyt, hozzá bruttó 1,6 milliós havibért, plusz 40 százalékos teljesítmény-prémiummal? Ja, hogy egy tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanár sem keres annyit? Ne tessék már kérem irigykedni!

Aztán a minap már azt is olvasom, hogy kormánytisztviselőnek nevezték ki Schmitt Pál köztársasági elnökünk unokaöccsét, dr. Schmitt Pál Pétert, aki ott dolgozik a kormányfő hivatalában, a Miniszterelnökségen. Először azt hittem, hogy ez most szintén egy tévedés lesz, egy kacsahír, mivel az ő neve már idén júniusban is felbukkant a sajtóban, és akkor is azt híresztelték róla, hogy ő a Magyar Posta új vezérigazgatója. Majd kiderült, hogy Schmitt Pál Péter, akkor még házelnök unokaöccsét összetévesztették egy hasonló nevű úriemberrel, aki viszont nem is rokona az államfőnek, mert ő nem is Schmitt, hanem csak egy Schmidt. A velejéig sértett Schmitt Pál Péter aztán egy közleményt adott ki, és cáfolta az őt ért rágalmakat.

„A személyemet érintő hamis beszámoló nemcsak légből kapott, hanem azt a hamis látszatot kelti, hogy a Fidesz is olyan párt, mint az MSZP, vagyis a rokoni kapcsolatok és nem a szakmai hozzáértés alapján kerülnek felelős vezetői posztokra az emberek. Ezen kívül - a rokoni szálak emlegetésével - nagybátyámat is belekeverik ebbe az olcsó, átlátszó, hamis játékba, nyilvánvalóan a felelős beosztásban lévő politikus lejáratásának szándékával”.

Schmitt Pál Péternek igaza van. Ahogy azt az egykori MOB-elnök nagybátyja is mondaná: ez így teljes mértékben sportszerűtlen és nem fair play játék. Jut eszembe, én is emlékszem arra, mekkora balhét csinált a Fidesz 2002– ben, amikor Medgyessy Péter nevelt lánya Tornóczky Anita az MTV –hez került, és egy idő után a műsoraival még a képernyőn is szerepelt. Ha tehát a Fidesz valóban nem olyan párt, mint az MSZP, úgy remélem, hogy nemsokára cáfolják az unokaöcsnek a Magyar Közlönyben megjelent köztisztviselői kinevezéséről szóló pletykát is. A felelős posztokra való kinevezések ugyanis szerintem se a rokoni szálak alapján történjenek, hanem a rátermettség is mérvadó legyen.

Igen, a rátermettség. Az, ami Kontrát Károly a Belügyminisztérium államtitkárának szintén 25 éves és frissdiplomás, vezető posztot betöltő lányáról, dr. Kontrát Nóráról sajnos a legnagyobb jóindulattal sem mondható el. Róla ugyanis az a hír járja, hogy ő írta a köztársasági elnököt is lejárató, hibáktól hemzsegő alkotmánytervezetet. Vajon az ő esetében is működött az a szépen hangzó elv, hogy a szakmai tudás felülírja a rokoni kapcsolatokat? Lehet valaki 25 évesen és friss diplomával olyan okos és rátermett, hogy az egyetem kapujából kilépve rögtön egy osztályvezetői székben üljön és alkotmányt írogasson? Ez a botrány persze már a kormánynak is felettébb kínos lehet, no de semmi gond, mert szerintem ezt is ki fogják magyarázni, és a nép pedig majd elhiszi.

Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György a T. Házban még nem is oly rég arról a szomorú tényről beszélt, hogy jövőre hány közszolgát kell elküldeniük. Szerinte sokuk egyszerűen képtelen a fejlődésre, és egyáltalán nem fogékony az új dolgok és az új kihívások irányában. De vannak, akik igen, és fel a fejjel, mert van élet a közszféra leépítése után is: a rokonok.

Manapság könnyebb egy közszolgálati médium elnöki székébe kerülni, mint egy raktáros, vagy targoncás állást elfoglalni. Mert Amerika a nagy lehetőségek országa, de Magyarország minden lehetőség országává fejlődött...

