Bayer Zsolt, Hoffmann Rózsa, Matolcsy
Bayer Zsolt, Hoffmann Rózsa, Matolcsy
Tényleg naivák lennénk?
Gondolatok az 5.számú tagkönyv kincstári-védekezése kapcsán
Már az is megérne néhány mesét, ahogy ezt az „elbaltázott baltás-gyilkos esetet” a fülke-forradalmi propaganda és a velük „szövetséges” komment-gyártók kezelik: a mocskos imperialista-komcsi-zsídó világösszesküvés már megint mondvacsinált fogást vélt találni, hogy kicsiny hazánkat mocskolja. Hogy mást ne is idézzek, mint a Magyar Nemzet mai vezércikkét; Stier Gábor „Török áfium” írásából: „ez a szerencsétlen ügy Obamától a magyar ellenzékig jól jön azoknak, akik nem érdekeltek a Magyarország mozgásterét szélesítő keleti nyitásban”.
Azonban én egyetlen írással foglalkozom Zsótika álláspontjával, melyet „Szerepek” címen tett közzé a mai Magyar Hírlap. S nem azzal a részével, mely az előbb említettekhez csatlakozik.
A daliás 2/3isten puszi pajtása érdekes módón tőle megszokott határozott hangot és enyhén szólva is erős kiszólásokkal színesített megfogalmazásokat mellőzve szólt a témához. Elsőbb – nagyon helyesen (már Csurka óta ismert a módszer a legképtelenebb baromságok közé is kell valós megállapításokat keverni, sőt) – megállapítja, hogy: „Örményország mélyen, őszintén és teljesen jogosan fel van háborodva. Örményországot és az örmény nemzetet most megalázták, arcul köpték – és az örmények ezt nem érdemelték meg.”
Ezt követően kijelenti, hogy a másik két szereplő (valamiért a többi a derék szerzőt nem érdekli) szerepet játszik.
Nekem nagyon tetszik az ahogy az azerieket jellemzi, nem sokat kellene rajta változtatni, ha a feltűnő hasonlóságot, azonosságot vizslatnánk, mármint a mai magyar valósággal: „Azerbajdzsán szerepe szerint azt játssza, hogy bármit megtehet. A Sztanyiszlavszkij-módszer lényege szerint egészen kiválóan alakítja ezt a szerepet, mert belülről hozza a figurát. Azerbajdzsán elhiszi önmagáról, hogy bármit megtehet. Pénze, befolyása, hatalma van hozzá.”
No de térjünk a lényegre, idézzük a neves szerzőt: „Magyarország szerepe szerint a naivat játssza.”. Ezt követően hosszasan elmélkedik arról – hogy ennek mi köze a naivitáshoz nem értem -, hogy szegény Magyarországnak tulajdonképp igaza van, mert „nem is ezt akartuk, nem így akartuk, és nem tudtuk előre, hogy így lesz”. Legyünk nagyvonalúak és legyintsünk rá, hogy az - mármint amit a kormánypropaganda állít - igaz és Bayer-el együtt nevezzük ezt naivitásnak. Mondom, amit ők állítanak.
Azonban azt kell mondjam, hogy mindez valójában tudatlanság, tájékozatlanság és műveletlenség. Hogy nem ismerjük a történelmi előzményeket, nem törődünk az ügyhöz kapcsolódó azeri visszhangokkal, s fel sem merül bennünk, hogy az érintett (Zsótival ellentétben én még legalább a hazai örményeket és a NATO-t is ideértem, de az sem ártott volna, ha az egyházakkal konzultálnak) ez kérem nem naivitás ez egyszerűen unortodoxia! Nem kellett volna másra gondolni, mint a magyar történelemre. Hogy mennyit ér az adott szó, legyen az a török időkben a gyauroknak adott szó, vagy csak a hunyadiaknak adott királyi adott szó.
Végezetül engedtessék meg nekem, hogy felvessem a keresztyén egyházak reakciójával kapcsolatos fenntartásaimat. Mint ismert közleményben fordultak az örmény egyházakhoz.
