A baloldal nagy bajban van. Recseg, ropog eresztékeiben és a magabiztosságot sugárzó kampánysnittek mögül zord tekintettel néz ki a valóság. Akkora nagy bajban, hogy már magam is, aki ellendrukkernek számítok MSZP ügyben, hiszen a voksom nem az övék, úgy döntöttem, összeszedem az érveim, miért érdemes mégis rájuk szavazni mély kötődésű baloldali barátainknak.

Rendszerváltó vagyok. Talán mindig az is voltam.

Én mindig másképpen láttam a dolgokat, mint a körülöttem lévők. Olyan életet álmodtam  magamnak, amiben körülvesz a világ és minden sz

Itt a farkas a kertek alatt! Hu-húúúúúúúúú, hallatszik innen és onnan is, mert ugye azért a politikai haszonszerzés reményében maradt a jól bevált stratégia! Félelmet kell kelteni, pánikot kell generálni. A Jobbik tör előre, támogatottsága lassan belegyalogolja a betonba a szocialista pártét. Komoly erőfeszítések történnek ellene, az összes létező média, kivéve a kimondottan Jobbikosokat és a gerillákat, szinte minden eszközzel támadásban van. Fidesz, MSZP és minden egyéb formáció, nevesek és nevenincsek vetik be magukat a „szélsőségek” ellen.

Hiába az amúgy logikus elképzelés, képtelenek megfékezni a Jobbikos előretörést. A félelem igen megfelelő lenne a szavazók befolyásolására, de mivel ezt az adut már igen sokszor kijátszották, hiteltelenné vált. Most pánikot kell kelteni, mert akkor kizárólag az ösztönök és a menekülés veszi át a szerepet a testben a tudat fölött. Mit mondjak erre? A huhogók szerencsétlenségére egy gondolkodó nemzettel húztak ujjat tönkretevőink!

Van még némi idő a megmérettetésig és senkinek ne legyenek illúziói. Lesz számonkérés, mert sajnos van kiket és van mit, ha pusztán csak a hatályos törvényekre is gondolok és a furcsa mód ellopott nemzeti vagyonra. Egy országnak van már elege! A műrettegők, a bűnpártolók, a gyalázkodók most cidriznek, pedig fölöslegesen, hiszen ha összedől a cirkusz, nem a bohócokat fogják elővenni. Vannak itt nagyobb vadak, több eltüntetett összegek, csúnya törvényszegések, kit érdekelnek ilyenkor a rémhírterjesztők és poéngyárosok.

Sőt, mint ahogy tudjuk, hogy a hazugság sajátja a tarka beszéd és az egyenes mindig egyféleképpen szól ezek a helyzetet dramatizáló, túllihegők annyit érnek el, hogy már az igazság sem hangzik hitelesen tőlük, ha még egyáltalán tudják, hogy mi az! Később, ha a helyzet normalizálódik és az ország végre egy helyes kerékvágásba kerül, ezekre a huhogókra változatlanul szükség lesz!

Amit eddig a kabaré adott elő, azt most komoly arccal majd a nagy „szélsőség” ellenes harcosok teszik. A melldöngető „liberálisok”, akik valahogy mindig valakik ellen azok és csak, hogy meg ne feledkezzünk róluk, egy mozit megtölteni képtelen „antifák”, talán a másságért küzdő, gyomrot felfordító módon felvonuló úgynevezett „melegek” és persze a többség jogait terrorral kordában tartani akaró „jogvédők”! Kellenek ők, mert hasonló a szerepük, mint annak idején Mátyás három lustájának. Láttatni kell az eredményét annak, ha valakik szabadjára engedik a nihilt és a jog nevében minden jog ellen vannak.

Ahogy annak idején az MSZP sátraiban nyomott pólón állt: „Nem kell beszarni elvtársak!” Ez egy olyan „szélsőséges” ország, amelyik nem bántja a bohócait, hanem kacag rajtuk szívből! A tyúktolvaj rókáknak ketrecben a helyük, de a  bohócainkért álljunk ki, mert a nevetés maga az élet!

Megirigyeltem Kerekes Zsuzsát...

Levél a magyar jobboldalnak!

 Ismét egy érdekfeszítő írást olvastam a Nolon Szilvássy József tollából. A cikk címe:Robert Fico tudja a megoldást a cigánykérdésre. Robert Fico, aki nem vezeti a népszerűségi listát nálam, most olyat mondott, ami megfontolásra méltó. A cigány kérdés Szlovákiában is égető gond, pont úgy, mint a világon bárhol, ahol cigányok élnek. Az általam azért olyan nagy becsben nem tartott politikus szerint a cigány gyermekeket bentlakásos iskolákban kellene oktatni, nevelni, szakmát adni a kezükbe. Ennek az ellenkezője, amely a trendi felfogás, hogy helyben kell munkát teremteni, segélyezni, képezni a cigányságot.

