A Népszabadság kálváriája kapcsán sok írástudó ember értekezik arról manapság, hogy a lap megszüntetésével megszűnik-e Magyarországon a sajtószabadság. Kedves hölgyeim és uraim! Ki kell, hogy ábrándítsam Önöket! Lesz mit olvasniuk ezután is, tehát a sajtószabadság egyáltalán nem szűnik meg, csak átalakul. Vagy, ha a magyarázatom így Önöknek jobban hangzik, új formát és tartalmat ölt. Mindez pedig cinizmus ide,vagy oda, de a kényszer szüleménye.  

Mint azt már anno Kádár elvtárs is megmondta, olyan rendszert csinálni nem lehet, amelyik mindenkinek tetszik. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig, akiről illik tudni, hogy a szocializmus emlőin cseperedett s vált államférfiúvá, jól tudja ezt. Vélhetően ki is adta a parancsot a Népszabadság egyik új tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek, s a főnök-miniszterelnök a lap utolsó példányszámának tartalmán elmélázva talán még a döbbenetét sem titkolva ecsetelhette neki az arculatváltás szükségességét, illetve annak számukra való létfontosságát. A Népszabadság ugyanis, valljuk be derekasan, nagyon messzire hajította el azt a bizonyos sulykot. Nem hazudott, hanem ellenkezőleg, alaposan lehúzta róluk a keresztvizet. Megírta többek között, hogy az egykori luxus limuzinokat ellenző arrogáns parasztgyerek most igenis urizált. Márpedig ekkora disznóságokat kimagyarázni még Bödőcs Tibor dumagép sem lenne képes, de hát mentségére szóljon, ő ugyebár nem is kormányszóvivő.

„Tetszettek volna forradalmat csinálni” - mondta anno Antall József néhai miniszterelnökünk. Ezt a példaként felhozott bölcseletet pedig nem a Kossuth téri tüntetőknek mondom, hanem mindazoknak, akik most a lap bezárása miatt keseregnek. Az előfizetőknek, akik tetszettek volna ne egy példányra előfizetni, hanem többre. A vezetőségnek, akik menedzselhették volna jobban a Népszabadságot, mint ahogy azt eddig tették. Igen, mert nekem szent meggyőződésem, hogy szendvicsemberek kelletek volna, sok-sok szendvicsember, népszerűsítve a Mediaworks Zrt-t. Például közmunkás szendvicsemberek, akik járva a városok utcáit és tereit, szükség esetén s parancsra, akár még az ellenzéki plakátokat is letépkedhettek volna, megdolgozva azért az 52 ezer forintos éhbérükért, amit Orbán Viktortól kapnak. A Népszabadság újságírói pedig egytől-egyig szintén bűnösek, nehogy ennek még börtön legyen a vége! Virágnyelven, de utaltak rá ugye, hogy a Simicska haver médiájának árulása miatt, aki mostanság a Jobbikot nyomja ezerrel, majd a Népszabadság lesz a kormány új szócsöve. Tessék mondani, miért nem tartották magukat az eredeti, fű alatt hozott megállapodáshoz? Miért nem tetszettek a Fidesz-kormány szócsövei lenni, és ahogy azt anno a Kerényi úr is javallotta, meglátni csak a jót tessék , s ne a rosszat, az urizálást megírni? Hogy lehet olyasmit címlapon lehozni, hogy „Orbánt nem zavarja a helikopterezés”, meg hogy „Matolcsy már hat éve utazott Vajda Zitáért”? Rávilágítottak a disznóságokra, a tényfeltáró újságírás csúcsait döngették, s lám, bekövetkezett, ami ilyenkor törvényszerű: „mondj igazat, és betörik a fejed”!  

A jó hazugság titka, ha egy csipetnyi igazságot is csempészel a sorok közé. A Népszabadságnak 5 milliárdos vesztesége van, s ez a tény kapóra jött kimagyarázni a történteket.  Hogy mi az igazság azt eddig még egy napilap sem írta meg konkrétan, csak utaltak rá, hogy Mészáros Lőrinc közös céget alapított Liszkay Gáborral, a szintén veszteséges Magyar Idők alapítójával és kiadójával. Ők vásárolják meg a Mediaworks média-portfólióját, beleértve a megyei napilapokat tömörítő Pannon Lapok Társaságát.  Akié a média, azé a hatalom.

Köztudott tény, hogy a média a legjobb eszköz a nép fanatizálására, s a magyar emberek zöme erre sajnos különösen fogékonynak bizonyul.

Puccs? Ugyan már! Itt kérem minden tervszerűen, a forgatókönyvben megírtak szerint folyik.

