A városligeti legújabb hatalmi túlkapás kapcsán futtattam egy cseppet az agyamat.
Kezdjünk egy kis képzéssel: mi is az objektum fogalma?
Objektumoknak általában a reálisan létező, az emberi érzékszervek által érzékelhető (látható, tapintható stb.) dolgokat, tárgyakat, létesítményeket nevezik.
Az őrzés-védelem szempontjából az objektumok köre természetesen szűkebb, hisz lehetőség, de szükség sincs valamennyi objektum őrzésére, védelmére.
Az őrzés és védelem szempontjából tehát objektumoknak nevezzük azokat a létesítményeket, épületeket, járműveket, tárgyakat és egyéb dolgokat, amelyeket valamely veszélyeztetettségük miatt őrizni és védeni szükséges.
Ilyen objektumok lehetnek védelmi szempontból pl. a kulturális, szórakoztató és sportlétesítmények (múzeumok, stadionok, éttermek stb.). A Közlekedési Múzeum veszélyeztetettsége mértékén azért érdemes eltöprengeni…
Az objektumvédelemről elmondható, hogy az objektumban tartózkodó személyek, az ott lévő vagyon védelmét és az ott végzett munka zavartalanságát biztosítandó eszközök és tevékenységek összessége – ide értve az élőerős őrzést is.
Álljunk itt meg egy polgári szóra: a Közlekedési Múzeum védendő objektummá minősítése sajnálatos módon nem történt meg, pedig ez előfeltétele bármilyen objektumvédelem kialakításának. A Liget-projekt kivitelezője, a Városliget Zrt. gyakorlatilag saját magának adott felhatalmazást egy közterület magánterületként történő kezelésére, ami - attól tartok – csak Orbanisztánban történhet meg (na jó, Észak-Korea és Azerbajdzsán még esélyes), tekintve, hogy a Városliget Zrt 100%-ban az állam tulajdonában van. Ezzel az erővel az egész Városligetet körbe kordonoztathatná, mert hát, a Liget-projekt, mint olyan, határtalan. Ha mindezt kivetítem egy magáncélú építkezésre, pl. ha én homlokzat felújításhoz állványzatot kell, hogy építsek, ahhoz, biza, járdafoglalási engedélyt kell kérnem a hatóságtól és jó pénzt kell érte fizetnem, mivel a járda, fene a jó dolgát, közterület!
Tehát van ugyebár, egy jogellenes eljárás, mi szerint egy közterületet magánterületként kezelnek, és annak védelmére leszerződnek egy őrző-védő céggel. Az ő dolguk, ennek jogosságát egy másik szinten kell vizsgálni.
A szerződött cég feladata szerint élőerős védelemmel megakadályozza, hogy a – magánterület? objektum? – kerítésén belül végzendő munkát illetéktelenek gátolják, azt lehetetlenné tegyék.
Ez eddig rendben is lenne, csakhogy, ehhez fel kellene mutatni egy érvényes megbízást a kinek is részéről? Hát, a Városliget Zrt részéről, elvégre ő a tulajdonos. Ilyen azonban nincs. Orbanisztán azonban egy következmények nélküli ország, különösen a „mi kutyánk kölyke” esetében.
Na, akkor térjünk át a vagyonőrökre. A vagyonőrnek érvényes igazolvánnyal kell rendelkeznie, azon felül érvényes munkaszerződéssel, abban a feladat ellátásának leírásával, tartamának és helyének pontos definíciójával - a szerződésben meghatározott (kamu) munkaidővel és bérezéssel most ne foglalkozzunk, a java zsebbe megy. A Közlekedési Múzeum „vagyonőreinek” nyakába akasztott izé egy kamu, mondanám parasztvakítás, ugyanis szabályosan az alkalmazó cégnevét, az alkalmazott fényképét, azonosítószámát, funkciójának megnevezését (személy- és vagyonőr), valamint az alkalmazó elérhetőségét kell tartalmaznia.
Ezzel szemben mi lóg az oda kirendelt fehérjehalmazok nyakában? Infinity Forest Kft, Hévízgyörk. Főtevékenysége: személyvédelem. Alapítva – érdekes módon – 2016-ban. Annyira amatőrök, hogy fel sem merült az alapítóban, hogy legalább melléktevékenységként a vagyonvédelmet is bejegyeztesse, mert így, biza, objektumvédelemre nem jogosultak! A cég neve meg egyenesen röhej: végtelen erdő ! Szegény fotóalany pedig mindent megtett, hogy a többiekhez hasonlóan a semleges - értsd: üres - hátoldal nézzen a masina felé, de elszámolta a fordulatokat, közben magamagát is majd' megfojtotta!
Tehát jelen felállás szerint se jogszerű tevékenység, se jogszerű megjelenés.
Ha most ehhez hozzá vesszük, hogy dicstelen rendőrségünk odavezényelt tagjainak elsődleges kötelessége lett volna a megbízás elkérése, valamint a fehérjehalmazok budgetjeinek – ez a hivatalos neve a nyakba akasztott azonosítónak – ellenőrzése (mivel az csak személyi igazolvánnyal egyetemben érvényes), ezt valamilyen feledékenység folytán elmulasztották (esetleg még egy Kovács 12 törm. szinten is feltűnt volna, hogy valami nem kóser).
Mondjuk, megértem. Jobb nem belepacsálni a nagyfiúk lecsójába. Azért nem ártana tudni, hogy a fővállalkozó – basszus, személy- és vagyonvédelemben ezt nyíltan bevállalni, hát, nem vall sok észre, hacsak nem nagyon csókos – 28 éves Győrfi Henrik István hogy’ a 3,14chába jutott Hévízgyörkön egy ilyen megbízáshoz?
Nos, két váltásban összesen 80 izomagyút alkalmazni kiemelt órabérrel – ntto 550 huf – az azért egy hónapban csak nettóban kb. 15 mille. Ennyit, persze, csak a talpasoknak fizet ki havonta. A Facebook fotóin látható talpasok bármelyike pedig netto 204ezerért - ránézésre - még a saját hugát is felkeni a falra, és még ő lesz megsértve! Győrfi valszeg 1800-at – ennyi az objektumőrzés vállalási átlagára – kasszíroz. Nem rossz haszon egy pályakezdőnek.
Ráadásul nem kell tejelnie senkinek - mármint, ha hihetünk a budget-nek.