Mindenféle jogvédő szervezetek már tiltakoztak is a szegregált kiemelés ellen. Amennyiben reálisan nézzük a képletet, jelenleg a politika és az úgynevezett jogvédők óhajtják ezt a problémát kezelni. Tény, hogy a cigányság sehol a világon a mai napig nem illeszkedett be. Most ott tartunk, akiknek vannak cigány problémái, azok időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve öntik az összegeket egy olyan projektbe, amely szinte semmi pozitív hozadékkal eddig nem rendelkezett. A telepek felszámolása, az iskoláztatás támogatása, sőt a különféle jogcímeken juttatott olyan pénzek, amelyeket szinte csak cigányok vehetnek igénybe nem voltak képesek változást felmutatni.

Minden kudarc hoz magával egy újabb elképzelést. Törvényszerű, hogy a kudarc nagysága arányos mindig a másfajta megoldások durvaságával. Jelenleg az ezzel ellentétes felfogás csak mint adminisztratív problémát lát ebben a helyzetben. Több rendőr, több börtönférőhely, szigorodó büntetési tételek, stb.

A hiba minden elgondolásban benne van. Egyszerűen azért, mert azok, akik megfelelő szakértelemmel, tapasztalattal rendelkeznek, jelenleg tehetetlenek. Miért? Kérem azért, mert a kutya nem kérdezi őket. Mást akarnak a jogvédők, mást a politikusok és mást a gárdisták és persze gondolom a cigányságnak is van egy elképzelése. Tipikus az az állapot, hogy egymásnak ellentmondó dolgokban nem lehet senkinek kizárólagosan igaza.

A cigányság jogos elvárása, hogy megéljen. A Politika elvárja, hogy rájuk szavazzanak, a jogvédők pedig azt szeretnék, hogy mindenki azt tegye, amit úri kedve diktál. A gárdisták és a lakosság jó része pedig nyugalmat és biztonságot szeretne.

Úgy, mint ahogy nem lehet mindenkinek igaza, nem lehet elvetni egyetlen kívánalmat sem. Annyi csak a kérdés, milyen társadalmi megállapodás születhet ebben az esetben. Ficonak teljesen igaza van abban, hogy a gyerekek az áldatlan körülményekből kiragadva, normalizált körülmények között nevelve valószínűleg hatékonyabban oktathatók. Itt kéne a szakemberek segítsége! Abban a jogvédőknek van igaza, hogy a szülő választhassa meg szabadon, mit tegyen. Itt az állam az erre fordított összegekkel befolyást tud gyakorolni a jó ügy érdekében. Erre ne fanyalogjon senki, elég belegondolni, hogyan gyakorol pressziót az állam a többi polgárára azzal, hogy elveszíti a lakását, egzisztenciáját, ha nem dolgozik és nem keres. Igaza van a gárdistáknak és a lakosság rendpárti részének, hogy akik minden segítség ellenére képtelenek törvényes életvitelre és bűnözésre rendezkedtek be, azokat be kell zárni börtönbe. Igaza van a cigányságnak, hogy meg akar élni és így megkapná a támogatást és az esélyt is.

Nagyon szívesen és kíváncsian olvasnám szakemberek véleményét, hallgatnám kutatási eredményeiket és figyelemmel kísérném a megoldásra tett javaslataikat, ha nem a mindent átható minden irányból gyűrűző averziók zaja hallatszana a józan megfontolások helyett. Nem dühös szavak, és műjajjgatás kéne már, hanem néhány avatott, józan gondolkodó!

A hadviselés és a Magyar Hadsereg viszonylatában írt karcolatomat több bírálat is érte. Magamat nem óhajtom tévedhetetlennek beállítani, hanem inkább, mint adalékot hozzáadnám a következőket tegnapi füstölgésemhez.

Sikerült egy kritikus cikkel szembe találkoznom a Nol hasábjain. Jó Szekeres Imre Honvédelmi Miniszterünket ostorozta Kovács Gyula nyugállományú alezredes Úr a "Hetvenkedő miniszter" című cikkében. Az ok egyszerű. A Miniszter Úr 26. 500 fős hadsereget említ, amely ugye profizmusa révén 120.000 zord, de sorozott harcossal is felér. A szerző osztott, szorzott és mikor kivonta a létszámból a nem harcoló egységeket, mint térképhajtogatók, valamint a tábori jósok, vajákosok, de akár a felcsereket is említhetném, bizony ez a létszám a 3.000 főt érte el.

Agyon hallgatják Tömjén atyát, és ez nem jó!