Mert a jelenlegi irány nagyon rossz!

Mert a jelenlegi irány nagyon rossz!

Talán nem túlzok, ha azt gondolom, az emberiség legnagyobb politikai vívmánya a nyílt képviseleti demokrácia, amire még W. Churchill is azt mondta: jelenleg nincs nála jobb.

Mi több, 2012. julius 6-án Orbán is megerősített ezt, mi szerint: „Reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, és demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amiket a gazdasági túlélés reményében azután be kell vezetnünk." Persze, ez akkor volt.

Ami most van, az az autokrácia kiteljesítése. Ha valaki nem tudná, miről beszélek, hát tekintse meg a mellékelt videót, ami a Magyarország Barátai Alapítvány (?!) szombati ülésén készült.
Ha valakinek még kétségei lettek volna afelől, hogy milyen társadalmat akar Orbán, és milyen társadalom építéséhez asszisztál a FIDESZ, a magát polgárinak, kereszténynek mondó értelmiség, akkor hallgassa végig ezt a szöveget. Világossá válik az, ami már majdnem kész Magyarországon: az Orbán által áhított önkényuralom, póri nyelven simán csak diktatúra.

Mondanám: őrült beszéd és nincs benne rendszer...Most is vannak ügyetlenségek, de még így is sokkal jobbak vagyunk, mint a talaját vesztett Európa. Szabadságból meg már így is éppen elég van, nem kell több. A miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány rendezvényén ismét hanyatt esett a diktatúrák sikereitől.

Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul. Nos, ebből a szempontból az autokrácia már aktív. Ma Magyarországon semmi nem történhet Orbán jóváhagyása nélkül, mi több, legtöbb esetben maga határoz meg költségszámokat, irányvonalakat, fejlesztéseket. Mert hát, az autokráciák jobban teljesítenek, mint a demokráciák - állítja. Ebben van valami. Az autoriter vezető ellenében senki nem mer szólni, utasításait – bármilyen őrült, logikátlan vagy rossz is legyen – gondolkodás nélkül végrehajtják, amíg abban a fránya demokráciában nem átallanak egy döntés felett vitázni!

Orbán Viktor a mostanában szokásos negyedórás udvariassági késésével lépett a színpadra. Mint aki nem szereti a tapsot, a tömjénezést, belépve jellegzetes kézmozdulatokkal nyugalomra intette a híveket. Azzal kezdte, hogy a magyarok szeretnek mindent máshogy csinálni, és ezért találták fel a golyóstollat, a lyukkártyás számítógépet és a kávéfőzőt (meg még sok mindent, de senki nem számított tételes felsorolásra).

Emiatt a lényegtelen vitákkal foglalkozó, szakadék szélén táncoló, saját bürokráciájának béklyójában vergődő, a politikai korrektség vudujának tehetetlen pocsolyájában utolsókat rúgó, bukott óriásként fuldokló, az Isten által teremtett rend felborítását is a szabadságjogok alá húzó, folyton tabukat kiáltó, szuverenitásra gonosz keselyűként rárontó, a bevándorlók és terroristák előtt lábait széttáró Nyugat-Európában furcsán néznek ránk. Ezt mind maga volt képes előadni, minden segítség nélkül. Bezzeg, amikor a keleti barbarizmustól megvédtük őket, akkor nem járt a szájuk – mondá, csak éppen azt nem lehetett tudni, mit tekintett keleti barbarizmusnak, és mikor is védtük meg a nyugatot, mert az utóbbi időben mintha az ilyen megvédő műveletek - a maguk sikertelenségével – majdnem nemzethalálhoz vezettek volna, ráadásul kreáltak több milliónyi bevándorlót (ami mostanában a nemzetet romlásba döntő veszély a Vezér agyában).
Arról nem is beszélve, hogy mintha egykor mi, keleti barbárok veszélyeztettük volna a művelt nyugatot…

Orbán világossá tette azt is, hogy a nemzeti, nemi és vallási identitás kérdésében nem kívánja követni Európa szabadságpárti eszméit (azokat sem, egyáltalán, bármit, amit az európai közösség számunkra, mint csatlakozott ország számára előír), bármi is legyen ennek a következménye. Mondjuk, ilyen vagánykodás és kevélység inkább egy agresszív kismalachoz illik, nem egy kormányfőhöz, pláne, hogy megint gazda nélkül csinált számadást. Ráadásul az, hogy ő, egy személyben nem kívánja követni, fütyülve mások - leginkább a nép, akiért (mint mondja) éjt nappallá téve dolgozik - érdekeire, egyértelművé teszi autoriter mivoltát.

Ami a mindennapok történései nyomán róla és vazallusairól beugrik a hétköznapi embernek, az a következő: képmutatás, hazugság, visszaélés a hatalommal, korrupció, részrehajló jogrendszer. Akad még bőven, de nem a felsorolás a lényeg, hanem ez mind olyan, ami egy demokráciában nem létezik.

A hatalom megtartása érdekében hazudik - és ezt teszik vazallusai is – hogy elkerülje a felelősségre vonást; oly mértékben kiteljesíti hatalmát, hogy az által megszabhassa a társadalmi berendezkedést; szüntelenül és gátlástalanul – bizalmasaival egyetemben – a közjó rovására igyekszik gazdagodni - sikeresen! - valamint rákényszeríti a maga erkölcsét és hitét másokra. Mindennek köszönhetően jelenleg úgy állunk, hogy uralmának köszönhetően a bűnből ártatlanság lett, a hivatali visszaélés dicséretes szorgalommá magasztosult, a vakbuzgó, szolgalelkű pozőrök valóságos hősökké, példaképekké váltak, a mocsok tisztaságként tündököl.

Valakik persze mindig megpróbálják megbontani azt a fene nagy NER-t, ezek pedig mi vagyunk, mi, akik hangot adunk kételyeinknek, akik kritikát gyakorlunk felettük és megnevezzük a bűnösöket.

Ez ellen pedig még egy autokrata hatalom se tehet semmit.