méghozzá, jó messzire.
méghozzá, jó messzire.
Annak idején a Filmtechnika Vállalatnál dolgoztam. Kevésbé asszociatív olvasóimnak mondom, az volt, ami a neve: filmtechnikai berendezéseket gyártott, ami leginkább a filmvetítő gépeket foglalta magában. Mi több, úgy kb. 30%-ban csökkent munkaképességűeket - leginkább mozgás sérülteket - foglalkoztatott, messze meghaladva a jelenlegi rezsim szociális érzékenységét. Igaz, nem tegnap volt, hanem 30 évvel ezelőtt. Konkrétan a Czázár András utcában volt, amit a buszsofőrök konokul császár andrásnak mondtak be, de hát, senki nem várt el tőlük nyelvhelyes kiejtést. Nem mellesleg vizavé szemben volt egy szerény villa, ahol korábban a drága jó Marika néni (Kádár et. felesége) lakozott.
Volt egy gyümölcsöző mellékága a gyártásnak: hordozható temetési hangosító berendezést is gyártott, ami egy nagy dobozban elrejtett hangszóróból, akkumulátorból és magnetofonból állt. Két emberes volt, de cserébe együtt érző feketére festve. Mi csak - eléggé el nem ítélhető módon - kriptafonnak hívtuk.
Hanem, a filmvetítők leginkább indiai piacra készültek. Ehhez tudni kell egy s mást. Indiában a mozi maga az álomgyár. Nem véletlen, hogy több pénz van az indiai filmgyártásban, mint Hollyoodban. Az indiai többségében mind máig leginkább szegény. Számára a film a hét végén, biza, kikapcsolódás a hétköznapok valóságából. Az indiai filmgyárak két-három órás mentális gyönyörrel szórakoztatják a nagyérdeműt, aki ez idő alatt elfeledkezik a holnapról.
Na, mi ehhez gyártottunk vetítő gépeket. Egy gond volt csak: át kellett vetíteni futball pályányi távolságot - mivel nem plázákról, hanem szabad téri mozikról volt szó, leginkább befogadóképesség okán - ami azt jelentette, hogy fényerőt kellett produkálni, a nélkül, hogy szétégjen a film! Ehhez beszállt a MOM is, és voila: sikerült!
Úgy vélem, Filmtechnikai Vállalat nélkül is, Orbánnak sikerül nem egy futballpályát, de kontinenseket átvetítenie, a hazai álomgyár filmjeivel. Már nem is két-három órás, kötelezően hepiendes filmekkel - mert, ha már kifizetted a kurva drága belépőt, meg a stratégiai partner coca-colát és a fuzárral szennyezett pop-cornt, legyen már, amit megszophatsz - hanem olyan két évnyi rágógumi-sorozattal etet be, amin rágódj el, isten barma, mert ezt adja neked!
A külföld meg bedől a vetítésnek: nédamár! Milyen messzire visz (mármint, a lámpa fénye)!
Hát, elmondom: a vetítőlámpa teljesítménye a használat során gyengül. Ha meg ráerősítenek, elég a film. A MOM meg már nem gyárt korszerűbbet. A Fidesz álomgyáráról pedig pereg a festék.
