Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Ellenszélben

Bástya elvtárs dúsgazdag

2010. június 14. - Harun al Rasid

Bástya elvtárs dúsgazdag

(Vadai Ágnesnek amolyan válasz-féle)...


A nemzetet a romlásba taszító burzsoá-nacionalista-kersztény-soviniszta kormányzat ímhol belevágta a kapát és az ásót a magyar anyaföldbe, és hozzálátott a nemzet sírjának megásáshoz.

Bástya elvtárs dúsgazdag

(Vadai Ágnesnek amolyan válasz-féle)...


A nemzetet a romlásba taszító burzsoá-nacionalista-kersztény-soviniszta kormányzat ímhol belevágta a kapát és az ásót a magyar anyaföldbe, és hozzálátott a nemzet sírjának megásáshoz.

A nemzet sírja pillanatnyilag 29 vedérnyi föld kiásásával látszik megalapozódni, a diktatúra kiépítése mellett elsősorban ezt tekintik legfontosabbnak, a nemzet sírásói ők.

Nyilvánosságra hoztak, 29 pontot, mint tudjuk, ez a sírásás manapság. A nemzet sorsáért hivatásszerűen aggódók különféle módon reagáltak ezekre, egy - neve elhallgatását én kérem - idióta a minap bejelentette, hogy immár 2 hete megalakult az új kormány, és a közbiztonság terén nincs érzékelhető javulás. (Mondjuk volt egy píár akció, ugye, a rendőrök Borsod megyében akcióztak, de hát ez a szocialista elvtársaknak kevés volt, alibiből a gátakon dolgoztak az erőszakszervezetek jobboldali zsoldba szegődött katonái... Épeszű ember tudja, hogy ez marhaság, de mindegy.

Vadai Ágnes szocialista képviselő asszony - főnökéhez, Gyurcsány Ferenc ex-miniszterelnök úrhoz hasonlóan - úgy gondolja, hogy az egykulcsos adó a "gazdagoknak" kedvez.

Rájöttem, hogy a szocialisták kissé demagóg elképzelései szerint Magyarországon két, legfeljebb három réteg létezik, a (valóban) minimálbért illetve annál kicsit magasabb összeget keresők, illetve a dúsgazdagok. A harmadik, természetesen, a mélyszegénységben élők, most ne menjünk bele, hogy a segélyezettek közül hányan szorulnak valóban segélyre, illetve az állam a segélyért cserébe miért nem kér közmunkát akkor, amikor az egész ország Battonyától Nemesmedvesig egy elhanyagolt, gazos, mocskos kupleráj.

Most az államnak vannak adóbevételei, ugyebár, és kifizetései. A mélyszegények, azok adót nem fizetnek, ők rendre a kiadási oldalon jelentkeznek. Adót, gyakorlatilag a minimálbéresek se fizetnek, lévén a minimálbér az adó-visszatérítés intézményével kvázi adómentes. A minimálbért kevéssé meghaladó keresetűek pedig minimális adót fizetnek, abból még a segélyekre se futná az államháztartásnak.

Gyurcsány szerint - és írásában Vadai képviselő asszony is ezt a nézetet tette magáévá, hogy pártutasításra vagy meggyőződésből, azt nem tudom, szóval a szocialisták szerint aki értékelhető mértékű adót fizet, az dúsgazdag. Az jár jól, majd, ha a fidesz bevezeti az egykulcsos szja-t, mondják, és ezért potyogtatja könnyeit Lendvainé pártelnökasszony is.

Most persze mondhatnám, hogy Gyurcsányi jövedelmi viszony között még nem volt alkalmam tanulmányozni a magyar adófizetők - és adót nem fizetők - társadalmi rétegződését. Azt tudom, hogy Gyurcsány úr pár éve, amikor azzal támadták - igaztalanul, hogy a vagyonbevallásában nincs nyoma az elmúlt évi százvalahány milliós adózott jövedelmének, olyasmit nyilatkozott, hogy nagy a család, felélték.

Na ja.

Most Bástya elvtárs nem kíván panaszkodni, félreértés ne essék, csak megpróbálja érzékeltetni, hogy ennek a "dúsgazdag társadalmi rétegnek" az alsóbb régióiba tartozók - ahol még nem éri el a nettó jövedelem a százmilliót, lám, milyen könnyen felélhető jövedelmet, hogy élnek a hozzá hasonlók.

Feltételezem, hogy az olvasók zöme magára ismerhet majd, ha így van, örvendjen, mert akkor ő is dúsgazdag.

Bástya elvtársnak van két diplomája, felesége is diplomás, és van három kamaszkorú gyermeke.

