mert van min gondolkodni
mert van min gondolkodni
Van itt, ugye, ez a törekvés a hatalom végletes bebiztosítására, a szükségállapot individuális bevezetésének lehetősége. Ugyan leánykori nevén ezt valamiféle terrorveszéllyel kívánják indokolni, de már a tengeren túlról is jelzik egyes médiaorgánumok, hogy asszonynevén ez, biza, nem más, mint Orbán – aki egyébként a kényes kérdések elől az Országházban függöny mögé bújik – önkényének lehetséges eszköze.
Szó van arról, hogy vészhelyzet esetében – hogy az mi, természetesen ők határoznák meg, mert hát, ki a bánat tud ilyet előre definiálni, amikor eleddig is hoztak egy értelmetlen, alaptalan és csakazértis - döntést, azután utólag azt párnázták körül jogszabályokkal – be lehetne vonni a honvédséget is – de mibe? A honvédség épített már gátat, kerítést, járhatóvá tett hóval befútt utakat, szállított vajúdó asszonyt kórházba harckocsival a hótól elzárt településről, fuvarozott élelmet árvízzel elöntött falvakba, de terrorveszély esetén történő csapatszintű cselekvésre nincsenek kiképezve (amúgy a TEK se. Magányos kábítószer futárok ellen egész jók, de különben…)
Mint ahogy nincsenek kiképezve utcai atrocitások kezelésére, tömegszintű megmozdulások korlátok közé szorítására, de pl. egy kijárási tilalmat rendesen tudnának ellenőrizni. Szóval, nem igazán értem, mibe is vonnák be a honvédséget?
Nézzük a hátteret. Egy alkotmánymódosítást kívánnának keresztülverni – a francot sem érdekli, hogy alkotmányunk nincs, csak valami alapizé – mi szerint terrorveszély esetén – amit, természetesen, még csak nem is definiálnak – előzetes parlamenti felhatalmazás nélkül, csak úgy, saját elképzelésük szerint, súlyosan korlátozhatnák az emberi szabadságjogokat, lehallgathatnának telefonokat, tarthatnának házkutatásokat, lekapcsolhatnák az internetet, korlátozhatnák a médiumok működését, korlátozhatnák a mozgásszabadságot. Persze, miért ne, hiszen eddig ezek is csak az európai normák szerint elfogadottak, idehaza egyetlen betű se szól róla az alapizében.
Ha erre felhatalmazást kapnának, kétségtelen, hogy nem, hogy visszaélnének, de élnének vele. Miért is ne? Minden kritikára, ami elkövetett szarságaikat érintette, azzal válaszoltak, hogy ”de hát, mi felhatalmazást kaptunk a néptől” ! Ja, hogy nem erre kapták? Sag schon. Nem mellesleg teljesen felesleges ez az egész bábszínház, mert az alapizében jelenleg is benne vannak azok a feltételek és eljárások, melynek segítségével a mindenkori kormányok – a Parlament felhatalmazásával – meg tudják oldani z ilyen problémát.
Csakhogy, itt a bibi: fideszéknek eszük ágában sincs felhatalmazást kérni, jól bevezetik, majd utólag tájékoztatják róla a Parlamentet. Valahogy ez kísértetiesen emlékeztet engem holmi banánköztársaságok diktátorainak módszereire. Önkényesen lépnek Orbánék, majd nagy kegyesen utólag adnak lehetőséget a jóváhagyásra. Javítom magam: leszarják a képviselők véleményét, tájékoztatják őket, és annyi.
Ez uniós tagállamban lényegében egy kormányzati – nevezhetném személyesnek is, mert a kormányzatban mindenki úgy táncol, ahogy Orbán fütyül – diktatúra bevezetésének kísérletéről van szó. Persze, jöhetne itt az a fideszes - egyébként nagyon ócska – duma, hogy nodekérem, csak 60 napig tartható fenn a szükségállapot, csakhogy, kérdezem én, melyik hatvan napban? Csak nem pont véletlenül a választások előtt támad szükséghelyzet az országban, amivel természetesen simán le lehet nullázni minden demokratikus választási feltételt?
Kontroll nélküli hatalom bevezetése, ez a lényeg. Arról nem is beszélve, hogy a fideszes kormányzat minden eddigi elképzelését átverte, minden tiltakozás ellenére, akár úgy, hogy törvényeket hozott és módosított, akár úgy, hogy magasról tett minden ellenkezésre, minden ellenérvre, mondván: mi vagyunk hatalmon, úgy sem tudtok semmit csinálni!
