Az MDF történelme, a következetes politikája és a "lehallgatási" ügy részletei
Az Antall-korszak itt olvasható
Az MDF történelme, a következetes politikája és a "lehallgatási" ügy részletei
Az Antall-korszak itt olvasható
Dávid Ibolya hatalomra kerülése megváltoztatta a párt eddigi helyzetét a politikai életben. Sokan egy befolyásolható pártvezetőt láttak benne, aki egy szoros politikai együttműködést kezdeményez majd a Fidesszel, de ehelyett egy markáns és karakteres nő képe kezdett kirajzolódni a kétkedők szemében. Egy új szövetségben gondolkodott, amiben egyesítette volna a kisebb jobbközép pártokat – köztük az MDNP, valamint a Vállalkozók Pártját – hogy együttműködve megalakítsák a Békejobb mozgalmat. A kormányzó párt rosszallása , valami a belső ellenzéke nyomására a mozgalom nem jött létre. A 2002-es választások előtt mégis megállapodást kötött a Fidesszel, ami elég előnyösre sikeredett a részükről. Növelni tudta a frakciójának létszámát és az önkormányzati választásokon már a megyei közgyűlésekbe is tudott képviselőket delegálni. Az MSZP-SZDSZ kormányra kerülése, erősítette azokat az elképzeléseket, hogy együtt kell ugyan működnie a Fidesszel, de a legfontosabb feladatnak mégis az önálló arculat tervezését tartotta. A választások utáni években Dávid Ibolya volt a legnépszerűbb politikus a közvélemény szerint, de belső erőforrásai akadoztak és a párt támogatása sem emelkedett jelentősen. A párt politikája az „antalli örökség” szellemében folytatódott és a konzervatív értékeket hangoztatta. Jobbközép pártként a középosztály képviseletét hangsúlyozta és gyakran vállalt rokonszenvet a Fidesz javaslataival. Bizonyos kérdésekben együttműködőbbnek bizonyult a baloldali politikával mint a szövetségese, de más kérdésekben, mint a Szent Korona törvény és a büntetőpolitika , gyakran konzervatívabb felfogást képviselt nála. Olyan politikát folytatott, ami egy harmadik lehetőséget vizionált a többi pártból kiábrándult szavazóknak. Dávid Ibolya folyamatos rosszallását fejezte ki a felelőtlen politika és a finanszírozhatatlan gazdaság miatt, de javaslatai nem nyújtottak kellő hátteret, hogy komolyan számoljanak is vele. A 2004-es EP- választásokon az MDF-MDNP-FKGP pártszövetség indult harcba és Dávid Ibolya mint listavezető bizalmat kapott az első ízben megtartott európai parlamenti választásokon. Mandátumát átengedte Olajos Péter képviselőtársának, amivel a pártvezetői jogosultságát igyekezett megkérdőjelezhetetlenné tenni a kétkedői számára. A 2006-os választások előtt a párt igyekezett kilépni a Fidesz árnyékából és teljesen önálló programmal állt elő. A felelőtlen ígéretek veszélyeire és a vállalható politika erényeire hívta fel a figyelmet. Kampánya során számos politikai csatát vívott a médiában, amiből az elemzők szerint nem jött ki vesztesként, de a közvéleményt megosztotta az ott elhangzottak valóságalapja. A figyelmet arra fektette, hogy a demokráciának és a középosztálynak szüksége van egy olyan pártra, amely alternatívát nyújt a nagy pártok felelőtlen gazdaságpolitikájával szemben. Azt hangoztatta, hogy a nép súlyos hibát követ el, ha engedi, hogy kétpártrendszer alakuljon ki Magyarországon és ennek a kampány során folyamatosan hangsúly is adott. A kampány sikeres volt, már ami a parlamentbe kerülést illeti, de a 2002-ben még harmadik politikai erővel bíró párt frakciója még tovább zsugorodott. Dávid Ibolya hatalmas sikernek könyvelte el a parlamentbe jutást, de felhívta a figyelmet a szocialista-liberális kormány további veszélyeire. Éles vonalat húzott pártja és a Fidesz közé és nekilátott egy stabil ellenzéki munkába. Az erős ellenzékiségből nem sok minden valósult meg, de a párton belüli konfliktusok hatalmas vihart kavartak. A 2008-as elnökválasztás úgy tűnt, hogy fordulatot hoz a párt életében. Dávid Ibolya pártelnök egy olyan ellenfelet kapott Almássy Kornél személyében, aki a pártbeli változtatások mihamarabbi elkezdését sürgette és erős egyéniségnek mutatkozott a párton belül kialakult ellenzéknek is. Az elnökválasztás előtt Almássy hirtelen visszalépett a jelöltségtől és ezzel kezdetét vette a párt legnagyobb belső válsága. Az UD Zrt.-t irányító Tóth János telefonbeszélgetést folytatott Csányi Sándorral , aminek a felvétele rejtélyes körülmények között a pártelnöknőhöz került. A felvételen olyan állítólagos beszélgetés zajlott, hogy a Dávid Ibolya és Herényi Károly lehallgatását kezdeményezik bizonyos politikai körök, amik kapcsolatba hozhatóak Almássy Kornél személyével. Almássy még az Országos Választmányi ülés előtt lemondott pártelnöki ambícióiról, de mint később cáfolatában fogalmazott: megfenyegették és lehetetlen helyzetbe hozták. A felvetést megcáfolta az UD Zrt vezetője is és ezzel szélesebbre dagadt a közvéleményben csak „lehallgatási „ ügyként elhíresült médiabotrány. Az ügyészség fényt derített arra a tényre, hogy Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak tudomása volt arról, hogy nem folyt ellene semmilyen lehallgatási folyamat, de ezen tényt figyelmen kívül hagyva, „kényszerítésre” használta ellenfelével szemben az "ingyen" kapott anyagot. A Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a pártelnöknő és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését, hogy kihallgathassák őket az ügyben, de a parlament 2009 őszén nem szavazta meg az indítványt.
Dávid Ibolya a 2010-es választásokra új stratégiát dolgozott ki. Folytatja az előző választások kampányát és ismét nekitámad a nagy pártokra, Egy általánosan felvázolt - felelősségteljesebb - politikát tart a legjobb megoldásnak az országunk számára. Olyan személlyel kampányol, aki szerepet vállalt abban a szocialista kormányban, aki annak idején szövetségese volt, egy általa radikálisan liberálisnak kikiáltott pártnak. Bokros Lajos olyan alternatíva, aki személyével garanciát vállal egy józan gondolkodású gazdaságpolitikához. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az MDF azon párttal áll szoros kapcsolatban, aki annak idején ellensége volt a konzervatív, népi középosztálynak és radikális elemei összeegyezhetetlenek voltak az antalli örökséggel. Dávid Ibolya egy olyan MDF kialakítását tartja fontosnak, aki folyamatosan elszámol minden fillérrel, amit a kampányra költ és ez majd következetessé teszi a további politikájában is. A hatalmi harcok csillapodása nagyban befolyásolja a mostani megítélésüket és parlamentbe jutásuk létfontosságú, a párt további létezéséhez.