mi több, diktál is!
mi több, diktál is!
Na, nem a Gizikének. Gizikével az régen volt. Diktált a Gizikének, meg túlórázott a Gizikével, hajh, azok voltak ám a régi, szép idők! Csak kiszólt a házi vonalon, hogy: Gizike, jöjjön be, legyen szíves – mert arra mindig ügyelt, hogy udvarias legyen a beosztottaival – diktálni fogok! Írja, kérem! Címzett: kerületi pártbizottság. Tárgy: feljelentés. Hogy kit? Ott van a lista a lerakóban, vegye sorra a következőt, aztán ott van a szabvány szöveg, csak a nevet kell kicserélni, hát mindent nekem kell csinálni? Ügyes kislány maga, Gizike, megoldja! Várjon, most a vád legyen a népi vagyon megkárosítása. Mondjuk, kilopta az óvodások tejbegrízéből a grízt. Vagy inkább legyen kémkedés. Majd kitalálnak odafent a fiúk valamit!
Rasid elvtárs manapság másképpen diktál. Felemeli a telefont, és a K-vonalon beszól a szerkesztőségbe: halló, itt Rasid elvtárs beszél! Van egy kis gond az egyik bloggerrel. Mondom a nevét. Le kellene, hogy vegyétek a frissülőkből. Micsoda? Hogy az nem megy csak úgy? Mondja, fiam, mióta dolgozik maga ott? Csak egy hete? Akkor még nem tudja, hogy én ki vagyok! Ha én azt mondom, hogy le kell venni, hát maga, fiam, eldob mindent a kezéből, és rohanvást leszedi! Nahát!
Persze, már ott se minden a régi. Néha Rasid elvtársnak össze kell morcolnia a szemöldökét – és ez nem jelent jót, ezt jól tudják a szerkesztőségben is – mert eltelik 10 perc is, és az a post még mindig ott díszeleg! Nem lesz ez így jó!
Mert Rasid elvtárs nem demokrata. Miért is lenne az? Van neki egy egész kormánya, fiatalok is, demokraták is, van neki egy államelnöke, aki, ugyan, csak mondja, hogy fiatal, de azért nagyon demokrata, meg van neki egy főpolgármestere, aki szintén nem fiatal, de annyira demokrata, hogy neki aztán senki ne pofázzon bele! Rasid elvtárs meg már nem fiatal, ráadásul ellenzéki. Akkor minek legyen demokrata? Meghagyja azt inkább a fiúknak, ők igazán olyan jól csinálják!
Ha egy erősen sváb fiatal demokrata elvtárs azt mondja, hogy Rasid elvtárs munkásőr volt, meg Lenin-fiú, hát akkor biztosan az volt. Ha ők mondják, biztosan úgy volt, mert Kubatov elvtárs – egyeseknek Gábor – óta mindent jobban tudnak. Azért jó ez a fiatal demokrácia. Annál is inkább, mert ebben a szezonban végre nyílt lesz az OTP-ligában a verseny: az FTC és a VIDEOTON teljesen demokratikusan fognak megosztozni az első helyen.
Szegény fiatal demokraták ezt a dalt nem ismerhetik:
Munkásőrnek egy baja, egy baja,
Miért nincs három élete, élete?
Egyiket a pártnak adja,
Másikat a párja kapja,
A harmadikkal egy a fegyvere!
Bár, ide a rozsdás bökőt, hogy vannak olyan fiatal demokrata elvtársak, akik kriptomunkásőrként most ott csápolnak az első sorokban, hogy Viktor-Viktor-Viktor! Gabi, aki amúgy Kubatov, jobban is oda figyelhetne! Éberség, elvtársak! Az ellenség a soraitokban rejtőzik! A vezér súlyos harcban áll, és ti nem segítetek neki? Kubatov elvtársnak Rasid elvtárs javasolja egy bizonyos Berija elvtárs munkásságának tanulmányozását. Még nem késő, sokat lehet tőle tanulni.
A házi orvosom, Altzheimer doki figyelmeztetett, hogy jobb lenne felhagyni a PPS keresésével. Egyrészt úgysem emlékszik rá Rasid elvtárs, hova ásta el, ráadásul a súlyzárat, meg a dobtárat is külön-külön, úgyhogy, elég hervadt (ellen)forradalmár lenne belőle, ezért inkább hagyja meg az ilyen forradalmárkodást a fülkéseknek. Csak azok el ne felejtsék, hogy nyílik a zár, mert ott maradhatnak ítéletnapig a büdösben.
Ide idéznék egy másik rigmust, ezúttal fülkeforradalmárit:
Állok a fülkében.
Szavaztam, de kire?
A nap betűz,
Már a bűz elűz,
Csípnek a legyek!
Na, én megyek…
Talán egyszer fülükbe csendül Mascagni: Parasztbecsület c. operájából az egyik ária mondata:
Anyám, friss levegőre vágyom!
Rasid elvtárs meg inkább csak tovább diktál. Bár már a Gizike se a régi…
