Róna György írása
Róna György írása
Egy régi vicc újratöltve,
nem is annyira vicces körülmények között
Egy régi vicc szerint egy részeg ember hangosan üvöltve dülöngél az utcán, mindenbe belerúg, ami csak az útjába kerül. Időnként megáll, elővesz egy flaskát és meghúzza, majd a zsebkendő-zsebéből előbújó egérkének is ad belőle. A szolgálatos rendőr próbálja fékezni, de nem sok sikerrel. Sőt a szóváltás végén a részeg a lónak azt a bizonyos alkatrészét javasolja a rendőr alfelével kapcsolatba jönni. Erre a kis egérke is kidugja a fejét és foghegyről odaveti: S ha van macskája annak is!
Hogy ez miről jutott eszembe?
Orbán, mikor szombaton bejelentette az önkormányzati adósságok egy részének állami átvételét tett egy megjegyzést: „akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük”.
Ezen sejtések egyike az, hogy érdemes azzal kalkulálni, hogy az új adós, vagyis az állam újratárgyalja majd az átvett önkormányzati hiteleket a korábbinál kedvezőbb kondíciókért. Ebben az esetben a bankok jelentős kamatbevétel visszaeséssel számolhatnak, mint viszonylag kedvező esettel. Nos ebbe a helyzetbe böffentett bele Rogán Antal azzal a – történelmi példák alapján kifejezetten királyinak nevezhető - ötletével, hogy a bankok a hitelekért cserébe állampapírokat kapnának!
Csak a rend kedvéért meg kell jegyezzem ez a derék már nem is annyira fiatal politikus elemző-közgazdász diplomát kapott!!! =))
Sok beszédnek sok az alja,
avagy Nagyracsücs ismét adott a szarnak egy méretes pofont
Az elmúlt napokban nagy visszhangot váltott ki a daliás 2/3isten egyik felkent alvezérének, a közigazgatási és igazságügyi miniszternek törvényi agymenése. Navracsics úr nem mást talált ki (vagy vett át főnöke álomcédulájából), minthogy feléleszti az ÁVH-t, legalább is a gazdasági rendőrsége vonatkozásában. Teljhatalmat akartak adni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) számára minden olyan cég felett, amelyben akár egyetlen részvénye is van a magyar államnak.
Navracsics úr – talán még nála is elképzelhető, hogy tévedésből, vagy lányos zavarában gondolkodásra vetemedik – az elmúlt hét végén benyújtotta kormányzati ellenőrzésekkel kapcsolatos törvény legújabb változatát, melyben jó néhány ponton visszakozott a korábban vitatott kérdésekben. A tervezet alapján a kormányzati ellenőrzési szerv már nem vizsgálhatna minden olyan céget, amelyben akár csak egyetlen részvénnyel is tulajdonos az állam, kizárólag azokat vetethetné górcső alá, amelyekben legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az állam.
Ennek a bölcs önmérsékletnek persze örülhetnénk, de sajnos igen csak zavaró, hogy – szemben az illetékes elvtársakkal – rendelkezünk némi szakmai ismerettel is. Így egy kissé zavar az, hogy az egész világban ismert dolog, hogy egy bizonyos (nálunk ez 25 százalék) tulajdonhányad fölött a részvényes egy vagy több tagot delegál az igazgatóságba. Így meglehetősen jó rálátása lehet a cég működésére! =))
Szolidaritás és Lázárizmus
Lázár gátlástalan próbálkozása állami szintre emelve
A szolidaritás szóból sok minden juthat az ember eszébe. Kezdve az előző állampárti formációk idejéből az elrendelt forradalmi export, a lengyel hajógyári megmozdulásokból kifejlődött mozgalmon, vagy az annak példájára hajazó mai ellenzéki csoportosuláson át egészen életünk sok meghatározó állami és államigazgatási momentumának hivatalos kategóriájáig. De ugyan így gondolhatunk a mindennapok emberi viselkedése sok momentumának vélt vagy valódi mozgatórugójára is.
Szóval sok minden eszébe juthat az embernek ezen kifejezést hallva. Ennek ellenére – engem legalább is – sikerült egy egykor szebb napokat (legalább is emberi és szakmai tisztességben feltétlenül) napokat látott közszereplő ezen szó használata.
„Szükségszerű lépés az önkormányzatok adósságának részbeni átvállalása a kormány részéről” – jelentette ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett hétfői budapesti fórumon. Amihez – mintegy magyarázatként - hozzáfűzte: „Mivel az önkormányzatok gazdálkodása a lakosság mindennapjainak életminőségét határozza meg, a társadalom belső szolidaritásának jegyében szükségszerű lépés az adósság részbeni átvállalása”.
Hogy miről sikerült ennek a derék szakembernek ezt mondania, nem kell túl nagy szakértelem. Hiszen igen csak egyértelmű megnyilatkozás történt egyéni próbálkozás formájában a regnáló rendszer egyik erős embere részéről. Az eladósodás – ne feledjük így a szolidaritást most élvezőké is – egyik sztahanovistája Lázár János Hódmezővásárhely nagyhatalmú ura már a fülke-forradalmi műveletlen parasztsuttyó hatalom első napjai óta próbálkozik azzal a trükkel, hogy felelőtlen és bugyuta (mint tudjuk ő valóban tőzsdézett és azon vesztett) gazdálkodása veszteségeit a hitelező bankokra hárítsa.
Így meg lehet állapítani, hogy Orbán meglehetősen egyértelmű célozgatásai milyen „többeknek nem tetsző” követő lépéseket jelentenek. Igen csak egyértelmű, hogy ezt az irgalmatlanul sok pénzt is bankokkal akarja kifizetetni. Pedig mára már ott tartunk, hogy a Századvég egyik legfőbb szakértője és vezetője Heim Péter is nyilvánosan arról beszél, hogy a bankok sarcolás mára már a recesszió növekedését okozza!
Kovács úr, ennek függvényében ebben az esetben szolidaritásról beszélni nem egyszerűen hiba, bűn!
