Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Ellenszélben

A védtelen Magyarország

2010. március 09. - Harun al Rasid

Sikerült egy kritikus cikkel szembe találkoznom a Nol hasábjain. Jó Szekeres Imre Honvédelmi Miniszterünket ostorozta Kovács Gyula nyugállományú alezredes Úr a "Hetvenkedő miniszter" című cikkében. Az ok egyszerű. A Miniszter Úr 26. 500 fős hadsereget említ, amely ugye profizmusa révén 120.000 zord, de sorozott harcossal is felér. A szerző osztott, szorzott és mikor kivonta a létszámból a nem harcoló egységeket, mint térképhajtogatók, valamint a tábori jósok, vajákosok, de akár a felcsereket is említhetném, bizony ez a létszám a 3.000 főt érte el.

Sikerült egy kritikus cikkel szembe találkoznom a Nol hasábjain. Jó Szekeres Imre Honvédelmi Miniszterünket ostorozta Kovács Gyula nyugállományú alezredes Úr a "Hetvenkedő miniszter" című cikkében. Az ok egyszerű. A Miniszter Úr 26. 500 fős hadsereget említ, amely ugye profizmusa révén 120.000 zord, de sorozott harcossal is felér. A szerző osztott, szorzott és mikor kivonta a létszámból a nem harcoló egységeket, mint térképhajtogatók, valamint a tábori jósok, vajákosok, de akár a felcsereket is említhetném, bizony ez a létszám a 3.000 főt érte el.

 Szóval, csak úgy visszaemlékezve tanulmányaimra egy teljes feltöltöttségű Magyar Hadosztály a II. világháborúban nem érte el a tízezer főt. Ebből azért úgy hatezer fölött volt a tényleges harcoló állomány létszáma, persze ez függött a csapategység alapképzettségétől is, attól függően, hogy milyen célra is rendszeresítették őket. Egy páncélos hadosztály azért ütőképesebb volt, mint egy lovas, esetleg a gyalogos. Nem mindig a harcoló létszámtól függ, hogy mennyire jó az egység.

 Nagyon fontos a katonák egyéni képzettségi szintje. Egy beosztottnak minden esetben tudnia kell a fölérendeltjének a feladatát elvégezni. A tisztek minden esetben az értelmes parancsvégrehajtás és harc zálogai. Rugalmasan a helyzethez igazodva képesek támadásban és védelemben helyt állni. Az altisztek szintén képesek a harc szervezésére, de nem a rugalmasság, hanem a szívós végrehajtás jellemzi őket. A jó és alapos kiképzés, gyakorlás és hadi ismereteken kívül az egységnek közös harci alakulattá kell válnia. Várhatóan nagy veszteségek esetén ez értelmetlenné válik az utánpótlás ismeretlen újoncai és a tapasztalt tisztek, altisztek elvesztése miatt. A kiképzés hiányosságai minden esetben a csapategység megsemmisülésének kockázatát hordozzák. Alapigazság, de harcolni kizárólag gyakorlatban lehet megtanulni. Könyvből senki nem fog úszni tudni így a harc fortélyai, a fegyver kezelés, a csapatban mozgás, a támadási, védekezési módozatok csak a gyakorló téren válnak tudássá.

 Ezekhez járul a megfelelő fegyverzet és felszerelés és szükséges egy teljes logisztikai háttér. A kiválóan képzett katonákat időben kell a megfelelő helyre szállítani, gondoskodni kell az elhasznált hadianyagok pótlásáról, valamint támadásban és védelemben is egyaránt működő ellátó rendszer kell, ami a mozgásokat rugalmasan követi. A katonának elfogy az élelme, vize, elszakad a ruhája, mint embernek, szüksége van a postájára és ha megsebesül, kell aki ápolja. Összetett, nagyon bonyolult a rendszer és elég egy elemnek kiesnie, hogy akadozni kezdjen.

 

Jelenleg a régi szovjet tipusú fegyverzet felújítása és használata a jellemző. A szállító járművek elavultak, a támadásban részt vevő páncélos erő minimális, a támogató légierő siralmas. Persze, az is igaz, kik üzemeltetnék ezeket, mikor 3.000 katonánk van? A legjobb felszerelés, a legszuperebb kiképzés és a legmodernebb technika sem tudja pótolni az embert. Ezek a fiúk, minden tiszteletem mellett, képtelenek megvédeni egy támadástól az országot. Tartalékos katonai szolgálat nincs, eszközök nincsenek, logisztikai háttér nincs erre kiépítve, egyszerűen nem létezik tartalék, nincs második védelmi vonal. Megdöbbenve hallgattam egy deszantos ismerősöm, aki közölte, a frontvonalak mögött 150 db lőszerrel dobják le. Más hadseregek fegyvereinek használatára nem képezték ki, így ha zsákmányol esetleg, akkor is rá kell jöjjön, hogy használja. Gyakorlatok csak minimálisan, mert nincs pénz ejtőernyővel ugrani és a járműveik kritikán aluliak.

 Miniszter Úr, hová fogja ezeket a fiúkat küldeni és milyen eséllyel, ha ne adj Isten baj lesz? Ki fog bennünket megvédeni, hiszen még magukat is képtelenek? Egy olyan miniszter vezeti a katonáinkat, akinek nem mond semmit az, hogy önjáró löveg, mert soha nem volt katona! Nem miniszter úr, ez nem számonkérés, hanem vádirat, a védtelen Magyarország írta!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása