Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Ellenszélben

Hadüzenet hontársaimnak

2011. február 10. - Harun al Rasid

Röviden így tudnám összefoglalni Orbán Viktor miniszterelnök úr 13. ország-és évértékelő beszédét. Hozzáteszem, hogy a gyűlölet és a harag szerintem mindig is rossz tanácsadó volt. Tény, hogy ideig-óráig lehet a népet hangzatos és szép lózungokkal kábítani, ám nem sokáig. Idővel ugyanis már majd kezd kinyílni az emberek szeme, és előbb-utóbb kiderül a turpisság.

Ezt tükrözi a Fidesz-kormány egyik népszerű médiájának, a Hír-tv. Vonalban c. műsorának betelefonáló vendégei véleménye is, akik immár szép számmal ki is ábrándultak a Fideszből. Hja, kérem, nem minden arany, ami fénylik, és a puding próbája az evés. Az egykori fülkeforradalmár harcosok zöme ugyanis már a saját bőrén érzi, a pénztárcáján tapasztalja a keserű valóságot, szembesülve azzal a ténnyel, hogy itt nem értük, hanem ellenük folyik a harc, és ők a forradalomhoz csak eszközök voltak csupán, és nem lettek annak haszonélvezői. A csalódott, becsapott, és a méltóságukban megalázott emberek pedig, az olykor indulatos véleményüknek már nyíltan hangot is adnak. Megjegyzem, a Tárki és az Origó felmérése szerint, hazánkban legutóbb egy évvel ezelőtt volt ennyire borúlátó a közhangulat, mint amilyen most van. Eddig tartott hát a pünkösdi királyság? Félő, lesz ennél még rosszabb is.

A hanganyagot ugyan nem tudtam feltölteni, de leírtam és felidézem a hétfői Hír-tv. Vonalban c. műsora első betelefonálójának döbbenetes és számomra felettébb lesújtó történetét.

Nagy Katalin műsorvezető: Az első beszélgetőtárs, Zoltán. Jó estét kívánok!

Zoltán: Kezét csókolom, jó estét kívánok!

Nótár Zoltán vagyok a Borsod megyei Igrici településről. Nem tudok igazán jó hírekkel szolgálni, pedig az országértékelő beszéd után csak jót szerettem volna mondani. Nevezetesen arról van szó, hogy mi a Borsod megyei uborkás cigányok vagyunk. Mi Borsod megyében a roma önkormányzatok összefogtunk és szövetkezeteket hozunk létre és a munkahely teremtési program keretében 12 ezer roma embernek munkát tudunk biztosítani. Megvan az együttműködési megállapodásunk az önkormányzatokkal, hogy mi látjuk el a környező településeket zöldségfélékkel. A kétkezi munkánkból akarunk megélni.

Kaptunk időpontot Czomba Sándor államtitkár úrtól, hogy akkor ezt az anyagot vigyük be és tegyük le, és kaptunk tőle egy óra hosszát arra, hogy őt erről tájékoztassuk. Van egy személyi titkárnője, akit Fehér Melindának hívnak. Többször beszéltünk vele telefonon, kérdezte, hogy e hét péntekre, vagy hétfőn, melyik a két időpont közül az, amikor fel tudunk menni Budapestre. A hétfői fél 9-et jelöltem meg, és közöltem vele, hogy már a papíranyaggal is készek vagyunk. Ugyanakkor kaptunk egy e-mailt, amit az államtitkár úr személyi titkárnője küldött. Eredetileg nem nekünk akarta elküldeni, de tévedésből mégis a mi e-mailünkre jött. Az államtitkár úr kérte, kéri, hogy ezt a két embert, akit ő fogadni akar, teljesen nyomozzák le. Hogy ki ez a két ember, honnan jött, mit csinál, mivel foglakozik, fedőnévvel ellátva, és sajnos, ez az e-mail hozzánk jött. Azért mondom, hogy sajnos, mert mi nem akarunk ezekről a dolgokról tudni. Én egy egyszerű cigányember vagyok, és erre azt mondom, hogy azóta egy világ dőlt bennem össze...

Nagy Katalin műsorvezető: Kinek volt címezve az a levél?