22 évvel ezelőtt egy padlástérben a saját két kezével épített egy közel hetven négyzetméteres lakást, ahol - ilyenek a magyar milliomosok, van WC, fürdőszoba, konyha, miegymás. Van például a három gyereknek, a 15-19 év közötti két lánynak és a fiúnak egy közel 10 négyzetméteres kis szobácskája, a háromnak egy, egy emeletes ággyal és egy heverővel. Van egy közel 20 négyzetméteres nappali és egy azzal közös légtérben lévő, 12 négyzetméteres étkező. És egy szülői hálófülke, tudják, ilyen tetőtéri, ferde mennyezettel. A Napkirályt idéző lakáskörülmények, gondolom, Gyurcsány is így él, hiába, mi, dúsgazdagok...

A lakás egyébként felújításra szorulna, 20 év az 20 év, de pillanatnyilag nincs kedvünk erre költeni... Ahogy a huszonegynéhány éves tető felújításához sincs hangulatunk hozzáfogni, itt-ott beázik, de azt a 4-5 millió forintot, amibe a felújítás kerülne, eldorbézoljuk.

Mire is?

A család, hogy ne feledjem a szavam, rendelkezik egy hétéves koreai személygépkocsival, van 20 éves HIFI torony, 10 éves TV, Hűtőszekrény, 20 éves NDK mosógép, és még további háztartási gépek is. Cseléd, bejárónő nincs, a nejem szokta volt mondogatni, hogy nálunk ő a cseléd, de ezek szerint jobb a helyzet, mert a háztartási alkalmazott bérét is meg lehet takarítani.

A gyermekek viszont iskolába járnak, a nagylány már egyetemista, a kisebbik most felvételizik, a fiú most lesz nagygimnazista. Tanultak nyelveket, a lányoknak két-két nyelvvizsgájuk van anélkül, hogy külföldi nyelvtanfolyamokon vettek volna részt. (Ez is jelentős megtakarítás volt...) Zenét is tanulnak, amihez, ugye hangszer és zenetanár kell, persze mondhatni, miféle kispolgári allűrök ezek... Hiszen pénzkidobás a nyelvvizsga, a különórák, az egyetemi előkészítők, a kisebbik lány ráadásul még művészeti előkészítőre is járt... Ja kérem, így mulat egy...

Régen, olyan is volt, hogy 10-12 napi, heti és havilapot járattunk, ma már egyetlen napilap van. Régen volt évente 2-3 színházbérletünk, a gyerekekkel hangverseny bérlet is, olykor színház, opera, de mára ezek a szórakozási lehetőségek leszűkültek. Átlag egy színházra még futja, helyette lehet olvasni, tévét nézni; még szerencse, hogy legalább a gyerekek az iskolával évi 2-4 színházi előadásra elmennek. Az Erkel színházat meg - ahová a dúsgazdagok olykor öt jegyet is megengedhettek maguknak, bezárták.  Régen könyveket is vettünk, tudják, sok papírlap, összefűzve, és mindenféle írva vagyon rája, egyesek lapozgatni szokták, elolvasni a nyomtatott szöveget. Mostanság már ritkábban fordul elő, hogy miért, miért nem, nem tudni.

Évente még egy-egy múzeumra, kirándulásra is futja, olykor, mi több, havonta-kéthavonta felkerekedik a család, kimegy a Pólus Centerbe, és ott a Nagymama konyhája című önkiszolgáló étteremben elkölti az étkezési utalványokat, a kisebbek esetleg pizzát vagy hamburgert is esznek.

Ugyanakkor alkoholt, cigarettát nem fogyaszt a család, így például jelentős adóbevételtől fosztjuk meg az államot, itt is.

Ruházkodás terén a mind a felső, mind az alsóruházat tekintetében igen kényesek vagyunk, ahogy már a dúsgazdagoknál szokás, így az áruházakat például kifejezetten kerüljük. Inkább a kínai- és bolhapiacokat létesítjük előnyben, olykor a Tesco és Cora áruházak akcióin is vásárolunk, hiába, ott tudnak takarékoskodni, ahol eleve sok a pénz.

Megtakarítások tekintetében a legjelentősebb tétel - és ezért nem hagyható figyelmen kívül, a gyerekek malacperselye, a megspórolt zsebpénzek képezik a család tartalékait. Ha Gyurcsány úr, úgy is, mint sikeres üzletember, esetleg valamiféle jól jövedelmező befektetési javaslattal kisegítene, ahogy az egyik dúsgazdag a másikat szokta, hát talán még gyarapíthatnánk is a családi vagyont.

Nyár van, ilyenkor fűteni se kell, télen, bizony, padlástéri lakásban, pazarló módon 20 fokon tartjuk a levegő hőmérsékletét, így pocsékol a magyar úri társadalom. Apropó nyár.  