Megeshet, hogy az embernek egy kicsivel több elfoglaltsága akad az általa tervezettnél, így ha tájékozódni akar részletesebben olyan eseményekről, amelyek az átlagos napi híreknél jobban érdeklik, akkor kutatnia kell a napilapok cikkei között, archívumokban. A közszolgálati médiumok új vezetőit ugyanis néhány napja megválasztotta a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma, de lemaradtam ennek a teljesen demokratikus választásnak az apró részleteiről. Innen-onnan visszaolvasgattam az említett eseményről szóló beszámolókat és döbbenten veszem tudomásul mindazt, ami a közszolgálati médiában zajlik.

A négy médiumnak új vezetőjelöltjei ugyanis a Szalai Annamária személyes jelöltjei. A végleges eredményt eldöntő, nyolc tagú kuratóriumot 3 fideszes, 1 mszp-s, 1 lmp-s, 1 jobbikos tag alkotja, valamint még két „független” – a Médiatanács (tehát Szalai Annamária) által kinevezett- tag. Ennek a nyolc tagú, teljesen demokratikus keretek között összeverbuválódott kuratóriumnak a kétharmadának kellett a szavazata ahhoz, hogy egy jelölt valósan elfoglalhassa a vezetői széket.

A Magyar Televízió elnöke Medveczky Balázs lett, aki jelenleg is a MTV ügyvezető alelnöke.
A Duna Televízió elnöke Ókovács Szilveszter lett. Ókovács a HírTV műsorvezető-szerkesztője (volt).
A Magyar Rádió elnöke Jónás István lett. Jónás a Lánchíd Rádió főszerkesztője (volt).
Az MTI elnöke pedig Belénessy Csaba lett. A Lánchíd Rádió alapító főszerkesztője volt, elnöki pozíciójába való megválasztása előtt pedig az MTI stratégia alelnöke volt.

Csak ültem a számítógépem képernyője előtt és olvasgattam a neveket. Többször egymás után. Tulajdonképpen önmagában még ezzel sincs semmi gondom. Ha ők, hát akkor ők. Személy szerint nagyon fel lettem volna háborodva, ha Gyurcsány kormányfő idején ugyanezekbe a vezetői székekbe olyan neveket látok „beszavazódni”, mint például Kálmán Olga, Dési János, Mészáros Tamás, vagy Bolgár György. Meggyőződésem, hogy a jóérzésű, elfogultan baloldali emberek is csóválták volna a fejüket.

Telefonon beszélgetek az egyik erősen jobbra húzó barátommal. Amikor említem neki, hallom, hogy nevet, majd ironikusan megjegyzi, hogy ez ám a kétharmad hatalma… Majd rám szól, hogy most mit elégedetlenkedek, hiszen én is nagyon vártam már, hogy a leköszönő kormány már távozzon hosszú időre. Valóban vártam, hogy az MSZP azzal a csapattal, akik idáig juttatták Magyarországot, eltűnjön. De ezzel egyidejűleg azt nem vártam, hogy a régieket váltó hatalom egy teljesen önkényes hatalomgyakorlásra rendezkedjen be.

De még mindig nem érkeztem el a megdöbbenésem csúcspontjára. A Hírszerző oldalán a következőt olvastam:

( http://hirszerzo.hu/belfold/20101116_kozmediumok_vezetoi_mediatanacs )

„A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma az új szabályok szerint anélkül dönthet az MTI, a köztévé a közrádió, és a Duna Televízió új elnökéről, hogy a jelölteknek még csak egy papírfecnin sem kell benyújtaniuk elképzeléseiket arról, hogyan kívánják vezetni a közmédiumokat. Erről Balogh László a kuratórium elnöke beszélt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.

Mint mondta: az új szabály az, hogy még csak meg sem kell hallgatni a jelölteket, egyszerűen egy önéletrajz alapján döntenek. Balogh László elmondta: megtehették volna, hogy várnak három hetet a választással, de a mostani helyzetben minden perc számít, hisz se a Duna TV-nek, se a Magyar Rádiónak se a Magyar Televíziónak nincs első számú vezetője. A maguknak szabott rövid határidő ellenére azért meg tudtak hallgatni néhány jelöltet.”