Nótár Zoltán: A titkosszolgálati eszköznek, vagyis a titkosszolgálatnak, vagy valamilyen szervezetének, fedőnévvel ellátva, igen, igen. Fedőnévvel, és ha kell önnek személyesen el is viszem Budapestre, innen Borsod megyéből. Úgyis benne lesz az újságokban, pár nap múlva meg fog jelenni. Várom, hogy helyre tegyék ezt a dolgot, a tévedésüket. Mert felhívott a Fehér Melinda és közölte velem, hogy mivel az ön polgármestere MSZP-s, ön pedig az MCF Összefogásban indult az Országos Cigány Önkormányzati választásokon képviselőnek, sajnos nem tudja önöket fogadni az államtitkár úr. Tetszik érteni? Mi ezzel kapcsolatban a véleménye?

Nagy Katalin műsorvezető: Nyilván meg kell várni, amíg tisztázódik ez az ügy és akkor hátha tisztábban fogunk mindannyian látni. Nagyon szerettem volna, hogyha az országértékelő beszédhez szólt volna hozzá, de hívjon vissza, amint tisztázódik ez az ügy, hogy mi történt. Köszönöm, hogy hívott bennünket!

Ennyi a történet, amelyből világosan kitűnik, hogy a Fidesz-kormány igenis a gyűlöletre épít. Látható, hogy szegény sorsú, és a térséget illetően is hátrányos helyzetű cigányemberekről van szó, akik nem segélyekből, a gyermekeikből, vagy tyúklopásokból szeretnének megélni, hanem a becsületes kétkezi munkájukból. Szerintem, sok cigány, és nem cigányember gondolkodik hozzájuk hasonlóan, de a Czomba Sándor úrék nagyon is úgy tűnik, nem hagyják őket, hogy kitörhessenek a nyomorból, mert még azt a munkahelyet is ellehetetlenítik, amely anno a Gyurcsány és a Bajnai-kormány alatt jól működött. Szerintük, aki dolgozni és segélyt akar, no és, hogy ne ölje meg a magyart a tétlenség, mert ugye vannak emberek, akik viszont jól megélnek a segélyekből és a tyúklopásokból, (huh, ez most egy jó kis ellentmondásos duma lett, de sebaj) annak demokrácia ide, emberi méltóság oda, de mennie kell a gátra kubikolni, vagy szerencsésebb esetben ültessen virágot közterületen és sepregessen. Egy frászt lesz itt ingyen munkahelyteremtés! Közmunka és segély lesz, de az sem mindenkinek. Akinek nem jut, legfeljebb majd azzal indokolják, hogy az illetőt nem tudták munkára nevelni. Ja, kérem, mivel a háborúban a tábornokok előre belekalkulálják az emberveszteséget, abba még belegondolni sem merek, mi lesz itt, ha az Alkotmányt is ehhez a mentalitáshoz igazítják. Szép új világ!

Ha így folytatják, akkor itt nem gazdasági növekedés, hanem garantáltan balkáni állapotok, tömegnyomor és éhséglázadás lesz. Hála az Orbán-kormánynak és Czomba Sándor úrnak, ez az időzített bomba már javában ketyeg. Hajrá Magyarország, hajrá Fidesz!

A talárosok felmentése

Azt gondolni, hogy a magyar miniszterelnök megfenyegette volna az alkotmány bíráit, merőben tévedés. Orbán Viktor valójában felmentette őket a történelmi felelősség alól, mert azt teljes egészében magára vállalta. Ha attól eltekintünk, hogy a teljes XX. és az eddig eltelt XXI.században magyar politikus kevés akadt, aki lejjebb merészkedett volna, még azt is mondhatnánk, hogy ez egy igen korrekt döntés. (Pontosítok : a XXI.-ben senki sem akadt, és újra pontosítok : 1990 óta sem akadt senki.)

Innentől az alkotmány bírái pont olyan szépen, az európai jogállami ( hiszen a mi alkotmányunk még azért ilyen ) elvek mentén cseszhetik szét a magyar autokrácia bolsevik államosítást elrendelő törvényét, mint azt tették a visszamenőleges adó esetében. Stumpf István bíró úr olyan szép külön indokolást is írt az elutasító határozathoz, hogy az egy csoda, sőt komolyan gondolom , hogy azt ő maga írta, szóval innen is biztatnám, hogy csak így tovább.