Reménykedjünk, hogy a Népszabadság sajtóvisszhangjának hatására Orbán Viktor is tűrni fogja a kritikát, s uralma alatt nem lesz olyan rendszer hazánkban, mint amilyen Putyin Oroszországa, vagy Erdogan Törökországa…

Tudta? Az EU a 20%-os megújuló energia-részesedést, a közlekedésben a megújuló energiaforrások 10%-os arányát írta elő a tagállamoknak, jogilag kötelező érvényű 2020-as teljesítéssel.

A hazai önrész 6,8% a teljes energiatermelésnek. A hiányzó energiatartalmat külhonból szerzi be, mivel saját forrásaink nincsenek. Persze, ettől rohadt drága az áram, igaz, rezsibiztos úr?

Na, akkor kukkantsuk csak meg, mi is a két leglényegesebb dolog, amitől egy erőmű gazdaságosan fog működni: a mindenkori áramár és az erőmű kapacitásának kihasználása. A Paks II által megtermelt áram ugyanis csak akkor lesz eladható, ha igazodik a piaci árakhoz, valamint minél több áramot termel az erőmű, annál több lesz a bevétele.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint (25%-os áramár-növekedés és 85-92%-os erőmű kihasználtság) 2000 milliárd forintos veszteséget „termel” Paks II, a projekt tehát ráfizetéses lesz, és soha nem térül meg. Ezt a veszteséget pedig nekünk, adófizetőknek kell megfizetni.
Ebben az esetben a működés első húsz évében évről-évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőmű társaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon.

Az áramtőzsdén 2017-18-ban az előzetes kalkulációk szerint egy megawatt 24-25€-ba fog kerülni, Paks II. ugyanezt 55-70 €-ért tudná előállítani. Már, ha a piaci iszonyok nem változnak. Fognak.

Nos, ehhez a képlethez jön hozzá, hogy mire Paks II. produktívvá válik, az általa termelt áram gyakorlatilag eladhatatlan lesz.

Ha ehhez még hozzá vesszük, hogy a kormányzat valami idióta következetlenséggel letiltja a megújuló energiaforrásokat – elvégre a szél se fúj mindig, meg éjszaka a nap se süt-, hát tényleg felesleges a zöld energia.

Persze, az is lehet, hogy tudatosan szabotálják el, mivel tán konkurenciát látnak benne. Mind1, max belerokkan a gazdaság, ráadásul ismételten kötelezettségszegési eljárást kockáztatnak, amit eddig is magasról leszartak.

Persze, amilyen képzett konteo kitaláló vagyok, úgy vélem, bekalkulálták, hogy esetleg 2018-ban eltűnnek a színről. Na persze, a szokott alattomosságukkal csak behúzódnak egy sarokba, és megvárják, hogy a rendszerváltók belebukjanak Paks II költségeibe, majd szépen előbújnak, és jól megmentik az országot. Az ilyen megmentésekben a Fidesznek már nagy rutinja van.

Akad egy jelzőhöz kapcsolódó végződés, az –id. Ovoid, humanoid, deltoid. Nem egészen tojás alakú, nem egészen emberi, nem egészen delta formájú, csak hasonlít hozzá. Olyan, mintha.

Van egy – Orbán rendszerére alkalmazható – hasonló jelző: fasisztoid. Nem fasiszta, csak olyan, mintha az lenne. Ahogy a Fidesz se demokrata – habár nevében viseli a jelzőt – csak olyan, mintha az lenne. Sajnálatosan a demokratoid kifejezés még nem honosodott meg a magyar nyelvben. Nem azért, mert nincs.

A fasizmus, mint tudva levő, Mussolini találmánya. Ahogy az ő találmánya is a népet fanatizáló, hergelő, nagy ívű beszédek használata, leginkább erkélyről hangoztatva.  Rendkívül jó retorikai képességekkel rendelkezett, amit terjedelmes mellkasának kidüllesztésével és arcának grimaszaival is erősített. Ráadásul Mussolininek volt egy víziója is, mi szerint ez az évszázad – mármint, a XX. – a fasizmus évszázada lesz, és ezen belül Olaszország felemelkedésének és az olasz nép fensőbbségének évszázada, beleértve a történelmi átértékelődést is.

Amúgy Mussolinit a felső középosztály juttatta hatalomra, az olasz arisztokrácia csendes egyetértésével.

Ugorgyunk.

Van itt nekünk ez a hazai il Duce-nk. Termetre hasonló, mint Mussolini, csak éppen ő a pocakját dülleszti ki. Lehet, hogy az operistáktól tanult légzéstechnikát és hangképzést? Retorikájában is hasonló – igaz, leginkább külhonban adja elő nemzetmegváltó szónoklatait -, ám a fortissimo és a piano beszédközti használatával nem él úgy, mint Mussolini: Orbán egyvégtében fortissimo. Mondani valójában is. Igaz, harcias, körkörösen támadó politikájához nem is illik a visszafogottság. Erkély ügyben már intézkedett.

Másik hasonlóság, hogy Orbán is a nemzet felemelését tűzte ki célul: az ő víziója Európa vezető hatalmává tenni az erre ősi jogon érdemes szittyákat, de, ha az mégsem jön be, legalább ennen személyét elismertetni Európa egyedüli védelmezőjeként. Volt nekünk már ilyen – ténylegesen, és nem beképzelve – holmi Zrínyi, meg Hunyadi, meg Dobó, de nekik nem volt ilyen jó a pr-juk.

Hatalomba emelését illetően azonban megszűnik minden hasonlóság, mivel Magyarországon se felső középosztály, se arisztokrácia nem létezett, mikoron Orbánt a csúcsra tuszkolták. Kérdés, akkor ki emelte hatalomba? A szponzorok? Kétségtelen, akadtak, akik jó érzékkel az üres pártkasszáját tömték meg, hogy haladhasson – na, ők lettek a hatalomváltás haszonélvezői, az újkori (pénz)arisztokrácia, de még ez is kevés lett volna. A nép? Na, itt azért már elbizonytalankodik a gondolkodó ember, mert, biza, Orbán retorikájának köszönhetően a népnek csak kisebb része tolult be bamba birkaként a karámjába, a többit elintézte a sajátos választási törvénnyel. Az ilyet a fejlettebb demokráciákban csalásnak nevezik, de, mint mondottam, Orbanisztán nem demokrácia, csak olyan, mintha az lenne. Amit nem értek: a bikáknak nem kell más, mint egy vezérürü, kolomppal a nyakában, az után mennek. Ha kiterjesztjük a gondolatot, akkor a vezérürü személye teljességgel közömbös, a birkáknak a kolompszó kell. Akkor most mi is tartja Orbánt hatalomban? A félelem? Meglehet. Legújabb hírek szerint a Nemzetvezető Testvérnek szándékában áll véres tisztogatást kezdeni a körzetvezető testvérek közt, amennyiben a jövő heti népszavazás közönybe fúl, mert hát, nyilván valóban elégtelen pártmunkát végeztek. Leváltja őket, karrierek érnek csúfosan véget, egzisztenciák szűnnek meg. Azonban nagy kérdés, képes lesz a népet is leváltani?

Egyelőre nincs mit aggódnia: Orbán azt a bizonyos kolompot szólaltatja meg nap, mint nap, a birkák meg még csak nem is bégetnek, csak mennek bambán a kolompszó után.

Mindezekből levonható következtetés: Orbán és rezsimje nem fasiszta, csak fasisztoid, a Fidesz nem demokrata, csak demokratoid. Az egész rendszer olyan, mintha.

Sajnos, az ellenzék is olyan, mintha az lenne…

Időben szólok a meséket szerető kedves olvasóimnak, hogy ez az én nagy mesélőm ezúttal más, mint anno a Rémusz bácsi volt, tudniillik ő fehér: Bayer Zsoltnak hívják.

Bayer Zsolt pedig nagyon úgy tűnik, hogy nem éri be egy sima lovagkereszttel. Ő mostanság Andersen, a nagy dán fehér meseíróember babérjaira is erősen törtet. Hol volt, hol nem volt. Bayer Zsolt „Az élet értéke” című meseelemekkel tarkított cikkében újra a romák ellen uszított.

Ez a Bayer-publicisztika a stílusát illetően azonban már erősen visszafogott, sőt, kimondottan cizellált hangnemű, mivel abban már se rohadékok, sem patkányok nincsenek, csak gyáva férgek vannak. Életszagúnak beállítani akaró írásában ezúttal az ő saját elsőéves orvostanhallgató fiát verték meg a cigányok.

A történet szerint, Bayer Zsolt húszesztendős orvostanhallgató fia, dzsúdós barátaival búcsúztatta el egy unokatestvérét, aki az USA-ba utazott volna, hogy ott kezdje el egyetemi tanulmányait. A fiára nyolcan támadtak rá. Vascsövek és baseballütők is voltak náluk, de végül (minő sportszerűek voltak azok a gyáva férgek) csak ököllel estek neki, illetve összerugdosták. Bayer szerint, s ez az okfejtése számomra nagyon magas, csak azért nem történt tragédia, mert a söröző tulajdonosa ismerte a támadókat.

Az egyetemista fia, összeverve, szétvert állkapoccsal ért haza, „de legalább életben van”, konstatálja a szerző, és hogy a története hihetőbb legyen, azt is elárulja, hogy a fia támadói között „volt egy fehér” is.

Bayer Zsolt meséje természetesen a Magyar Hírlapban jelent meg, de a történetet átvette és leközölte más, hitelt adó sajtóorgánum is.

 http://magyarhirlap.hu/cikk/65641/Az_elet_erteke

Életszerű történet ugye? Mese azoknak, akik az Orbáni nácizmusra gerjednek. Bayer Zsolt pedig most előrukkolt egy hihetőnek tűnő, mondhatnám hétköznapi kocsmai történettel.   

De kérdem én: ha a fiát a cigányok annyira leverték, hogy az már a földön fetrengett, miként tudott onnan egyáltalán segítség nélkül felállni, sőt, odarohanni a dzsúdós haverokhoz, s tőlük segítséget kérni? Apropó, dzsúdós haverok. Gyávák voltak, hogy cselekvés helyett földbe gyökerezett a lábuk, s nem sikerült nekik szétverniük azt a „nyolc gyáva féreg” cigányt? Minő érdekes, mondhatnám, életbevágóan meseszerű fordulat, hogy a söröző tulajdonosa ugyanakkor egy sima kurjantással viszont elkergette őket. Az is felettébb érdekes fordulat, hogy ő ismerte ugyan azokat a cigányokat, mégsem értesítette egyből a rendőröket, s nem tett ellenük azon nyomban feljelentést, merthogy Bayer Zsolt cikkének állítása szerint azt csak majd később, ők tették meg. Vajon miért? Azért, mert ez a történet egy nagy kamu! Volt mentő a helyszínen? Nem, állítólag még az sem. Pedig, ha Bayer Zsolt orvostanhallgató fia a cigányoktól elszenvedett verésétől olyan súlyosan megsérült, hogy az állkapcsa is eltörött, akkor azonnal mentőt kellett volna hívni neki, hogy bevigyék őt egy egészségügyi intézménybe orvosi ellátásra. Tudvalévő, hogy egy törött állkapocs azonnali sebészeti beavatkozást igényel, és ezt a sérülést semmiképpen nem tanácsos elbagatellizálni, mondván, hisz’ ebcsont úgyis beforr.

Látlelet tehát vagy van, vagy nincs. Írni pedig sok mindent lehet, ha van valakinek ahhoz írói vénája és ihlete, hogy miről írjon.

Bayer Zsolt, ebben a meseelemekkel tarkított szépirodalmi remekművében azt sugallja, mintha ő egyáltalán nem általánosítana, holott a fia bántalmazása okán mégis úgy gondolja, hogy nincs egyenlőség.

„Ezek kártékony, a társadalom nyakán élősködő, közveszélyes és teljesen felesleges lények, akiket el kell tüntetni a társadalomból. Ezeknek a szavazata nem egyenlő a mi szavazatunkkal, a jogaik nem érdekelnek, a sorsuk sem érdekel, és sok mindenre hajlandó lennék, hogy életük hátralévő részében egy tolókocsiban ülve, szívószállal szürcsölgessék a pépeset.”

Újszerű mese ez, Bayer Zsolt tollából. Ha valamilyen formában ez az eset meg is történt, neki akkor sem illett volna egy kocsmai verekedésből, ami ugyebár csak egy szimpla magánügy, közügyet kreálnia. Ez egy övön aluli ütés a magyar társadalom cigány származású tagjaira. Egy újabb sokkoló üzenet a többségi társadalom felé, amelyben ő burkoltan azt sugallja, hogy a romák nem egyenlők velük, hanem egyfajta alsóbbrendű lények, akik nem érdemesek a társadalmuk megbecsülésére. Ha pedig lebetegednek, nem érdemes őket gyógyítani sem.

Igen, merthogy tudja meg minden magyar, zárja sorait Bayer Zsolt, hogy az ő fia igenis orvos lesz. Én pedig azt mondom erre, és szintén befejezem a mondandóm, ha lebetegedek, adja Isten, hogy ne ő kezeljen engem!

Hogy’ is van ez? Mert hát, ugyebár, Szájer József megírta. Mármint, az alaptörvényt, ami, ugyebár, márványszilárdságú és az abban foglaltak kvázi az alkotmányunkat alkotják. Mert hát, ez az izé a törvények törvénye.

Emeljünk ki belőle pár paragrafust, amik a jelen fő problémájával foglalkoznak, jelesül a menekültkérdéssel.

Szájer tudhatott valamit, mert igencsak alaposan fogalmaz.

14. Cikk, 3. Pont: „Magyarország, ha sem más ország, sem származási országuk nem nyújt védelmet, kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban nemzeti hovatartozásuk, vallásuk, társadalmi csoporthoz való tartozásuk, faji hovatartozásuk miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”

Valahogy nem látom sehol, hogy kivéve: a muszlimok. De ne bagatellizáljuk el, ennek alapján a magyar kormány, biza, megsérti a saját alaptörvényét. Noch dazu gyakorlatilag törvénysértésre hangolja a polgárait is a jelenlegi menekültellenes kampányaival. De hát, miért ne tenné? Elvégre Európa védőbástyája vagyunk.

14.cikk.5. Pont: „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés nélkül, faj, bőrszín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, születési vagy egyéb más előny figyelembe vétele nélkül biztosítja.”

Itt sem látom sehol, hogy a muzulmánok kivétel lennének. Ráadásul – ha mindez törvény Magyarországon – akkor az abban meghatározott alapjoghoz hozzá tartozik a menedékkérelem, és az arra jogosultaknak azt meg kell adni, elvégre törvény írja elő!

Vagy ez a törvény nem az a törvény?

2. Cikk 2. Pont: „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvéte érdekében, nemzetközi szerződés alapján az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.”

Tetszik érteni? Bévül, és nem kívül!

E.cikk 3. Pont: „ Az Európai Unió joga az előző bekezdésben foglaltak keretein belül általánosan érvényes magatartási szabály megállapítása.”

Nos, az extrém gyűlöletkeltés, a kenyéradó gazda kezének harapdálása nem gondolom, hogy általánosan érvényes magatartási szabály lenne.

Na, kérem. Tessék mondani, akkor most törvényszegő-e a magyar kormány, vagy törvényszegő? Vagy, ha a saját törvényeit se tartja be, akkor mégis, micsoda?

Ne szóljon bele senki, hogyan vezeti nemzetét – a falnak – Orbán? Egyedül övég az igazság és a jog, és, ha valami nem tetszik az Uniónak, akkor orruk tőle fokhagymás, vagy írják át ők az alkotmányukat?

Ráadásul most meg ez a szemét Juncker, ez a sorosbérenc komenista azt találta autentikusan kijelenteni, hogy semmi féle kötelező menekültkvóta nincs és nem is lesz, a menekültek befogadását illetően minden ország önkéntessége és szolidaritása a mérvadó. Jajistenem, mi lesz most Orbán gyűlöletkampányával? Mi lesz a teljességgel okafogyottá vált népszavazással? Mi lesz az arra szánt hatmilliárd forinttal? Mi lesz az eleddig gondosan hámozott lufival, ami most jól hallhatóan kipukkadt?

Mert, hogy Orbán nem fogja visszavonni a népszavazást, az olyan biztos, mint a görögdinnyére ivott zacskóstej hatása. Mert hát, az egyértelmű bizonyítéka lenne annak, hogy biza, egy jó nagyot hazudott, márpedig ő, mint tudjuk, olyat még sohasem tett.  Mint ahogy vereséget se szenvedett eddig, de most még egy érvényes népszavazás is az lenne.

Nyugi, az orbáni gyűlölet majd talál magának más alanyokat. Mivel a menekültek befogadása érdekében se szolidaritás, se önkéntesség nem lesz – ezt nagy pénzben le merem fogadni – pedig Kaposvárott már 600 ezer betelepült muszlim van, legalábbis országgyűlési képviselőjük szerint, aki a teljesen inkorrekt kérdésre, hogy honnan a francból veszi ezt a hülyeséget, azt válaszolta: hallotta. Gondolom, a piacon, a zöldségestől.

Kétségtelen, a kormányzati fejekbe egyszerűen nem fér be Juncker kijelentése, nem fogják fel, csak nyomják tovább a hülyeségüket. Lázár is egyértelművé tette, hogy ha lesz betelepítés, akkor – és jól érthetően a cigányokra célzott – a szociális segélyeket, biza, meg fogják kurtítani, mert hát, az EU nem finanszírozza teljes mértékben a betelepítettek eltartását.

Most tekintsünk el attól, hogy mi a fenének kellene eltartani bárkit is, aki nem itt honos, amikor az itt honosokat se tartja el senki, de kérdezzük már meg: ha már mégis, akkor ez nem a teljes népesség költsége, és nem csak a szociálisan segélyezetteké?

Ráadásul olyasvalaminek a következményével fenyeget egy nyilván valóan jól presszionálható réteget Lázár, ami nincs és nem is lesz?

Szóval, hogy’ is van ez? Kormányunk törvény sért, vezető nagyjaink képtelenek lejönni a szerről, tovább hazudják az előírtat, a tényekből semmit fel nem fognak. Persze, megtehetik, mert felettük senkinek nincs hatalma.

Legalább is azt hiszik.

Mea culpa, mea maxima culpa! Bocsássátok meg nekem, amiért az Eörsi-ügy kapcsán most ismét könnyítek a lelkiismeretemen. Tudjátok, én anno a Pásztor Albert-ügyet sem hagytam szó nélkül, de most sem rátok haragszom, hanem titeket féltelek. Féltelek benneteket, nehogy a végén, akárcsak anno az MDF, FKGP, SZDSZ nevű jobb sorsot érdemlő rendszerváltó pártokhoz hasonlóan, ti is végleg eltűnjetek majd a magyar politika süllyesztőjében. 

Az ügy előzményei közismertek, ezért én most csak a mondandóm lényegére koncentrálok.

Az egykori SZDSZ alapítójaként ismert, s politikai pályáját jelenleg a Demokratikus Koalícióban folytató Eörsi Mátyás, a 2000-ben alapított varsói székhelyű Demokráciák Közössége (Community of Democracies) nevű, 18 tagállamot tömörítő demokratikus intézményrendszer vezetőségében dolgozik. Mivel e szervezet főtitkárának nemsokára lejár a mandátuma, ezért Szijjártó Péter meghívta őt egy találkozóra. ( Persze az sem kizárt, hogy a találkozót maga, Eörsi úr kezdeményezte.)

Szijjártó Péter, (Brüsszelben eltévedő, s ott az életéért futó) külügyminiszter erről az Indexnek a következőket mondta:

 „Itt járt nálam Eörsi Mátyás, aki Varsóban él, a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezetnél dolgozik, mint főtitkár-helyettes. Ennek a szervezetnek 18 tagja van, köztük Magyarország, és ő szeretne főtitkárnak indulni, amire viszont csak kormányok jelölhetnek. Kérdezte, szerintem reális-e, hogy őt jelöljük, én meg mondtam, hogy persze. Elmentem a miniszterelnökhöz, mondtam, hogy szerintem ez jó ötlet, ő meg mondta, hogy a rendszerváltoztatásban szerzett érdemeket akkor is tiszteletben kell tartani, ha azóta sok mindenben nem értünk egyet.”

A sors keserű fintora, hogy Eörsi úr abban a varsói székhelyű demokratikus intézményrendszerben dolgozik, amelynek tagjai közül két évvel ezelőtt az Orbán-kormány vezette Magyarországot a demokratikus jogrendszer aláaknázásáért még ki akarták zárni.

Kell jobb „ajánlólevél” a Fidesznek, mint egy ellenzéki politikus támogatása a főtitkári posztra?

A DK elnöke pedig, ahelyett, hogy két lábbal rúgta volna ki a Dk-ból a magyar demokratikus értékrendet megcsúfoló, s annak árulójává lett Eörsit”, egy facebook bejegyzésben inkább megvédte őt. Döbbenet! Hosszú listát lehetne sorolni arról, hogy az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan aknázta alá szisztematikusan a magyar demokráciát. Mindezt nemrég Barack Obama amerikai elnök is szóvá tette. A NER tehát akkurátusan, lépésről-lépésre végezte ki a tisztességet, igazságot és a becsületet. Megölte a lojalitást és a jövőképet.  Az a harcos jellemű Gyurcsány Ferenc pedig, aki mindezt jól tudja, most mégsem talál ebben semmi kivetnivaló „bajt”. „Sem emberit, sem erkölcsit, sem politikait”.

Én viszont úgy gondolom, ha valaki pénzért, jobb állásért, vagy bármilyen más hűbérjutalom reményében hagyja, segíti, sőt támogatja egy ország demokratikus berendezkedésének lezüllesztését, s eltűri népének tudatos nyomorba döntését, azt az embert úgy hívják, hogy hazaáruló!

Kedves Dk-s barátaim! Imádkozzatok, hogy az Orbán-kormány mostantól kezdve az országunk érdekében csak igazságos, csupa szép és jó dolgokat tegyen. Ha mégsem, és azt ti netán szóvá teszitek, úgy én az ebbéli tevékenységeteket a Facén mostantól csupán egy mosolyjellel fogom szignózni. Mosolyjellel, szimbolizálva mindazt, hogy nekem a Fideszt bíráló tevékenységeteket immár nem szabad komolyan vennem, merthogy bizonyítást nyert, hogy a Dk. sem különb ama Deákné koszos vásznánál. Gyurcsány Ferenc az Eörsi-ügy kapcsán ugyanis egyértelműen bebizonyította, hogy a magyar politikából őt csak a húsosfazékból számára odavetett konc érdekli, s neki a magyar demokrácia intézménye holmi színjáték csupán. Én ehhez nem asszisztálok!

Kedves Dk-s barátaim! Mostantól kezdve már nincs jogalapotok az Orbán-kormány bírálatára. Ez a jogot sajnos elkúrtátok. Nem kicsit, nagyon!  

„Kell még valamit mondanom Ildikó,”?

A bíróság lázas igyekezettel elítélt két embert, aki megpróbálták joghurttal leönteni Rogán autóját. A vád: garázdaság.

Nos, akkor nézzük, mi is a garázdaság: „…a garázdaság csak kirívóan közösségellenes erőszakos magatartás tanúsítása esetén valósítható meg, amely alatt a társadalmi együttélés szabályaival való szembehelyezkedést értjük. A bűncselekmény kizárólag aktív magatartással valósítható meg, amely erőszakos magatartás akár személy, akár dolog ellen irányulhat.”

Hát akkor mélyedjünk el egy cseppet az ominózus esetbe. A hírekkel ellentétben nem Rogán, hanem csupán autója volt a céltárgy (habár egyesek Rogán esetében a joghurtot némileg lightnak tartották, és inkább kiegyeztek volna egy fél téglával).  Ebben a formában a dolog elleni irányultság még megáll, de sem az erőszakos, sem a kirívó nem. Mondjuk, ha kordonon áttörve próbálták volna meg, rendben, erőszakos. Ha pedig egy vödör bélsár lett volna az eszköz, akkor valóban kirívó (elég nehéz saját környezetből egy vödörnyit összegyűjteni).

Aktív magatartásról sem igazán beszélhetünk, mivel csak próbálkozás volt, amit, ugyebár, az éber akárkik megakadályoztak, tehát nem vált befejezett cselekedeté. Node, Orbanisztánban már a próbálkozást is büntetik, mi több, a ráutaló magatartást is.

Kirívóan közösségellenes erőszakos magatartásról se igazán beszélhetünk, mert ha a 2006-os Kubatov-gárda általi kukafelgyújtás, autóborogatás és utcakővel való dobálódzás csak a szabad vélemény nyilvánítás  kifejezése volt, akkor, tessék már mondani, két-három doboz – összességében max. 6 dl. joghurt individuális kihelyezése mijafaszért is számít erőszakos magatartásnak? Mert, még, ha gyümölcsjoghurt lett volna!

Azon felül -  a rendőrségi közlemény szerint – más veszélyes anyag is volt az elvetemülteknél. Gondolom, kaukázusi kefír lehetett (manapság a Kaukázusban elég sok a balhé).

Ha felül emelkedünk a szabad véleménynyilvánítás jogán, el kell, hogy fogadjuk, ha annak eszköze fizikai becsületsértésre alkalmas (tojás), vagy kárt okoz a céltárgyban/célszemélyben, akkor kártérítésnek helye van, evégre egy záptojás Rogán makulátlan zakóján min. tisztítóért kiállt, és annak költsége, ugyebár, áthárítható. Egy flaszterkő egy parkoló kocsi ablakában valahogy mégiscsak marad, mint a szabad véleménynyilvánítás eszköze.

Nos, Rogán autójában – még ha meg is valósult volna a joghurttal történő leöntés – semmi féle anyagi kár nem keletkezett volna. Attól tartok azonban, hogy az orbáni igazságszolgáltatás a kormánytagok hardvereit is személyiségi jogokkal ruházza fel, tehát Rogán autója= Rogán, így a cselekmény büntetendő. Várom, mit szabnak ki arra, aki leköpi Rogán Loui Vuitton táskáját, vagy írót önt a note bookjába?

Azt gondoltam, hogy talán akad egy fideszes politikus, aki feltisztul végre, és józanul nyilvánul meg.

Azt gondoltam, hogy amikor Tuzson Bence elfogadta Bolgár György meghívását, és megszólalt a Klubrádióban, végre valami normális dolgot fogunk hallani.

Tévedtem. Bármi volt a kérdés, ez a kormányzati gramofon mindig ugyanazt a lemezt játszotta le. Nyomta a süket mantrát.

Persze, megértem, nem saját jószántából ment be a stúdióba - merne ilyet csinálni?, – hanem felső utasításra.

Ma reggel valamiért rákapcsoltam az Echo-tv-re – megígérem, soha többé nem követem el ezt a hibát – hát mit olvasok a képernyő alján látható lábsoron? Tuzson Bence szerint Brüsszel egy városnyi migráns kényszerbetelepítésén munkálkodik.

Aha. Brüsszel, mint olyan. Brüsszel, a város. Megértem, egy Tuzson mitől is fogná fel, hogy kényszerbetelepítésről szó sincs? Neki ezt mondták, hát akkor ez van. Nomeg, a városnyi is – mint olyan – kérdéses. Mégis, mekkora városnyi? Kisvárosnyi – 5-20 ezer lakos? Közepes városnyi – 20-100 ezer lakos? Esetleg nagyvárosnyi – 100 ezer felett?

Azt gondoltam, akad egy fideszes politikus, aki végre feltisztul, és nem a kötelező kormányzati faszságot mantrázza.

Tévedtem.

„…a megyei katasztrófavédelem szóvivője, Molnár Krisztina elmondta, hogy információjuk szerint két vadászgép hagyta el a légteret, ez okozta a zajt…. A rendőrségtől a lap megtudta, hogy egy ismeretlen felségjelzésű gép,…”

A légtér az atmoszféra meghatározott része, mely egy adott ország ellenőrzése és irányítása alá tartozik, és ahol a repülőgépek meghatározott szabályok szerint közlekednek. A magyar légtér Magyarország területe fölött, talajszinttől FL660-ig (körülbelül 20 kilométeres magasságig) terjed.

Értjük? Elhagyták a légteret a vadászgépek! Mégis, hova  a faszba repültek? Magyarország felett, területileg, annak elhagyása nem szükségszerűen jár hangrobbanással, ami ugyanis a hangsebesség túllépésének a következménye. Mi is a hangrobbanás? A hullámok hangsebességgel haladnak, ezért messze megelőzik a repülőgépet. Ha azonban a gép eléri a hangsebességet (1 ma, egyszerűbben 1231 km/h.), akkor a sebességük megegyezik. Ekkor jön létre a hangrobbanás, ami nem egyéb, mint a repülés irányához képest függőlegesen elhelyezkedő, az összepréselt hanghullámokból létrejött lökéshullám. Abban az esetben, ha a repülőgép gyorsabban halad, mint a hang, utoléri és le is hagyja a lökéshullámmá összepréselt hanghullámokat. A földön álló megfigyelők számára a lökéshullám hangrobbanásként hat.

A Kecskemét-Szeged távolság földön 86,9 km, légvonalban ennél lényegesen kevesebb. Egy utasszállító sem repül hangsebességgel. Tessék mondani, mi volt az oka, hogy hangsebesség fölé gyorsítsanak a vadászok ezen a rövid távon – ráadásul, mint a katasztrófát védőktől tudjuk - ezáltal el is hagyják Magyarország légterét? Bár ez valamennyire  érthető, ugyanis  egy Kecskemétről felszálló Gripen szárnya a harci forduló során már átlóg a szomszédos ország légterébe  :D

Ráadásul egy repülőnek nem felség, hanem lajstromjele van.

 Ha ennyire buta egy szakágazati szóvivő, akkor megértem, miért kell védeni a katasztrófát.

Mármint Dunakeszi határában. A dunakesziek – kivéve Szijjártót - arra ébredtek, hogy kurva nagy lánggal és üvöltő zajjal ég valami. Az ijedősebbek azonnal elindultak tartós élelmiszereket vásárolni, mert hát, ki tudhatja?

Node, a Katasztrófavédelem – basszus, ez is milyen, Orbanisztánban már a katasztrófát is védeni kell? De mégis, ki ellen? Igaz, elég sok mindent megvédtek már (nyugdíjak, nyugdíjkassza, reálbér, brókerek, déli országhatár), de ez azért mintha túlzás lenne!  Ha már katasztrófa, legyen Kövér – illetékes érvtársa megnyugtatta a népet, hogy aggodalomra semmi ok, a Gázművek végzett ellenőrzött és irányított égetést, minek során a rendszerbe be nem táplált (?!) gázt távolították el ilyen úton.

Most tekintsünk el attól, hogy a Gázműveknek kutya kötelessége lett volna a pórokat előzetesen tájékoztatni az akcióról, de hát, a Gázművek csak egy állami szolgáltató, és, mint ilyen, magasról leszarja a szolgáltatást igénybe vevőket, inkább ragadjunk bele a gáz fogalmába.

A gáz, mint olyan,  gáznemű állapotú energiahordozó. Mármint, a földgáz. Mert hát, van olyan gáz is, mint a metángáz – leánykori nevén sújtólég – világítógáz – néhány kandeláber, merő nosztalgiából  még mindig ezzel működik – van a bélgáz – ezt inkább hagyjuk – van a mocsárgáz – népies nevén lúdvérc – és van a propán-bután gáz – amit a földgázból választanak le, háztartási célra.

Node, mi foglalkozzunk most csak a földgázzal, amit ugyebár, a természet ajándékozott nekünk, és állandó bajunk van vele. Hol  Ukrajna miatt – elzárja, nem zárja el? -  hol az algyői gáztározók miatt – mennyire is van feltöltve? – hol valami kurva megkerülő vezeték miatt, amit Orbánék vagy pártolnak, vagy nem.

Lényeg, hogy most ebből a földgázból elégetődött a felesleg. Nem tudni, mitől lett felesleg, se azt, hogy ha már felesleggé vált, mijafaszért kellett a levegőbe elfüstölni? Mert hát, a gáztározók – még a helyiek is – már csak olyanok, hogy időtlen időkig tárolják a gázt, egészen addig, amíg nem vételeznek belőle.

Ha én jól sejtem, a csap végén van egy fogyasztó. Mnid1, hogy ipari, vagy lakossági. Ennél fogva a gáz nem olyan, mint a villamos energia, amit, ha túltermelődik, sürgősen valahová át kell irányítani, mivel tárolni nem igazán lehet. A gáz, az olyan, hogy ha hőenergiává átalakítva elfogyasztják, jó, ha marad felesleg – hol is? tán a csőben? – úgy is jó. Majd legközelebb betáplálják a rendszerbe.

Node elégetni? Ez, biza, elég gázos!