és a mágikus szavak mestere
és a mágikus szavak mestere
Eljött március idusa, Orbán kötelesség szerűen szólott az ő népéhez. Bár inkább ne tette volna! Akik látták a közvetítést, szomorúan konstatálták: állapota mit sem javult – lásd kényszeres szájnyalogatását – cserébe már-már táltosként nyilvánult meg.
Páros vezércsillag, vérvonal, szakrális lépcső, értelem és mérce, örök zsinórmérték és létparancsolat, a 48-as forradalom epicentrumának felvillanyozó mágikus energiája, a magyar lélek újjászületésének megtapasztalt főnixpillanata, mágikus energia, egyenes gerinc, felemelt (?!) szív… Te jó ég! No és a beköszönés: "Legyen béke, szabadság és egyetértés!" Na igen. A NER pont erről szól, mi több, a Fidesz áldásos tevékenysége is ebben teljesedik ki.
Orbán szerint a magyarok tudják, hogy ami az övék, azt "még a hatalmas birodalmak szorításában is meg kell tartani". 1848. Március 15-e arra tanít, hogy sikerülhet nálunknál nagyobbakkal egyenrangúnak lenni. Biztosan. Csakhogy, ehhez nem elég egyenrangúnak látszani, annak is kell lenni. Az meg valahogy nem megy.
A mának szólva ismét a keményen dolgozó magyarokról, a megbecsülést érdemlő családokról beszélt és arról, a rendszerváltás után húsz év kellett ahhoz, hogy "együtt tanuljuk meg újra": ha nem fogunk össze, nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz, mert annak haszna "a spekulánsok, az óriás vállalatbirodalmak, a pénzügyi hatalmak zsebébe, más országokba" vándorol. Egy csöppet elfeledkezett arról, hogy ez utóbbi leginkább a saját klientúrájukra érvényes, a nemzeti összefogás meg süket duma, hiszen keményen dolgozik a nemzet megosztásán, mert tudja, ha a nemzet egyszer összefog, akkor neki annyi!
Kossuth Lajos 1852-ben, a tengeren túl, egy későbbi elnök, Lincoln előtt elmondott beszédét idézte: "Mindent a népért a nép által, semmit a népről a nép nélkül." Na, ezt nem kellett volna. Ez annyira cinikus és pofátlan – már, hogy pont ő mondja – hogy szinte már fáj. Lévén, hogy magamagát azonosítja a néppel, több, mint kérdéses: komolyan gondolja?
"Csoda, hogy Kossuth és Petőfi népe mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságról és demokráciáról?". Attól tartok, az a mosoly nem más, mint egy kínos vigyor, mivel az az oktatás, bizony alaposan ráfér – na, nem a népre, hanem Orbánra. Európával kapcsolatban azt mondta: Magyarország Európa része, és jövőjét "a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani". Hát, önbizalma, az van! Majd mi, Magyarország fogjuk Európa jövőjét alakítani – habár, jelenlegi kelet felé hajló politikája akár így is értelmezhető. De most jön a poén: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Na, persze. Mi azután mindenre tudjuk a választ, még arra is, amiről meg sem kérdeztek!
A beszéd végén a tömegben a Népszava tudósítója mögött egy asszony azt mondta: "ezek azt hiszik, hogy ők Európa, pedig ez csak a csőcselék".
Uppsz.