Nincsen már felelősség a taláros testületen, hiszen tök mindegy, hogy mit mondanak, az újmagyar osztakkómivan-autokrácia erőszak szervezete - az állam - így is, úgy is végrehajtatja a törvényt a neki egzisztenciálisan teljesen kiszolgáltatott és politikailag megfélemlített közigazgatási apparátusával. További érv a jelen taláros testület szabad döntéséhez, hogy az 1700-as évek elejét idéző új magyar alkotmány elfogadásával egyidejűleg valószínűleg valami olyan konstrukció mentén repülnek majd, mint nemrég Kopits György. Nem mindegy azonban, hogy aki nem akarna nyugdíjba vonulni, az például külföldi egyetemen vagy alkotmányjogi kutató-műhelyekben milyen állást kaphat. Azért a minszki egyetem és a Yale között van zongorázható különbség.

Szerintem ez feltétlenül egy megnyugtató állapot az Alkotmány Bíróság számára. A európai jogállami korszak magyarországi végén ezek a bírók beírhatják nevüket a magyar szabadság gyönyörű könyvének most esedékes lapjaira. Ilyen lehetőség nem sokszor adatik egy jogász számára. Nem kéne kihagyni, már csak azért se, amit Csaba László közgazdász professzor mondott a minap arról, hogy kultúrember illegitim ügyekben hogyan kell döntsön és viselkedjen.

A kísérlet maradéka

Az, amit a kormányzat leglelkesebb támogatói eddig, valami elképesztő nagyképűséggel "orbanomics" - nak neveznek, gyakorlatilag látványosan megbukott. A válságadókról, a nyugdíj magánvagyon ötvenes éveket idéző államosításáról, a brutális ( valójában elrontott ) adócsökkentésekről kiderült, hogy süket blöffök : az államháztartás kiadási oldalához kell nyúlni, de "körmösen" ám, ahhoz, hogy bármi hihető legyen a külvilág számára a magyar autokrácia gazdaságpolitikájáról. Így meg világos módon kérdőjeleződik meg minden eddigi hatalom-gőzös ostoba intézkedés.

A helyzetet tökéletesen jellemzi Csaba László professzor mostani kijelentése : kultúrember olyat nem csinál, hogy beül egy illegitim monetáris tanácsba, bármennyire is gondoltak volna rá a hatalom emberei. Bizony, Csaba László mond valamit, és tegyük hozzá gyorsan, hogy kultúrember persze egyáltalán meg sem szavaz olyan törvényeket, amelyek sora itt az elmúlt hónapokban elfogadásra került.

A gazdaságpolitika , mint magyar harmadik út tehát felejthető : azt fogják tenni, ami ellen eddig ők uszítottak és visítottak a leghangosabban, amit az MSZP Gyurcsánynak ( de akár Bajnainak vagy sokkal korábban Bokrosnak) soha meg nem engedett volna. A különbség tehát nulla.

Mi marad akkor ebből a harmadik utas magyar kísérletből ?  A közjogi, a politikai - hatalmi rendszer gyökeres átalakítása. Na ebben még "sikerre" juthat a hatalom, hiszen elég csak megnézni Egyiptomot, fél-diktatúrákat, autokráciákat, tekintély elvű szabadságellenes kurzusokat is simán hajlandó igen sokáig finanszírozni a piac és politikailag támogatni a Nyugat ( lásd itt : Kádár ), mert a világ már csak ilyen. A nyugati jogállami demokráciák vezetői, amit saját polgáraiknak el sem tudnak képzelni (nem hogy ajánlani !) , mint politikai-közösségi életmódot, valami átmeneti biztonság érdekében máshol mégis hajlandóak sokáig támogatni. Ebben még joggal bízhat a magyar autokrácia néhány politikai hatalmassága, és az őket kiszolgáló újmagyar oligarchia, Csányitól Demjánon át, az ideológiai felmentésben részesített, az új szentséggel vastagon és nyakig felkent olyanok is, mint pl. Leisztinger. Csatlakozásra még alkalmasnak tűnik a kis és középvállakozók azon néhány ezer fős - gondosan válogatott leendő - csapata, akik az új Széchenyi-terv súlyosan piacellenes alaptételei szerint, nyugati nemzetek megtakarításaiból szép vagyonokhoz juthatnak. Körülbelül itt ér véget a használható társadalmi bázisa a magyar autokráciának, rajtuk kívül tényleg csak azok fognak kitartani, akik Károlyi fejére kipát raktak, meg akik őket ebben lelkesen támogatják.