Nyaranta az egyik  nagyszülő komfort nélküli, a hatvanas években épült "retro" nyaralójában eltölthetünk 2 hetet. A dúsgazdag családban az édesanya a nyaralás alatt is főz, mert a környéken nincs megfelelő étterem, ami a kényes ízlésünket kielégítené, kaviár, lazac, cápahús szinte sehol nincs, így inkább a Pestről vitt alapanyagokból főzőcskézünk.

A fényűzés netovábbja itt és most következik: a család 20 év alatt 2-szer is volt együtt, külföldön, Horvátországban nyaralni, egy hetet, olcsó magánappartmanban. Mi több, a szülők, az önzők, a megátalkodottak 26 éves házasságuk alatt 3-szor is voltak kettesben, néhány napot a környező országokban nyaralni...

És akkor nézzük kicsit egy ilyen család másik oldalát is, ahol a pénzt gyártják.

A mama, 3 gyerekkel, nagy karriert nem tudott építeni. 10 évig a gyerekekkel volt otthon, így diplomája és nyelvvizsgái ellenére egy darabig kvázi munkanélküli volt, olykor 2-3 hónapos szerződései voltak, majd nagyszerű állást talált, jövedelmezőt, amennyiben jövedelmezőnek minősül, hogy havonta némi fizetést utalnak neki. Kezdetben 4 órás, aztán 6 most már 8 órás foglalkoztatásának köszönhetően a kezdeti fizetése mára a duplájára emelkedett. Igaz, a munkaidő is, de ne legyünk telhetetlenek, akár havi százezret is hazavisz. És még az adókedvezményt is érvényesíttethetné, ha volna miből...

A családfő igazi aranybányában dolgozik, középvezető, ráadásul, hatalmas bruttó fizetése mellett messze kettőszáz fölött visz haza havonta. Így az öttagú arisztokrata család jövedelme a havi háromszázezer forintot is messze meghaladja, ami fejenként akár 75 ezer forintot is kitesz. Éves szinten ugyan ez alig több mint 4 millió forint, de nyilvánvaló, itt nem akkora a család, és kisebbek a kiadások, mint Gyurcsány Ferencnél, ahol, ugye, mint tudjuk, évi száz-százhúszmillió megy el a népes famíliára...

És hát, mivel az alsóbb jövedelmű dúsgazdagok esetében munkajövedelmek vannak, nem osztalék, meg ilyesmi, így nagyjából ugyanannyi adót, járulékot fizet a család a közösbe.

A családfő olykor nem átall különmunkát vállalni, szabadidejében, adózva, ahogy illik. Ilyenkor az állam kicsit többet vesz el, mint ami ott marad, jelenleg mondjuk 100 Ft. pluszkeresetből akár negyvenkettő is a családnál marad, az állam csak 58 forintot vesz el.

Most ezek nagyjából hasonlóan alakulnak a tágabb családomban, testvérek, unokatestvérek esetében is, de a baráti körömben is mindenki hasonlóan dúsgazdag. Mérnökök, tanárok, orvosok, tisztviselők, zenepedagógusok, megannyi dúsgazdag milliárdos.
 
Ezért is érthetetlen, hogy az egykulcsos szja-val miért pont az ilyen rétegeken akar kedvezni a kormány. Nyilván Gyurcsány Ferenc se fog adót csalni, más se tegye, ha kicsit több lesz a levonás, hát istenem, ha ő összébb tudja magát húzni, akkor ezt mi is megtehetjük.

Vadai Ágnes írta a blogjában rólam, hasonló demagóg okfejtése miatt Bástya elvtársat úgy minősítette,  "hogy attól nem lesz valaki értelmiségi, hogy annak mondja magát". Meg hogy van néhány diplomája.

Vadai Ágnes még azt is a szememre vetette, hogy "ha Önnek segít az új adózás, akkor majd nyaralás közben gondoljon arra a munkásra, aki eddig nem adózott a minimálbéréből, de eddig sem volt nyaralni, a minimálbér 16 %-kal történő megadóztatása után meg majd döntenie kell, hogy a rezsit fizeti vagy eteti a gyerekeit, akiket egyébként ő is tisztességesen nevel. A baj nem az, hogy Ön többet fog keresni. A baj az, hogy az Ön nettó 100.000 Ft-ját a kisebb keresetűektől vonják el. És ez szerintem nem igazságos. Akinek több a lehetősége, annak legyen több a felelőssége is."

Érthető. Tehát, ha el fogok tudni menni nyaralni, külföldre, akkor ott reggeltől estig a szegényeket fogom sajnálni, legalábbis ezt várná el tőlem Vadai elvtársnő. Ahogy nyilván ő is minden nyaralása alatt telebőgi a zsebkendőjét azokon siránkozva, akiknek erre nem futja. Vagy nem jár soha nyaralni.

