Most már biztos, hogy paranoiás a Nemzet Félesze.
Amerre néz, mindenfelé migránsokat lát, de majd ő jól megvéd bennünket tőlük.
Javasolni is fogja, hogy az Unió tárgyalja meg a keletről várható migrációs fenyegetés ügyét, merthogy most Ukrajna felől özönlenek a menekültek.
Szerinte már nálunk is van ötvenezer ukrán, de Lengyelországban már kétszázezerre tehető a számuk, hogy Szlovákiának mennyit hazudott, azt sajnos elfelejtettem.
Azt viszont nem, hogy kifejtette, miszerint egyedül észak felől nem veszélyeztet bennünket senki, mert ott a visegrádi országok vannak, akik ugyanúgy (nem) gondolkodnak, mint mi.

Ez az állapotrosszabbodás azért következhetett be, mert a jelenlegi tárgyalások során minden reményét romba döntve mégsem hullott szét az Unió, pedig ő már készen állt rá, hogy átvegye az új KGST a Keleteurópai Császárság vezérének szerepét.
A migránsok meg odaszartak a kerítése tövébe, állítólag a határvédelmi szervek látták, hogy valamelyikük kardot is rántott, erre tüzelőállásba helyezkedtek  - borzasztó állapotok!
Anno egy határőr tizedes járőrparancsnoknak több esze volt, mint ma a komplett tábornoki karnak, de hát szép, kardcsörtető időket élünk...
Akut veszély nélkül nem élet az élet.
Bonaparténak  az meg még nem jutott eszébe, hogy a lengyeleket és a szlovákokat elözönlő ukrán migránsok délnek is fordulhatnak, hogy elvegyék tőlünk ezt a tejjel-mézzel folyó kánaánt.
Habár gyanús, mert rossz nyelvek szerint holdas éjszakákon az álmatlanságtól szenvedő hajósok egy pocakos kis emberkét vélnek látni a Dunán, amint a vízen lépdelve egy kerítésoszlopot cipel, időnként meg-megállva próbálja beleszúrni a vízbe, de egy istennek se áll meg, állandóan eldől.
Faguriga legyek, ha ennek (kis "e"-vel) nincs kerítésgyára...

Azt is rebesgetik, hogy látták az állatkertben szabadon járkálni, állítólag a jegesmedvét tanulmányozta, és magában beszélt: ha sapkát adunk rá, akkor elmegy ez is migránsnak, ez se csúnyább, min a Habony, mormolta, majd elsietett a pávián ketrece felé.
Ott megtorpant, mikor meglátta a zárkamenő vörös seggét és felkiáltott: mongolfolt!
Szeva tesó, mondá, majd tovasietett - várta a világpolitika.
Az meg csak a bú, a bánat meg a gyötrelem - a visegrádi négyeknek szörnyű sorsa lett, egy - khmm - mondjuk szerszámra négyen jutottak.
Végül is megállapodás született az angolokkal, akik egyébként csak saját orbánviktoraik számára, olcsó terápiaként adták elő a nagyhalált, merthogy eszük ágában sem volt kilépni, és ezt mindenki pontosan tudta.
Persze érheti még meglepetés a brit miniszterelnököt, mert a politika természetéből adódóan minden országban több a tájékozatlan, mint a tájékozott választó, a hülyeség meg gyorsabban terjed, mint a zika-vírus, a nemzeti önteltségről nem is szólva.

Ez volt egyébként az a meccs, melyen csak veszíteni lehetett, merthogy ha kilép egy ország, akkor annak se lesz jó, de az Uniónak se, mert olyan ez, mint a kereskedelem vagy az ipar - kell egy bizonyos méretnagyság a hatékony működéshez.
Ha egy ilyen országot, mint a mienk perifériára szorítanak, abba ugyan mi beledöglünk, de az Unió legfeljebb a temetők bővítését fogja támogatni, más baja ebből nemigen lesz, megkockáztatnám, hogy sőt - na de Britannia......
Anglián nincs mit csodálkozni, mérhetetlen beképzeltségük mindent megakadályozott eddig, ami elősegítette volna az Európához való közeledést.
Ha nem tudnám, hogy én vagyok az egyetlen, akit a másik végével csináltak, hát azt hinném, hogy ők is ezt képzelik magukról.
A világbirodalmuk összement, mint gatya a mosásban, de még mindig úgy viselkednek, mintha övék lenne India minden kincse, beleértve a turisztikai tanszék üdvöskéjének édesapját is, akinek színarany szobra ott ül törökülésben  minden buddhista szentélyben...

Namármost akkor megint arattunk egy győzelmet, és még idejében (már ötvenezer migráns után) felfedeztük a fenyegető veszélyt.
Csak azt nem értem, hogy az ukrán határ, ugye nem átjáróház, azt aztán lehetne őrizni a hatékonyan és  buzgón - és mégsem.
Viszont azt pontosan tudjuk, hogy ötvenezer ukrán jött át illegálisan, akik természetesen nem a kisebbségi létben senyvedő honfitársaink, mert azok akkor jöhetnek, amikor akarnak, hiszen magyar állampolgárok is.
Ennek ellenére ők köztudottan csak a nyugdíjukat és a támogatásokat felvenni járnak át magyarba, aztán mennek haza, mert megszokták a nyugalmat...De ki számolta meg az ukránokat?
Egyre abszurdabb ez az ország, ilyet csak egy megzápult elme tud kitalálni, egyszer ezeket az éveket még nagyon fogjuk szégyellni....És nem tudom, meddig lehet takargatni még a gazdasági bajokat, de, hogy az iskolák finanszírozására akkor sincs pénz, mikor a tanár meg a diákjai együtt kockáznak a hatalommal, ez azért likviditási problémákra utal.
Persze, ez csak minket érint, őt nem annyira, nem is igen érdekli már, beleszerelmesedett a világpolitikába, ezzel a provinciális porfészekkel már annyit se foglalkozik, mint liba az egérfogással.

Már csak az van hátra, hogy a következő tüntetésen köszöntsük őt: Ave Caesar, morituri te salutant!