A magyar szabadságellenes közjogi kísérlet pikantériája az Európai Unió és a NATO, amelyek valóban értékközösségek (is). Ez egy rendkívül érdekes történelmi szituáció, hiszen az a jólét, amelyre a nyugati keresztény társadalomfejlődés szabadelvű polgári demokráciái jutottak, és amely teljesen egyedülálló az emberiség eddig történetében, valójában nem a kapitalizmus műve, hanem a szabadságé.

Az tűnik bizonyosnak, hogy nem lett volna szabad olyan történelmi választás elé kényszeríteni ezt nemzetet, amelyben okkal lehetséges ezért szurkolni, hogy a sokkal kisebb állam létrehozása sikerrel járjon közgazdasági értelemben, miközben pedig - ahogyan Csaba László professzor mondta - "kultúrember"- ként, kötelezően kell elutasítanunk egy illegitim konstrukciót.

Bibó írja valahol, hogy a magyar földművesnek akkora kérdéseket tettek itt föl hetente, amit egy francia paraszt jó, ha évszázadonként egyszer hallott. Hát, kérdések azok akadnak ma is, nem akármilyenek.

Államtan levelezőn

Ne tessék undok mód finnyáskodni !  Az egyetemet el lehet végezni levelezőn is. Az új magyar hatalom indokoltnak is tartotta befizetni magát egy ilyen levelező tagozatosra, annak meg nagyon örülnünk kell, hogy a képzés választott helyszíne Brüsszel. Folynak ilyen államtani oktatások máshol is, állítólag nagyon is határozott jelenképekkel rendelkező elitek esetében kimondottan kedvelt hely Minszk vagy Kairó, bár ott mintha a tananyag - a rektorral együtt esetleg - pont változna.

Nos, a levelező tagozaton szépen folyik az oktatás, most éppen egy elsőre bizonytalanra sikerült dolgozat, a hazai média szabályozás van soron, és a kormányzat úgy tűnik, hogy igen figyelmesen próbál eleget tenni feladatának. Sőt, jelen állás szerint személyes konzultációra tart igényt a tanári karnál, mert hiszen levelező ide vagy oda, mégis sokkal szemléletesebb az egész tananyag áttekintése úgy. Szerintem előbb vagy utóbb a magyar hatalom sikeres vizsgát tesz az európai jogállami média szabályozás című tantárgyból.

Az látszik, hogy a kormányzat befizette magát egy másik levelezős tanfolyamra is, ott számviteli és közgazdaságtani alapismereteket lehetséges elsajátítani az állam nevű intézmény helyes és érthető működésének elérése érdekében. Olli Rehn tanszékvezető jelentkezett is egy érdeklődő levéllel a minap, mert ebben a körben is lehetnek tisztázásra váró feladatok. Szerintem igen érdekes levélváltások lesznek a számvitel - könyvvitel terén, mert a kormánynak az a házi feladata, hogy szépen elmagyarázza Brüsszelnek,miért is nem az államhoz kerülnek a magánnyugdíj pénztári számlákon eddig elfekvő vagyonok. Ha ugyanis valami furcsa okból azok mégis a magyar államnál kötnének ki, akkor sajnos mégsem tartható a vállalt, büszke hiánycél : idén bődületes többlet keletkezik az államháztartásban. (A jó hír ebben az, hogy a nemzetközi pénzpiacok működésének magyar kormányzati makrogazdasági logikája szerint ezért viszont izibe 150 fricss lesz egy EURO.)

Cséfalvay államtitkár úr most jelezte, hogy ellentétben a tavaly nyári programmal, amely inkább a bevételek növelésére koncentrált, a februárban bejelentésre kerülő nagy ívű csomag a kiadásokra összepontosít. Érdemes lesz ezt az ügyet is átvenni majd a brüsszeli tanszéken, mert ebből elsőre inkább az látszik, hogy  mintha a kormány a nyári csomagot megelőző időbe pottyanna vissza : masszív bevétel növelés akkor - masszív kiadás csökkentés most. Az egyenleg nulla. ( Ez egyrészről viszont nagyon érdekes jelenség, mert ezek szerint ami tanszék meg Budapesten nyílhatna, az az államtani kommunikációs  tudományoké, hiszen mintha a fantasztikusan egyedülálló magyar modelltől lett volna hangos minden az elmúlt sok hónapban. Másrészről persze tudnunk kell,hogy a kormányzat szívesen tér vissza a múlt egy-egy számára kedves időpontjához, mikor éppen melyik dátumra van szükség. Külön szerencse, hogy az adók ügyében jártas fideszesek mellett ezekben az időutazásokban olyan pótolhatatlan szakértők is a hatalom segítségére vannak, mint Bayer Zsolt.)

Az államtani szakoktatások terén persze nekünk is volt egy szó szerint világhírű intézményünk, csak az nemrég megszűnt. Olyan fantasztikus híre volt a Költségvetési Tanácsnak, hogy még az angol parlament képviselői is ide jártak tanulni ezt az államháztartás-tan nevű stúdiumot. Jó, így visszagondolva persze én ezen nem csodálkozom, elvégre mitől is értenének Londonban ehhez, ha egyszer ők annyira buták,hogy évszázadok sora sem volt elég,hogy egy alkotmányt csináljanak maguknak. Míg nálunk ? Pár hét alatt lehet összedobni egy vadi újat. Az is igaz, hogy az ottani államtan  tudósai között egy sincs olyan, mint aki nekünk - legyen örök hála a Történelem Urának - rendelkezésre áll, és akinek már a rendszerváltás előtti tudományos munkáiból is világos lehet egy száz évvel korábban élt nagy gondolkodó és sajátos államtan alkotó üzenete : tanulni, tanulni, tanulni. Akár levelezőn, itt az is megteszi.

Multi adózz, magyar pusztulj!

Bekapcsolom a közszolgálatinak mondott televíziót, és onnan bizony csupa szép és jó árad. Olyat látni és hallani a „királyiban”, hogy Magyarország az Orbán-kormány reformjainak köszönhetően újra elindult a fejlődés útján, csökkent a munkanélküliség, és, hogy ennek pozitív jelei a gazdaságban már mérhetőek is. Legalábbis ezt állítják a gazdaságunkat boncolgató és a közt szolgálni és tájékoztatni hivatott műsorokba meghívott tanult emberek. Közgazdászok és elemzők, akik egyenesen azt prognosztizálják, hogy csupán pár évet kell még kibírni,- no meg visszafizetni a tetemes államadósságot, ami ugyebár a Gyurcsány Bajnai-kormány bűne,- és eljön a Kánaán. Szerintük ez egy természetes folyamat része, Magyarország ugyanis Európa közepe, és a külföldi befektetők már csak a kedvező földrajzi fekvésünknek köszönhetően sem kerülhetnek el minket. Példaként pedig felhozzák a győri Audit, és a kecskeméti Mercédeszt. Magyarország tehát egy célország, vallják ők.

Mindez szép is lenne, de félő, hogy nem lesz így. Éppen ezért én úgy gondolom, ne kergessünk hiú ábrándokat, nézzünk szembe a tényekkel, és a becslésekkel legyünk óvatosak.

A KSH legfrissebb eredményei ugyanis kerek-perec azt bizonyítják, hogy az Orbán-kormány ideje alatt a regisztrált munkanélküliek aránya nemhogy csökkent volna, hanem sajnálatos módon még nőtt is: 4,5 százalékkal többen keresnek állást, mint egy évvel korábban, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. De továbbmegyek. Az APEH honlapján barangolva pedig azzal a szomorú ténnyel szembesülhetünk,- hogy az immár kedvező adózási feltételek ellenére is,- az adóhátralékkal küszködő magyar kis-és középvállalkozók aránya szintén drasztikusan nőtt. Hogy hányan és mekkora összeggel tartoznak az állam felé, azt én még megsaccolni sem merem. És persze abban sem vagyok biztos, hogy a külföldi adóparadicsomokba menekült magyar off-shore cégek, a kedvezmények ellenére is majd mind hazajönnek adózni.

Maradnak tehát az agyonadóztatott külföldi multi cégek, és tetszik vagy sem, de az ország szekerét a mély kátyúból nekik kell kihúzniuk. Persze tudom, csak 3 évig kell sarcot fizetniük. A kérdés csak az, hogy akik ott dolgoznak, vajon kibírják-e addig, avagy belerokkannak? A választ pedig a Munkahelyi terror blogban találtam meg. Íme, egy meghökkentő copy-paste.

Örömhír!

A Flextronics zalaegerszegi gyárában 2011.február 1-től „család-és magánéletbarát” 12 órás munkarend kerül bevezetésre! Hurrá! Eddig az igazán jó hír! Mindenki boldog!

