Mi négyszázezer? Miért, mi mennyi?
Mi négyszázezer? Miért, mi mennyi?
A kérdés a gyorsnaszád kapitányától hangzott el. Mert, ugyebár, a NER dicsőségének fényében ismét konzultálni kívánt a legénységgel, mivelhogy a kapitány korábban - gondolom, alkoholos befolyásoltság alatt - azt találta mondani, hogy ők, ott fenn, a parancsnoki hídon, nem hoznak úgy döntéseket, hogy arról ne konzultálnának a legénységgel, és mindenről együtt határoznak.
Nosza, ki is bocsátottak 8 milliónyi kérdőívet, mert tényleg kíváncsiak a válaszra. Be is érkezett 400.000, amiről rögvest ki is jelentette az árbocmester, hogy ez micsoda siker, sokkal nagyobb eredmény, mint a numero 1. kérdőív esetében. Hoppá! Az árbocmester elszólta magát, mivel ez esetben a numero 1. csak kevesebb lehetett, pedig azt is micsoda sikernek könyvelték el! Igaz, arról semmilyen adat nincs, hogy hányan értékelték a nemzetközi karjelzéssel azt a kérdőívet.
A mostaninál azért akad némi sacc per kb: a kérdések blődsége és a legénység hangulata szerint igencsak szép számmal lehettek az ehhez
hasonló inzertek, de ezt soha nem fogjuk megtudni.
Különben is, kereken 400.000, nem 399.999 vagy 400.001, hanem rund 400.000. Ugyan, kérem! Komolytalan.
Beigazolódni látszik az a feltevés, hogy a kapitány a gépteremből az összes gőzt a ködkürtre ereszti. Viszont az is látszik, hogy elfogyott a gőz, lassul a gyorsnaszád. De ne tessék izgulni, a fedélzetmesternek van két híre a legénység számára.
Az első: emberek, ma mindenki dupla adag rumot kap!
A második: evezőhöz! A kapitány vízisízni akar!