Megáll az ész!- morgok magamban, miközben az a több egyetemet végzett rokonom jut eszembe, aki egy autóalkatrészeket forgalmazó vidéki bolt vezetői pozíciójára pályázva háromszor kellett Budapestre utazzon állásinterjúkra, mert a 297 jelentkező többfordulósra szabta a pályázók versenyét. Tetszenek érteni? Egy több egyetemet végzett, kultúrált, művelt, igen-igen tájékozott ember tudomásul vette a gazdasági válság okozta nehéz helyzetet és előbbi megszűnt munkahelyét megkönnyezve új lehetőségek után nézett. A mindennapi kenyerét becsületes munkával megteremteni kívánó emberünk feljárt Budapestre, hogy olyan nagyképű huszonéves HR-vezetők döntsenek a sorsáról, akik tapasztalatban, tudásban a térdéig sem érhettek a szóban forgó személynek. Természetesen (vagy nem éppen természetesen) nem ő nyerte a boltvezetői állást, mert túlképzett volt. Ezt csakis az utolsó fordulót követően közölték vele. Mai napig nem értem, hogy miért nem látszik már az első beszélgetés alkalmával, ha valaki okosabb, mint az esetleges leendő munkaadója?

Szóval aki álláshirdetéseket olvas, vagy éppen állást keres, az tudja, hogy a legalacsonyabb szintű beosztás megpályázásához is már önéletrajzot kérnek, ami után vagy behívják az embert személyes beszélgetésre, vagy be sem hívják. Ezzel ellentétben a magyar közszolgálati médiumok vezetői székei elfoglalhatók az ÚJ SZABÁLYZAT szerint egy simán beküldött önéletrajzzal.

Az eredményes szavazást követően a kuratórium azonnal megkötötte a négy új elnökkel a határozatlan időre szóló szerződést. A havi bért azért nem felejtették el meghatározni. Ha jól értesültem, akkor havi 1,7 millió bruttó kereset illeti a négy elnököt. Az egykulcsos adóval majd ők is jól járnak, (jobban, mint az, aki csak 150 ezret keres és még gyerekkel sem áldotta meg a Mindenható), nem is beszélve a 25 százaléknyi prémiumról, ami véletlenül sem adózandó 98 százalékkal, hiszen tudjuk, hogy a prémium az nem végkielégítés. Az folyamatos kielégítés…És a folyamatos jövedelmet nem adózzuk nagyon, csak azt, amit egyszer kap az ember és soha többé.

Közben tovább olvasgattam, keresgéltem, de a demokratikus tisztaság és átláthatóság jegyében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján egy árva sort sem találtam az önéletrajzokról és a szerződésekről. Találtam azonban olyan kósza híreket máshol, hogy Belénessy úr, friss hatalmának első napján, mint az MTI elnöke, gyorsan kinevezte Szabó László Zsoltot helyettesének. Azt a Szabó László Zsoltot, aki a teljesen objektív Echo Tv-nek a vezérigazgatója. Ez ellen már egy szavam sem lehet. Hiszen a helyetteseket nem demokratikusan választják kétharmaddal, hanem csak úgy kinevezik. Tehát ez teljesen rendben van.

Késő bánat. Erről már lemaradtam. Pedig nekem is van önéletrajzom. Én is elküldhettem volna, ha Szalai A. , vagy valaki más az én papíromat is odalöki a jelöltek papírjai közé. És én –esküszöm- még pályázatot is írtam volna. Több száz oldalas pályázatot. Arról, hogy miként képzelem el például a Tv műsorainak sokszínűségét. És arról, hogy milyennek nem képzelném el semmi szín alatt. Bár ez utóbbi elfért volna egy mondatban is. Olyannak nem képzelem el, amilyen a jelenlegi. No de mindegy. Erről már lekéstem. Talán majd máskor. Ha egyáltalán lesz még TV. És néző.