Lássuk a tényeket: 12 órás műszakrend, 3 nap munka, 3 nap pihenő! Bér ugyanúgy mint eddig minimál, munkával /állva természetesen/ töltött idő pl. márciusban 192 óra! Magyarul 3,5 műszakkal több mint 8 órában, persze a szabadnap is több lesz annak aki túléli! Szabadság, táppénz, betegszabadság elszámolva természetesen napi 8 órában, hiszen csak a műszakrend változik!!!! Egy nap szabadság = másfél nap szabadsággal! Szabadság lebontva órákra!/ El tudják képzelni azokat a családokat, családanyákat akik reggel 3-kor kelnek és este 8-kor érnek haza????!!!!

Jelszó: Multi adózz – magyar pusztulj!

Szakszervezet mossa kezeit, neki csak véleményezési joga van, mindenben törvényesen jár el a munkaadó!

Kérem tisztelettel, ha csak” egy EMBER van talpon a vidéken”, jelezze, hogy ez így teljesen normális, törvényes és túl fogjuk élni!Természetesen nálunk demokrácia van, aki nem bírja nyugodtan felmondhat!

Ez már direkt népirtás! Nem beszélve a napi megaláztatásokról, a balkáni körülményekről! Emberek tucatjai vannak naponta rosszul, rendszeres mentőjárat közlekedik!

A többség pedig dolgozni szeretne emberi feltételekkel és körülmények között.Isten irgalmazzon mindenkinek aki tud erről, még asszisztál is hozzá és nem tesz ellene semmit.

T Lászlóné Zalaegerszeg”

Ennyi az idézet. Erre én most persze stílusosan mondhatnám azt is, hogy no comment. Ha viszont a hogyanokra és a miértekre is kíváncsiak vagytok, úgy én ennek éppen az ellenkezőjére bíztatom olvasóimat, tehát erre a linkre kattintva, olvassátok el az ott dolgozók véleményét is. Bár a hsz-eket ugyan rendszeresen szűrik, a névtelen, nevüket vállalni nem merő kommentelők viszont nagyon tanulságos és igaz dolgokat fogalmaznak meg. Ami engem különösen meglepett, hogy a sanyarú helyzetükért és munkakörülményeikért ők mégsem a külföldi multit, hanem a cég magyar vezetését okolják. No meg a kormányt. Tisztában vannak vele, hogy a majdan kiesők helyét, kik, és honnan érkezők fogják betölteni. Közülük egyébként több autóbusznyi ember már dolgozik a gyárban. Magyarok ők is, és zömében fiatalok, csak őket a munkára éppen más országból, a szomszédos Romániából toborozták. Nekik az alapbérük ráadásul még több is egy húszassal, és a helyben való elszállásukért, valamint a heti egyszeri hazaútjukért sem kell, hogy fizessenek. Nekik ez az új munkarend tehát tökéletesen megfelel majd. Rájuk van szabva. A helyiek, és a környező megyékből ott dolgozó és a naponta ingázni kényszerülők pedig, - mert ők eleve úgysem bírják majd a napi taposómalom diktálta fárasztó hajsza iramát, a 12 óra munkát és a plusz 4 óra oda-vissza utazást, - majd szép sorban kibuknak a sorból. De sebaj, mert a multi haszonélvezői, a magyar „fejvadász munkaközvetítő és toborzó” cégek, - akik talán még adót sem fizetnek az állambácsi felé, - majd gondoskodnak a kieső dolgozói létszám pótlásáról, azok béréről, elszállásolásáról és utaztatásáról.

Nagy a baj az országban, és a munkahelyek száma is kevés, de az Orbán-kormány erre mégis rátesz egy lapáttal és szigorít. Mindenre van magyarázatuk, de minden megszólalásukban hatalmi gőg, undor, kivagyiság érhető tetten, amit ők, sajnálatos módon a saját állampolgáraik ellen alkalmaznak. Mert mit tesz az Orbán-kormány? Magyarokat uszít, magyarok ellen. Csoda, ha már sokan újra Gyurcsány Ferencet óhajtják visszatérni a hatalomba? Nos, ő bár lehet, hogy sokat hibázott ugyan, de legalább kiállt a dolgozók jogaiért, és az itthoni magyarokat soha nem akarta gőgős, pökhendi, tanáriasan kioktató stílusban munkára nevelni.

Az Orbán-kormány tehát bukni fog. Buknak, de nem a médiatörvény, vagy más egyéb kormányzati agyrémeik miatt, hanem a másokat lenéző cinizmusukért, amit a magyarok többsége szerintem nem képes, és nem is fog soha tolerálni.


 

süti beállítások módosítása
Mobil