Így kezdődik a kormány legújabb hazugságkampánya, ami az októberi – amúgy teljesen értelmetlen – népszavazás előkészítője.

Miért hazugságkampány? Mert még egyetlen kampánya sem alapozódott igaz állításokra (habár, csak az tud hazudni, aki tudja, mi az igazság).

Orbán – saját állítása szerint – még sohasem hazudott. Fogadjuk el, de akkor mit kezdünk a miniszterelnöki esküjével – mely szerint:

„ Én, Orbán Viktor  esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; miniszterelnöki tisztségemből eredő feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem” – és ami úgy, ahogy van, egy orbitális hazugság.

Kezdve azon, hogy eltörölte az Alkotmányt, folytatva azzal, hogy valóban megőrizte a tudomására jutott titkot (lásd Tarsoly-féle csődbejentés és Paks 2.) egészen odáig, hogy ha azt, ami most van (uniós segélyek köldökzsinórja, eladósodás Oroszország felé, betanított munkások országa, 600ezer megélhetési kivándorló) Magyarország fejlődésének tekintjük, az már kórtörténeti esetnek számít.

Tudja-e, hogy Orbán békés, derűs, versenyképes országot ígért teremteni, amiben számára a társadalom nem egyének puszta halmaza, hanem közösség? Mára ez az ország se nem derűs, se nem versenyképes. Igaz, békésnek békés, de egy birkanyáj mindig békés.

Tudja-e, hogy Orbán szerint helyes nemzeti önismeretre, önbecsülésre van szükség, az ilyen országok képesek tiszteletre méltó gazdasági teljesítményre, gyarapodásra? Nos, kétségtelen, hogy a nemzeti önbecsülést a Horthy-korszak restaurációján keresztül a történelem hamisításig rendesen igyekszik felépíteni, meglehetősen szélsőséges eredménnyel. A szíriuszi származás, a szittya gőg és a piros pötty a seggünkön már tért hódított. Azzal, hogy mi vagyunk a világ közepe, még egy kicsit késünk.

Tudja-e, hogy Orbán szerint erő kell, mert békét csak az erős teremthet?  Nos, kétségtelen, erőt, azt tud mutatni: kubatovi verőlegények, Betyársereg, TEK.

Tudja-e, hogy Orbán szerint mindenkinek meg kell kapnia azt, ami megilleti, és meg kell tennie azt, ami tőle elvárható, életállapotának megfelelően? Nos, a csókosok, kormányközeliek, sógorok, komák meg is kapják azt, ami  - mármint Orbán szerint – megilleti őket. Meg is teszik, ami tőlük elvárható: vadul nyalják a seggét. Az életállapotnak megfelelő tevékenységnek azonban híja van: sajnos, az emberek nem hajlandóak idő előtt meghalni, csak, hogy csökkentsék a nyugdíjkassza terheit, és a betegek, haldoklók, öregek se hajlandók önszántukból kikúszni a temetőbe, megásni a sírjukat, bele feküdni és magukra húzni a szemfedőt, pedig a tb-kassza is mennyivel megkönnyebbedne!

Tudja-e, hogy Orbán szerint úgy kell szolgálni (jé, ismeri a miniszter szó jelentését!), hogy a kormányzatot mindig lélek, cél és értelem, a közös sors tudata és felelőssége járja át?  Na, ezen már csak röhögni lehet, pedig igazából sírni való. Igaz, Hitler kormányzatának a sorsa és felelőssége is közös volt...

Tudja-e, hogy Orbán a jóistentől azt kérte, hogy erősítse meg őt, hozzá téve: soli deo gloria, egyedül istené a dicsőség? Ezt később megbánta, mivel a dicsőségen senkivel se akar osztozni, de a felelősséget szükség esetén áthárítja: isten akarata volt!