Hallottam már demagógiát, éppen eleget, de ez azért a mindenhez értő képviselő asszonytól meglehetősen furcsa. A honvédelmi tudományok mellet a közgazdaságtanban és a szociológiában is kellően tártas képviselő asszony szerint tehát az az alaphelyzet, az a természetes, hogy az a réteg, osztály, amit egyesek nem átallanak "középosztálynak" csúfolni, de amelyik életvitelét egyetlen ország valóban "középosztálybelije" nem vállalná, akiknek a jövedelme ahhoz elegendő, hogy ne haljanak éhen, de ahhoz kevés, hogy tisztességes ember, értelmiségi módjára éljenek, neveljék gyerekeiket, élvezzék munkájuk gyümölcsét, szóval, ha azoktól kevesebbet vesznek el, az azt jelenti, hogy tulajdonképpen mindazt a kiskeresetűektől vonják el... Tehát nem arról lenne szó, hogy az 50 % adó, járulék - 50 % nettó arány helyett  mondjuk "csak" 35 % lenne az elvonás és 65 maradna a jövedelem megtermelőjénél, hanem azt tulajdonképpen elvenné, elrabolná mástól?

Kitől, kedves képviselő asszony?

A maguk fajtától? Akik (párthovatartozástól függetlenül) tényleg hatalmas jövedelmeket tesznek zsebre, adózatlan költségtérítést számolnak el, akiknek szolgálati kocsi jár(t), számos extra juttatás? Miközben legtöbbjük a társadalom számára hasznos, valóban értéket termelő, esetleg piacon értékesíthető terméket, szolgáltatást előállító munkát soha a büdös életben egyetlen percig sem végzett?

Kioktatják azokat, akik a hátukon cipelik emberemlékezet óta ennek az országnak a terheit? Miféle kommunista mentalitás ez? Akkor, a kommunizmusban papoltak arról, hogy a jövedelmekben nem lehet különbséget tenni, kezdő mérnöki fizetésem messze elmaradt egy korombeli szakmunkás bére mellett. Az értelmiség – ahová persze én Ön szerint nem tartozom – mélyen lenézett „réteg” volt csupán.

Önök szerint ki fogja a következő nemzedékekben a terheket cipelni a hátán? A  segélyezettek pucéran szaladgáló iskolázatlan gyerekei? Vagy az Önök által lenézett, és legszívesebben a föld színéről is eltörölni kívánt "magunkfajták"? Ki fizeti most az adót, amiből a képviselők, politikusok – közök Ön is – olyan remekül él?

Tessék már gondolkodni...

Nem arról van szó, hogy a szegényekkel nem kell foglalkozni. Csak a szegényeknek nem segélyekre van szükségük, hanem állásra, munkahelyekre. Ehhez olyan települések kellenek, ahol az infrastruktúrát nem számolják fel. Önök felszámolták… Tetszik, nem tetszik, ha egy országban a bérből-fizetésből élő értelmiségi középosztályt ellehetetlenítik, ha az értelmiségiek „újratermelődését” akadályozzák, akkor annak az egész nemzet sorsára nézve tragikus következményei lesznek. Ezt Rákosi elvtárs már egyszer eljátszotta 60 éve.

Arról nem beszélve, hogy – nem „rasszista” indítékok mondatják velem, de az aggasztó népesedési adatok – a lakosság fogyása – a ténylegesen közölt számoknál is rosszabb, ha alaposabban a számok mögé nézünk: tudniillik míg az úgy-ahogy boldoguló, és a társadalom terheit a nyakukban cipelő rétegekben alig 1-1,3 gyerek születik, addig a mélyszegény társadalmi csoportokban, ahol csak a nyomor, az iskolázatlanság és a segélyezés igénye termelődik újra, ez a szám 3-3,5. Vagyis egy nemzedék múlva az iskolázatlan „mélyszegények” száma másfélszeresére fog nőni, míg a „teherviselőké” a felére csökkenni. Már, ha utóbbiak közül egy csomóan nem hagyják el idő előtt az országot.

A szocialista kormányzatok folyamatosan az ún. bérből és fizetésből élőkre rakták az egyre nagyobb terheket, az elviselhetetlenség határán túl, miközben csak és kizárólag a szegények és a mélyszegénységben élőknek kedveztek. Ne csodálkozzanak azon, ha az előbbiek egy életre elfordulnak Önöktől.

Lehet persze demagógnak titulálni engem és a hozzám hasonlóan gondolkodókat, vita helyett durván sértegetni – én nem tettem ilyet Önnel, vagy esetleg lekezelően nyilatkozni.

Én mindenesetre kellemes nyarat kívánok Önnek, jó pihenést, nyaralást, és Isten bizony nem várom el Öntől, hogy nyaralása alatt azokon sopánkodjon, akiknek erre nem futotta.

Csak Ön se várja ezt tőlem…

üdvözlettel:

Bástya et.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása