Magyar idők.
No, nem a kormányzat segghez simuló napilapjáról kívánok értekezni, hanem a valódi magyar időkről.
Fennen lobog a magyar zászló, javaslat szerint kitűzendő még egy budira is… de milyen alapon? Kitől vagyunk különbek? Ráadásul, még ezen zászló alatt elég sok barbárságot követtünk el. Persze, államilag tagadva. Na, akkor most akad egy állami zászló – annak fennköltségével ( a heraldika mögé szorított jelentése bánja) –ami szittya bőrdíszműveken adja elő magát. Ráadásul akad koronás címer is, színesben. Persze, pusztán azért, mert piszkosul dicsőítjük aktuális nemzeti tizenegyünket, akik – végre – szakavatott vezetéssel (nem Csányira gondolok) jutottak el idáig. Csakhogy, ezzel még nem lesz szebb a magyar név, és nem szerzi vissza régi – bármilyen is volt, mert annyira azért nem – dicsőségét, csak visszataszítón reprezentálja „magyarságunkat”.
Magyar idők.
Orbán kálvinista – legalábbis mostanság annak vallja magát, így nem igazán érthető éjjeliszekrényén a biblia – hacsak nem éjszaka megszületett világ – de legalábbis EU – megváltó gondolatai lejegyzésének alátétjeként. Sajnálatos módon azonban – basszus, Orbán, legalább egy csöppet ismernéd a történelmet! – a kálvinisták mindig a legvadabb nacionalizmus talaján álltak! Ez mind rendben is volna, ha lenne hozzá gazdasági háttér is! De egy összeszerelő ország, tessék már mondani, milyen gazdasági háttérrel rendelkezik? Amúgy még az is felettébb kérdéses, hogy Orbánnak bármilyen meggyőződése lenne . Merthogy, miért lenne pont ebben az? Íme:
“Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy visszasorolják az orosz érdekszférába. Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet. A kormány ezt a veszélyt vagy nem érzékeli, vagy nem aggasztja, sőt mintha elő is segítené ezt a veszedelmes folyamatot. Az elkövetkező években az energiafüggőség kulcskérdéssé válik, és olyan hol nyílt, hol titkos megállapodások köttetnek, amelyek Magyarországot Oroszország előretolt gazdasági bástyájává tehetik. Tegyük világossá: nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!”/Orbán Viktor/ Magyar Demokrata 2007.01.03. Hát, most nem Gazpromnak hívják a barakktulajdonost.
Magyar idők.
Külügyérünk azt találja mondani – felettébb keresztényi indíttatással – hogy „a keresztényeknek ugyan kutya kötelességük segíteni a rászorultakat, ám az nem dolguk, hogy Európában új élet kezdetéhez segítsék őket”. Megértem. A pubi se tudja már, mi is az, hogy keresztényi érzület. Honnan is tudná? Nem KDNP-s. Ja, hogy azok se tudják? Az más.
Magyar idők
Van egy „politikusunk”, akik szarik a jogra, a rendre, a(z állítólag független hatalmi ágazat) bíróságra, ráadásul rendületlenül hazudik (mondjuk, csak besorolt a Vezér mögé).
„Rogán páncélját azok a politikai összefonódások edzették acélnál is keményebbre, amelyet a miniszterelnök építgetett a szívéhez közel álló társai köré. Nem véletlenül ruházta fel akár életfogytig tartó hatalommal az ország fővádlóját, ültette barátja feleségét a bíróságok élére, miközben az alkotmányőrséget saját pártja katonáival tömte ki. Csupán az elmúlt évek meglepő történései hívták fel a figyelmet a rendszer lyukaira: az alkotmánybírák és a bírók néhány kényes kérdésben mertek ellentmondani a politikai elvárásnak, de az ügyészségről eddig minden alkalommal lepattantak a feljelentések. Erre most előáll egy „bűnöző”, eskü alatt kipakol a bíróságon, s olyasmit állít, ami egy normálisan működő polgári társadalomban bőven elegendő volna, hogy a megvádolt politikus azonnal lemondjon, vizsgálat induljon. De a polgári eljárás bírája sem tesz hivatalból büntető feljelentést. Orbanisztánban a cáfolat annyi: ki hisz egy börtöntölteléknek?
…
a nyomozók piti tolvajokat üldöznek, miközben csomagokat, iratokat visznek el abból a fideszes irodából, ahol nem nokiás dobozban, hanem állítólag papírstanicliban járt kézről kézre 10 milliónyi kenőpénz.” somfaip@nepszava.hu
Egy önmagát történelemalakító egyéniségnek tartó, szerepzavaros miniszterelnök képes szétbaszni az egész európai egységet, csak hogy megvalósíthassa önmaga – erősen kétes – messiásságát. Persze, azok se normálisak, akik őt követik. Mert, mi hasznuk lesz abból, ha a periférián kuncsorgók előtt elzárják a pénzcsapot? Mert az lesz. Lófaszt nektek, nem felzárkóztatást! Még saját zsírja sincs Orbanisztánnak, hogy belefulladjon!
Magyar idők.
Orbán unióellenes hisztije nem egészen 2 ezer befogadandó miatt habzik, mert hát, a gonosz Unió elő akarja írni, hogy kikkel éljünk együtt (10 millió vs. 1850), ráadásul végtelen cinikus érve, hogy mi se akarjuk az Unióra kényszeríteni cigányaink befogadását – akik, nem mellesleg, magyar állampolgárok! Habár mintha ilyesmi korábban megtörtént volna, csak úgy hívták: porrajamos, és Orbán bálványa, Horthy passzív hozzáállásával történt meg.
Magyar idők.
Nem igazán tudok dönteni a közt, hogy Orbán már annyira lepusztult mentálisan, hogy azt se tudja, mit beszél, vagy igenis tudja, és akkor végtelenül aljas!