Befejezésül visszatérve a kormányzat hazugságkampányához: tudja-e, hogy semmi féle kötelező betelepítési kvótáról nincs szó (ha nem hiszi, kérdezze meg Navracsicsot, aki a Fidesz delegáltja az Európai Parlamentben)? Tudja-e, hogy minden befogadott – érted, wazze, nem bevándorló, befogadott! – letelepedését 8.000€-val (kb. 2.6 millió huf) támogatja az Unió? Tudja-e, hogy már őseink is bevándorlók voltak? Tudja-e, hogy Brüsszel – mint város – semmi féle ügyben nem határoz, menekült ügyben az Európai Bizottság is csak a  tagországok vezetőinek döntését (amit Orbán se vétózott meg anno!) foglalja javaslatba? Tudja-e, hogy mekkora képtelenség azt állítani, hogy az Unió egész városnyi bevándorló befogadására akarna kényszeríteni minket? Egy frászt tudja, ráadásul a kormányzati kérdés is demagóg. Mégis, mekkora városnyi embert kíván az Unió kényszerbetelepíteni? Egy kisvárosnyit - 5-20.000 ember - , vagy egy középvárosnyit - 20-100.000 ember, esetleg egy nagyvárosnyit - 100.000 felett? Gödöllő népessége 1960-ban 17.963 fő volt. El tudja képzelni, hogy egy gödöllőnyi embert kívánnak ránk erőszakolni?

Én egy valamit tudok csak elképzelni: Orbánék vagy minket néznek hülyének, vagy ők maguk azok!

Az egész nem szól másról, csak Orbán újabb hazugságáról. A népszavazás tuti, hogy érvénytelen lesz – hiába édesgeti magához a kettősöket, akiknek egyébként semmi közük nincs az egészhez, de szavazhatnak – de az érvénytelenséggel együtt valszeg többségben lesznek a nem-szavazatok. Ezzel a Nép Atyja igazolva látja, hogy helyesen jár el, amikor az Unióval szemben jusztse-üzemmódba áll.

Persze, megértem, erősen kompenzál. Nehezen tudja elviselni, hogy ő csak itthon a Nr. 1, az unióban csak egy a sok közül, akit ráadásul a csoportos fényképezésnél mindig eldugnak valahová hátulra, a szélére. Mármint oda, ahol a helye van.

Egy kis történelmi visszatekintés itt: http://kanadaihirlap.com/2013/02/23/kinek-hazudsz-meg-viktor/

Kezem ügyébe került – pedig mondta anno anyám, ne kapkodj mindenhez, fiam! – egy kiadvány (gondolom, diaréja volt a kiadónak), minek a címe: Ligetváros. Eltekintek attól, hogy elemezzem a birtokviszonyt, mármint, hogy minek mije van, álljon itt a város fogalma:

A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) Jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A város élén ma általában a polgármester áll.

Kétségtelen, hogy Baán Lászlónak momentán még városa nincs – ráadásul nem is polgármester – de azért jó úton halad, ligete már van.  Meghirdet ebben a kiadványban pl. egy fotópályázatot a
 „A mi ligetünk” címmel. Ezzel csak az a baj, hogy senkit nem kérdeztek meg a többes számból, milyen többesé is az a liget, így hát, maradjunk a birtokviszonynál: Baán ligetéről van szó.

A kiadványba lapozva bőven akad nagyzási hóborttól ízléstelen tervezésig húzódó agymenés. Kiemelnék ezek közül egyet-kettőt.

„Budapest ikonikus épülete lesz az új Néprajzi Múzeum” Aha.  Tekintsünk el az alapszó jelentésétől (az ikonok célja isten és szentjei tiszteletének tudatosítása, valamint az ábrázolt személy és a szentkép előtt imádkozó személy közötti kapcsolatteremtés, így tehát átvitten a vallásos szemlélődő és isten közötti kapcsolat megteremtése az ikonikusság is), a magam részéről csupán a csapadék miatt aggódom. 45 fokos lejtőn kurva nehéz még gyepszőnyeggel is megfogni a jó kis nyári záport, hát még egy tartós őszi esőt (igaz, felcsuti stadiongyep kivitelezők?). Nomeg, az elhelyezés, közvetlenül az ’56-os áldozatok emlékműve mellett. Arról az emlékműről van szó, melyet az orbáni történelemkultúra rendezetlen ócskavas halmaznak – és mint ilyet, eltakarítandónak – nevez. Igaz, ott van nem messze az időkerék is, ami meglehetősen régen megállt.  Nyilván való, hogy a homokkal lehet a baj…

Azon felül egy „néprajzi” múzeumot valahogy nem egy síugró sánc alatt képzelek el, de ez legyen az én bajom. Ráadásul, az orbáni megosztás értelmében két kiállító csarnoknak kellene otthont adnia: a mi népünkének és az idegenszívűekének.

De itt van az új kor polihisztora is, aki a VEKE mekegéséből a jövendő Közlekedési Múzeum főigazgatójává küzdötte fel magát (a rokoni vér, ugyebár, nem válik vízzé). Hiába, no, ő még látott sárga villamost. Mondjuk, a jövendő múzeum látványterve legalább eklektikus (nem annyira Vitézyé), engem amúgy a gödöllői Erzsébet-szállóra emlékeztet, de ez nem baj, a Tadj Mahal mégse illene ide. Azért  ebbe a miliőbe elég nehéz pl. Endresz repülőjét elképzelni…

Nomeg, ott lesz a Nemzeti Galéria (ugyan, mi lesz a várbelivel? Habár, ha bele gondolok, eddig Orbán minden irodáját kinőtte…), jól láthatóan az egykori Pecsa helyén. Mit mondjak, ezek a lebegő tetők rohadtul fognak illeni a Nemzeti Galéria jobbára nehéz fajsúlyú képeihez.  Félre értés ne essék, a Louvre üvegpiramisát se díjazza mindenki.

De ott lesz a Magyar Zene háza is, szintúgy japánok által tervezve, lebegő tetőkkel, gésák szertartásosságával. Utoljára ilyesmit az egykori OMÉK-en láttam (ahol, ugyebár, a díjnyertes bikák megcsodálásával párhuzamosan hangosbeszélőn lehetett üzenni, valahogy így:  Erzsi néni Dabasról várja a sógorát az értékmegőrzőnél! Lajos, siess, mert nem sokára indul a busz!) , csakhogy az ottani sátortető alatt töltött káposztát, halászlét, meg pacalpörköltet kínáltak az aranykalászos látogatóknak  :).

A tervezés, persze, dicséretes, csak hát, azon felül, hogy – semjénileg állítva - mi is piros pöttyel a seggünkön születtünk, olyan nagyon semmi azonosság nincs ám! A japán tervezők – bármilyen világhíresek is – nem igazán tudtak azonosulni a magyar néplélekkel, ami, ugyebár, makoveczileg valósult meg. Mi több, ha már zene, nem ártott volna belehallgatniuk Kodály vagy Bartók zenéjébe, és máris elfelejtették volna Cso-cso szant.

Esik még szó a gyepről, leginkább a Vajdahunyad-vár érintettsége okán. Azzal találnak dicsekedni, hogy a franciaországi foci EB pályáival is vetekedő gyepszőnyeggel javítják körülötte a városképet! Nos, aki látta a közeli felvételeket arról a „gyepszőnyegről”, az, attól tartok, némileg kételkedni fog. Én inkább az angol gyepre fogadnék. Igaz, azzal semmi gond nincs, mindössze kb. 300 évig kell locsolni és nyírni, mire olyan lesz.

Orbán csak 20 évre tervezte magát bebetonozni. Végül is, ennek is megvan az előnye: se locsolni, se nyírni nem kell.

Mert, hogy igény lenne rá, az tuti.

Ez a Matuska pont a legjobbkor követte el nevezetes merényletét 1931. szeptember 12-én Biatorbágynál, ugyanis akkoriban tombolt a világválság és teljes káosz uralkodott – mind gazdaságilag, mind mentálisan – Magyarországon is.

Az akkori kormányzat kapva kapott az eseten, és izibe be is vezette a statáriumot. Erősödtek a baloldali mozgalmak, erősödtek a jobboldaliak is, ott volt a lehetőség a statáriális állapoton keresztül leszámolni velük. Meg is tették – mondjuk, a szélsőjobbot illetően nem annyira hatékonyan.

Manapság is hasonló a helyzet: gazdasági válság is van, meg káosz is a fejekben. Ráadásul van nekünk egy – egyenlőre intakt - terrorellenes törvényünk, ami igencsak alkalmas hasonlóra, mint egy statárium. Pech, hogy nem akad egyetlen nyamvadt terrorista sem, aki okot szolgáltatna a bevezetésére.

Pedig egy mai Matuskának nem lenne mitől félnie. Matuskát anno ugyan a bíróság halálra ítélte, de az ügyvédei elérték, hogy életfogytiglanira változtassák. Azután, amikor a szovjetek felszabadították Vácot is, szépen kisétált a börtönből, és eltűnt. ’45 után soha senki nem hallott róla többé semmit.

Ahogy a jelenlegi Polt-féle ügyészség a dolgokat intézi, ez a forgatókönyv ma is elképzelhető. Azon felül Orbánéknak úgy kellene egy hasonló merénylet, mint egy falat kenyér. A 2018-as választás már nem is lenne érdekes.

1965-ben még így szólt The Beatles: Segíts!
 
(Segíts!) Szükségem van valakire
(Segíts!) Nem akárkire
(Segíts!) Szükségem van valakire, segíts!

Fiatalabb koromban, mikor még zöldfülű voltam
Soha senkitől nem fogadtam el segítséget
De azok az idők elmúltak, már nem vagyok olyan makacs
Megváltoztam, s nyitottabbá váltam

Chorus:
Segíts, ha tudsz, mert padlón vagyok
Nagyon örülök, hogy itt vagy velem
Segíts talpra állni
Kérlek, segíts

Megváltozott az életem, minden más lett
A függetlenségem köddé vált
De időnként nagyon elbizonytalanodom
S tudom, sosem volt mág rád ilyen nagy szükségem

Chorus

Fiatalabb koromban, mikor még zöldfülű voltam
Soha senkitől nem fogadtam el segítséget
De azok az idők elmúltak, már nem vagyok olyan makacs
Megváltoztam, s nyitottabbá váltam

Mostanában így hangzik, Orbántól:

- Szervusz Gábor, ismét szükségem lesz a segítségedre, csapatodra !
- Szia Viktor ! Mi történt már megint?
- Tudod, a szokásos terelés, no meg szorítva vagyunk most, nyakunkon Brüsszel több milliárddal, amiből még múltkor fizettelek. Meg itt vannak a Gyuri rokonainak a bankbalhéi, ott is nagy lóvéról van szó. Mindezek mellett ránk álltak a menekültek lóvéjáért. Nem sorolom, sejted az egészet .
- Na jó, jó ! Hova küldjem az embereimet? A székházhoz?
- Dehogy, az már avas!
- A választóirodához ?
- Oda se !
- Meccs lesz ?
- Nem !  Gábor, most küldjed ki a Ligetbe őket, Pista üzent, kell a védelem neki is, nekem meg főleg. Az ellenzék úgy is tiltakozik, ti meg ne kíméljetek senkit! Minél jobban ütitek-veritek őket, annál jobban terelődik rólunk. Tudod ! Na, ez a lényeg.
- Tényleg verethetem a balosokat a fiukkal?
Mondtam, elmondom újra! Se nőt,se férfit ne kíméljetek, ahol csak éritek, vágjátok őket!
- De kameráznak ők is, meg a zsaruk is, sőt, még Gulyás Marci is ott van, őt nem tudjuk lerázni !
- Mindent megoldunk, elintézek mindent!  Marcit, ha kell, szúrjátok le, vagy amit akartok! Lényeg, hogy mindenki odafigyeljen !

- És mi lesz a törvénnyel, mondjuk valami gyülekezési szabadság, mert joguk van hozzá !
- Már arra is gondoltam, intézzük, arra van az Alkotmánybíróságom, mert a házamhoz is akarnak jönni !
- Rendben, Viktor, de utána küldöd a lóvét ?
- Eddig is perkáltam neked, nem ?

Orbánnak tényleg meg kellene maradnia a kicsi, pocakos vasutaskodásnál.

Azt írja a FAZ-ban megjelent vélemény cikkében - a cikk nem tükrözi a szerkesztőség álláspontját feltétlenül, és lehet, hogy fizettetek is ezért a baromságért, bár miniszterelnöki írásként vélhetően bármilyen marhaság megjelenhet. Azt írja Orbán kisvasutír, "...a Schengen által védett belső piac..." - és teljesen világos, hogy fingja nincs az egészről.

Dunsztja, lövése, halvány fogalma nincs Európáról. Ugyanis például, csak ide a szomszédra kellene nézni: Románia nem tagja a Schengen egyezményének, viszont EU tag, de bonyolítja a helyzetet, hogy például Norvégia, tagja Schengennek, viszont nem tagja az EU-nak.

A két dolognak nincs is köze egymáshoz... Szóval nagyon komplikált - ezt egy falusi tudatlan tahó kisvasutír nem annyira értheti... Viszont meg kellene kérni valakinek, hogy a magyarok miniszterelnökeként ne írogasson - vagy tegye hozzá, hogy ezt megváltozott tudatállapotban, írói munkásságnak részeként teszi, - mert állatira leégeti a tehetséges magyar nemzetet. :)

Oszt jónapot.

Először csak annyit hallottam, hogy tüntettek a Bartók Béla úton. Ezt nagyon rendben levőnek is gondoltam. Mert igazán komoly pénzkidobás tanúja az az út a Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig. Majd tovább. Aztán a híreket olvasgatva láttam, hogy szó nincs arról, hogy az éppen aktuális útfelbontás ellen tüntikéztek volna.

A pénzkidobás, a sokadik felbontás, a közlekedési lehetetlenség az láthatóan teljesen rendben van. Csak az a fránya bicikliút, az hiányzik rohadt módon. A tüntetésről szóló hírek szerint. Ja, meg a korzó. Az is kéne még. Mert a jelek szerint azt is kihúzták a tervekből. Aki ott lakik, az pedig, gondolom, húzza meg a magassági kormányt. Illetve azt még nem. De tanuljon meg repülni. Addig is, amíg ez mégsem sikerül az ott lakók többségének, addig talán a nagy tervezgetésekbe azok kapcsolódjanak be, akik elmúltak félszáz évesek, és valahol fél úton laknak a két metrómegálló között. Azoknak a tömegközlekedés helyett aligha a korzó a legfontosabb. Ahogy a járdát gyalogos közlekedésre használni akaróknak sem biztosan a szíve csücske a bicikli út.

Természetesen nagyon zseniális ötlet, hogy szélesítsék ki a járdákat, keskenyítsék le a gépkocsi utat, aztán utcu neki: kerékpárra és lábbuszra magyar. De az ott lakók, illetve az ott leledző üzletek beszállítóiról sem tételezem fel, hogy a teleport hites mesterei. Amiért aztán nyugodtan borítékolható, hogy a keskenyebb helyen semmivel nem lesz kisebb forgalom. Azzal cizellálva, hogy a bolti szállítók nyilván fel fognak állni a járdára. Jó eséllyel a járdából kikanyarítandó bicikliútra. Amiért legfeljebb az anyázás lesz több. A forgalom valószínűleg nem lesz sem kényelmesebb, sem biztonságosabb. Ahogy a motoros pizza-futárok járdán való előfordulása sem feltétlenül a nagyobb biztonság záloga. De azért persze elfogadom: a kerékpár nagyon egészséges. Főleg a városi benzin-gőzben. Akkor különösen remek lehet. S még egészségesebb, ha a járdán kerékpároznak. Ez esetben, a növekvő balesetveszély miatt, mindjárt a potenciális nyugdíjasok számát is lehet csökkenteni. Illetve a nyugdíjas évek átlagos számát. Ilyen alapon nem is tudom, hogy miért húzták ki a bicikli-utat a fejlesztési tervekből.

S hogy miért gondolok a járda rovására kialakítandó biciklizésre? A korábbi, a város több pontján észlelhető hatalmas fejlesztések közül igencsak sok van, ahol a járdából gondolták lehasítani a területet. Itt, ha a balga gyalogos azt hiszi, hogy a járda az ő közlekedési birodalma, még egy extra anyázással, beszólással is gazdagabb lehet. A barátságos városkép nagyobb élménye érdekében. A hír szerint különben a BKK még nem döntött véglegesen arról, hogy mi legyen a bicikliút sorsa. A döntéselőkészítés során talán figyelembe kelenne venni mindazokat a hatásokat, amellyel kecsegtet. Úgymint az említett nagyobb anyázási koefficiens. Biztosítandó a kisebb lakossági szolidaritást, és a közösségek növekvő atomizálódását. Az idősebbek számára a reflexidőre való szelekciós nyomás növekedése. Egy bizonyos kor után elég egyszer fellökni valakit a biciklivel, és tuti a combcsonttörés-felfekvés-temetés kombó. Igazi gazdasági megtakarítás a csökkenő nyugdíjkifizetésekkel. Az esetleg szűkített gépkocsiút forgalomnövelő hatása elősegítheti a katasztrófaturizmust. Mert még emlékszem az M7-es megnyitására. Amikor, gyermekként, azt láttam, hogy a szokatlan forgalomnövekedés miatt szinte hetente ütöttek el valakit az Orlay-Csiky utcáknál.

Úgyhogy kedves tüntetők: abba ne hagyják. Kedves BKK: igenis kéretik oda széles-járda és bicikliút. Az utóbbiból járdánként hármat, ha lehet. Az ott lakók meg majd csak elköltöznek. Esetleg a temetők valamelyikébe. De legalább akkor sem lesznek útban. Addig viszont, ha kérhetem: menjenek sportolni a Duna-kanyarba. A város meg hadd legyen lakóhely, a járda a gyalogos közlekedés színtere, meg ilyesmi. Akkor is, ha annak sem mindig a legjobb. Ha meg annyira, de annyira tüntethetnékje van valakinek a Bartók Béla úton, akkor lépjen fel a többedik felbontás ellen. A példa kedvéért. Az is lenne olyan jó buli, mint ücsörögni egy kicsit a Gárdonyi térnél. Ha már.

Itt van pl. Gulyás Gergely. Rossz példa, de itt van. Amire példa, az a Fidesz kollektivizált agya. Egy korábbi felmérés szerint ugyanis a fideszesek csak agyuk 15%-át használják, a többit Orbán használja.

Miből gondolom? A 15% nagyjából elég az önfenntartásukra, mindennapi szükségleteik koordinálására: eszik, iszik, ürít, rajong, tapsol. Sokukat  még ez is megterheli, azokat úgy hívják: fideszbirkák. Fűcsomó az orruk előtt, kolompszó a vezérürü nyakáról, ennyi elég is.

Rajongóim közül sokan úgy gondoljál, Orbán-fóbiám van. Nos, tévednek.  A fóbia ugyanis, idézem: „ ..indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amely(ek) igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle.”

Ahhoz, hogy ilyesmi nálam kialakuljon, az kellene, hogy pl. viszolyogjak Orbántól. Sajnálom, tény, hogy fizikai megjelenése nem nyeri el rajongásomat, de hogy viszolyognék tőle? Attól tartok, olyan közeli kapcsolatba nem fogok kerülni hozzá. Persze, akkor lehet, hogy viszolyognék tőle. Nem az esetem.

Hogy félnék tőle? Ugyan, kérem, mégis, kicsoda ő, hogy félnem kellene tőle? Egy demokratikus (?) berendezkedésű (?) ország demokratikusan megválasztott (?) demokratikus miniszterelnöke, aki csak a népét szolgálja. Bár, ha hozzá tesszük, hogy meglehetősen érdekes felfogása szerint ő maga a nép, hát… De mégis, miért is kellene félnem tőle? Sztálin atyuskától se félt a népe, sőt, rajongott érte  – próbált volna meg viszolyogni! – igaz, e bátorságba úgy 120 milliónyian bele is pusztultak, nodehát, hol van Orbanisztánban ennyi félelemtől mentes ember?

Térjünk vissza az eredeti témához, ami  Gulyás Gergely. Tipikus példája a kollektív agynak. Legújabb rögeszméje az MSZP szapulása felelőtlenség okán, mi szerint nem hajlandóak részt venni a kormányzat brüsszeli  kötelező betelepítési kvóta c. táncos-zenés-vetítettképes előadásában. Szerintem teljesen lényegtelen, hogy Gulyás Gergely éppen kit nevez meg aktuálisan a haza ellenségének. Ő az a kollektív agyú, aki felsőbb utasításra még a Mária Kongregátum novíciáit is üzletszerű kéjelgéssel lenne hajlandó megvádolni.

A lényeg az, hogy Gulyás Gergely – végzettsége szerint  jogász (basszus, ennyi  elvesztegetett év azért, hogy képtelen legyen egy fogalmat felfogni!) – kötelező betelepítési kvótáról beszél. Még mindig, még most is, amikor mind hazai, mind uniós szinten ezt nála kompetensebb személyek cáfolták meg.

Öcsi, ba…meg, vagy szövegértési gondod van, vagy nem ismered a szavak jelentését! Azért jogászként ez elég égő, nem?

Mind1. Visszatérek a kollektív agyhoz. Valamikor 1984-ben olvastam a Galaktika sci-fi magazinban egy novellát, amiben egy űrhajó legénysége a meghódítandó bolygón valami trutyiba lépett. Ez a trutyi meg – eléggé el nem ítélhető módon – jól bekebelezte őket, és létrehozott belőlük egy egyéniség nélküli, ámbár kollektív agyú izét.

Az egyik űrkutató, aki egy cseppet okosabb volt a többinél (amúgy Mesmernek hívták) felismerte a trutyi  működésének miben létét – amit a többi bekebelezettek mesmerii-nek hívtak – és  javaslatára, kemény küzdelemmel, de ismét kialakították saját egyéniségüket.

Kérdés, hogy az orbanii-nek hívott kollektív agy ugyan mennyiben enged önálló gondolkodást a bekebelezetteknek?

Sejtésem szerint csak annyiban, hogy eldöntsék, reggeli merevedésük nemi inger hatására állt elő, vagy csak hugyozniuk kell?

A kormány alighanem egy titkos, vállalatirányítási szereppel bízta meg Semjén Zsoltot. Amennyiben Állampolgár (Álpol) Impex néven esetleg új, és titkos vállalkozást alapított. A tünetek ugyanis aligha titkosak. Az export oldalán jó ideje zajlik a gazdasági exodus. Az import oldalon is rendszeresek a tervbeszámolók. S valamiért Semjéné a szerep, hogy ezeket megtarthatja.

Már a 2014-es választások előtt is kétszázezer új szavazót emlegetett, és természetesen jelen volt pár hónappal korábban a félmilliomodik állampolgári igazolvány átadásánál. Amikor a kormányzat Böjte Csabának, a félmilliomodik állampolgár fiának a hátára mászva próbált kitűnni a katyvaszból. A 2014-es rizsa olyan tervelőirányzatot tartalmazott, hogy az akkori ciklus végére legyen meg a 600 ezer állampolgársági kérelem. Az, hogy ezt honnan gondolták összetarhálni az egy más kérdés. ahogy az is, hogy a letelepedési, vagy milyen, kötvényből mennyi extraprofitra számítottak, és számítanak a mai napig. Pénzben és főben egyaránt. Valószínűleg minél többre. Úgyhogy mégis csak kellhet az az állampolgár-kereskedelmi Impex. Amely, mint tudjuk, export oldalon máris remekül teljesít.

Az import is szépen halad. Jól mutatja ezt, hogy a kezdeti sikerek nyomán felívelő népszaporítási kedvre alapozva új cél lebbent fel Pannónia ege alatt. Felpirkadva a fényes jövő felé. Idén áprilisban, a néppel könnyekig meghatódva együtt menetelő nemzeti fővadász, és sátánirtási felelős (valamint a titkos Álpol külső-belső titkos főigazgatója) immár új számot jelenthetett be. A jelenleg is zajló kormányzati ciklusban immár egy millió, igen, jól hallották, egy millió új állampolgárt ajánlott fel a nemzeti demokrácia nagyobb dicsőségére. A terv új útmutatási célszámát akkor arra alapozta, hogy áprilisig 8 és negyed százezernyi külhoni magyar kapott állampolgárságot. Mondotta ezt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF). Akkor. Áprilisban. S lám mit tesz a szorgos munka: most már negyed százezerrel többről beszélhetett Semjén Zsolt. Melybe beleszámíttatik az a 70 ezres sokaság, aki a diaszpórában kapott állampolgársági megállapítást. Mely megállapítással kapcsolatban bevillan egy kép: a diaszpórában ott pucsítanak a leendő állampolgárok, és Matolcsy személyesen ellenőrzi a feneküket. Annak érdekében, hogy megtalálható-e az elvárt piros folt. Akinek nincs piros foltja, s esetleg elég pénze sem, hogy vörösben lássák a fenekét, az kiesik a játékból.

Bár erről nem beszélt Semjén, és a gőzerejű honosítás céljáról is hagy mindenkit találgatni, azért egy valami nyilvánvaló. Az állampolgárok számának duzzasztásával legalább papíron mérsékelni akarhatják a kivándorlásokkal is súlyozható állampolgári létszámot. Meg azt a fogyást, amit a kivándorlás mellékhatása, a társadalmat érintő szociális abortusz-tendencia is felerősít. Amely évek óta elég nyilvánvaló tendenciaként jelentkezhet, ahogy a párválasztó korosztály távozik az országból. Akármit is beszél Semjén. Legutóbb az intézményes komplexusról is tanúbizonyságot tevő IKSZ nyári táborában. Mely szervezet inkább az azóta töröltnek tűnő örömkommandók ötletével is barátkozott. Mert egy ifjú kereszténydemokrata mindent megtesz az állampolgári tervteljesítés érdekében. Ha ügyesen sáfárkodik az idejével, akkor 2018-ig még az önerős megoldás is szóba jöhet. Az Álpol Impex mellett.

Ha itt marad az országban. Mármint az ifjú kereszténydemokrata. Arccal a közmunkaprogramok felé.

"A kanál fémből, műanyagból, fából, csontból, porcelánból vagy üvegből készített folyadékmerítő eszköz, melyet a folyadék felvételére szolgáló homorú rész és az ennek tartására való nyél alkot."

"A hamutartó dohánytermék szenesedett maradékénak átmeneti tárolására szolgáló fém, kerámia, fajansz vagy üvegedény."

"A fű taposást jól tűrő, jól regenerálódó, sűrű, alacsony kaszálást tűrő, finom levelű szálas növény."

Nos, fantáziadús rendőrségünk, görcsös akarásában kábítószer fogyasztásra utaló jelek után kutatott a ligetvédők elfoglalt táborhelyén. Találtak is egy db. meglehetősen mosatlan kanalat (bűnjel), egy tiszta üveg hamutartót (bűnjel), meg  bemutattak egy maréknyi VALÓDI füvet (bűnjel).

Sajnálom szegény nyomozókat, ekkorát régóta nem égett be senki ebben a szakmában.

Kezdjük a kanállal: annak, biza, kormos aljúnak, megégettnek kellene lennie – és nem valamilyen ételmaradékkal pettyezettnek – mivel abban olvasztják meg a por alakú kábítószert pl. heroin, hogy fecskendőbe felszívható, intravénásan beadható legyen. A’ propos: használt fecskendőt miért nem találtak?

Hamutartó: na, ha az kábítószer fogyasztásra utaló tárgy, akkor ezek hülyébbek, mint a sok évi átlag. Habár, ha arra gondolok, ez elvárásnak meg kell felelni…Ráadásul a joint, vagy deck nem igazán kerül hamutartóban történő elnyomásra.

Most jutunk el a lényeghez: a prezentált gizgaz valóban fű , ugyanis a marihuánát ugyan fűnek hívja a szleng, de leveles növény, annak levelét megszárítva és apróra vágva – ahogy a dohánylevelet is – teszik alkalmassá a sodrása.  Vagy nagyon tudatlannak, vagy nagyon igyekvőnek kell lennie annak a nyomozónak, aki ezek után erőlteti a kábítószer használatos vonalat.

Igaz, ’56 előtt akadt olyan házkutatás, ahol a nyomozók Kommunista Kiáltványba rejtett 10 dollárost vonultatták fel bűnjelként a nép ellenségével szemben, amivel csak egy baj volt: ők maguk rejtették oda.

Mondjuk, a ligetvédők kiszorítása után két teljes óráig felügyelet nélkül volt a terület, majd megjelentek az okostónik, és kábítószer fogyasztásra utaló jeleket fedeztek fel. Pedig nem is az 50-es éveket írjuk…