Orbánnak, sok szeretettel, a parlamenti zsidózás kapcsán...

Orbánnak, sok szeretettel, a parlamenti zsidózás kapcsán...

"Egy szót, csak egy jó szót üzenj velem
A szenvedőnek vígaszul.
Egy szót, amely megértő, jó, szelíd..."

De nem, ő, a mi néma leventénk, hallgat, és csak hallgat...

"Hallgatsz? Nem érted? Másfél éve annak,
Hogy néma vagy. Még egyszer ennyi kell
A három évhez. Én beérem ennyivel.
Föloldalak. Vedd vissza esküdet!
Mért nem beszélsz? Beszélj!"

Pedig elég nagy a tét, Setét Lajos már feni a bárdját! De nem, a mi leventénk továbbra is hallgat, némán, mint a sír.

Ide idéznék egy kicsit más forrásból:

„Miért zúg a tömeg?
Kívánja eskümet?
A nép, uram király,
Csendes, mint a halál,
Csupán a menny dörög.”

Bizony, király, Orbán király, egyszer már esküvél, szegted is már meg azt, számos alkalommal. Most meg hallgatsz. Te vagy, Viktor, a mi néma leventénk.

Napok teltek el, de Te csak hallgatsz, és hallgatsz. Mit sem ér, hogy egyik lakájod színpadra állt, és igen hevesen szónokolt, Te hallgattál. Hallgattál szokásos péntek reggeli rádiószózatodban, hallgattál vasárnap, hallgattál ma is, pedig, szerintem, lett volna miről, és mit szólnod.

Te tudod, miért hallgatsz. Csak az a baj, hogy egyre többen tudjuk mi is az okát.