Ágoston Lászlót idézem a Facebookról: "Ötven nap közmunka valakinek, aki úgy döntött, fegyvert szerez és az ELTE jogi karán 22 diákot öl meg. Ez nem terrorizmus. A lövöldöző "keresztény" nem követ dobáló muszlim. S. Ábel pedig nem Ahmed H.”
Hogy jön ide a PISA-teszt? Nos, a szövegértés okán. Az is elég tragikus, hogy a felmért 15 éves korosztály 25%-a funkcionális analfabéta, vagyis a szövegértésük a nullához közelít.
Ami azonban sokkal tragikusabb, ha egy bírónőnek vannak szövegértési gondjai. Kétségtelen, hogy a jogi egyetemen korántsem szükséges a szövegértés, elég a lexikális tudás, a biflázás és memóriába való tárolás – de legalábbis az a készség, hogy tudja a leendő jogvégzett, mit, hol keressen – azonban ez nem vigasztal senkit.
Jómagam hozzászólásként itt-ott már említettem, hogy a bírónő mintha nem értelmezte volna jól a Btk. 314-es paragrafusát, ami több, mint szakmai hozzá nem értés (ilyesmit mégse tételezzünk fel egy magasan képzett bírónőről), és biztosan nem felső utasításra meghozott ítélet (biztosan? Orbán az esemény után frissen-gyorsan kijelentette: terroristát fogtunk! Mint egy falat kenyér, úgy kellett ez neki!). Akkor mi lehet hát az ok? A szövegértés.
Mert hát, mit is mond a terrorcselekményről a Btk?
"Aki abból a célból, hogy
a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. .... terrorcselekményt követ el."
Anélkül, hogy különösebb jogi képzettséggel rendelkeznék, annyit azért észre vettem, hogy az ítélettel nem stimmel valami. Valahogy nem láttam arrafelé egyetlen állami szervet, amit Ahmed H. bármire is kényszeríteni tudott volna. Más államról, vagy nemzetközi szervezetről nem is beszélve.
A b) pont is komolytalan, mert arrafelé a lakosság csak Mari néni háztetejéről kukkerolhatta volna a kerítésnél zajló eseményeket. A c) se állja meg a helyét, mert hát milyen társadalmi rendet zavart volna meg Ahmed H. ? Még akkor sem tudott volna ilyesmit elkövetni, ha többedmagával átjut a kerítésen – mert hát, valahogy az Orbánék által a Keleti pu-nál kirakatba rakott menekültek se változtatták azt meg!
Jelentős anyagi javak eltulajdonításáról se lehet szó, mert egy kézi hangosan beszélő nem igazán tartozik oda.
Így hát, egyre inkább látszik, hogy a bírónőnek komoly szövegértési gondja volt. Ráadásul adott egy jó alapot a másodfoknak – ami, ugyebár, csak az eljárás jogszerűségével és a helyes jogalkalmazással foglalkozik, így teljesen érdektelen, hogy a bírónő hány mentőtanút – éppenséggel egyet sem – hallgatott meg, így eleve mindent bizonyítottnak tekintett (ami azért meglehetős prekoncepcióra utal) – hogy megalapozatlanság okán megsemmisítse az ítéletet.
Mert hát, mégis, mivel lehet vádolni Ahmed H.-t, ha nem terrorcselekményt követett el? Kődobálás mián hivatalos személy elleni erőszakkal, ami 1-5 évig terjedhető büntetést von maga után. Mecsoda különbség!
Persze, ha esetleg a Nép Védelmezője megint iránymutatást találna adni…