"Értesülve az elmúlt napok eseményeiről a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia teljes szolidaritásáról biztosítja az örmény keresztényeket és a sokat szenvedett örmény népet" – írta Erdő Péter bíboros, az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Őszentsége II. Karekin örmény katolikoszhoz intézett levelében. Majd hozzátette: "A leghatározottabban elutasítunk minden etnikai erőszakot és gyűlölködést. Kérjük a Mindenhatót, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására kísérje pártfogásával az egész örmény népet és részesítsen bennünket az igazságosság és a béke ajándékában."
Erdő Péter, igen nagy tudású, művelt, intelligens ember, így ezen - nagyon helyes - gesztusa mellett elvárható lett volna, ha mint a magyar kereszténység legfőbb méltósága felemeli a szavát az ország jelenlegi vezetésénél is, elítélve, hogy tettükkel – ha tudták az szörnyű, ha nem, akkor meg borzasztó – segítő kezet nyújtottak egy ember (ráadásul egy keresztény) barbár meggyilkolása elsummantásában.
Számok, melyek még a legelszántabb álmodozókat is ki kellene józanítsák
Matolcsyt azonban ez sem érdekli: tartja az elbaltázott irányt
A hétvége egyik nem túl kedvező ténymegállapítását – mely az elbaltázott baltás-ügy körüli zaj miatt nem kapott kellő visszhangot - tartalmazza a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb jelentése. Már a címe sem vidámító: „Tartjuk a rossz irányt, az előrejelzések szerint Magyarországon az év hátralevő részében is folytatódik a recesszió.”, de az adatok egyenesen letaglózók: (néhány nem túl vidám számadat)
A magyar gazdaság az I. félévben 1%-kal zsugorodott, ez lényegesen meghaladja az EU 0,2%-os átlagát, az év második felére 1,5% várható.
A magyar ipari termelés az I. félévben 0,4%-kal csökkent.
A belföldi értékesítés 1,7%-kal esett, a kivitel pedig mindössze 1%-kal emelkedett, pedig a járműipar exportja több mint 11%-kal nőtt a Mercedes beinduló termelése következtében.
Az építőipari termelés visszaesése az I. félévben több mint 10%-os, a lakásépítésé 20%-os.
A kiskereskedelmi forgalom az I. félévben 1,1%-kal – de a II. negyedévben már 2,3%-kal – csökkent, a II. félévben 2,5-3% közötti visszaesés várható.
A reálkereset az idén – a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva (azzal lényegesen rosszabb lenne) – 2-2,5%-kal csökken, ezen belül a versenyszektorban csak 1,5%-kal.
Az infláció júliusban 5,8% volt, s éves átlagban is hasonló ütem várható.
Végezetül egy megállapítás: Nincs jele annak, hogy a kormány változtatni kívánna azon a kudarcos gazdaságpolitikán, amely idén a régiónkban legalacsonyabb növekedéshez és legmagasabb inflációhoz vezetett, s az államháztartási egyensúlyt - többek között az adósságfinanszírozás kiugróan magas kockázati felára miatt - csak ismétlődő megszorításokkal tudja kézben tartani.
Rózsa-néni keblén melengetett gondolat
A már igencsak öregecskedő Hoffmann (lúd)anyó újabb meséi.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár asszony volt az M1 Este című műsorának egyik vendége. Nagyon igyekezett, de messze elmaradt mind gátlástalanságban, mind pofátlanságban, mind pedig idétlenségben a külügyi kérdésekben illetékes miniszterelnökségi államtitkár mögött. Na ja, Szájjártató - ebben legalább is - profi.
Ne legyünk azonban lenézőek, mert azért olyanokra neki is futotta, hogy azt mondja: „Nem lesznek szándékolt elbocsátások, és összevonások”, mármint iskola-összevonások és tanerő-elbocsátások. Persze, hogy a szándékok ellenére ezek tömegesen is lehetnek – mint tudjuk az azeri baltás-gyilkos ügy elbaltázásában is csak a jó szándék vezette az illetékes barmokat – az már egy másik kérdés.
Beszélt az iskolaköpeny használatával kapcsolatos „Melengetem ezt a gondolatot (...) vállalom, hogy nagyon jónak tartanám” ötletéről, amiről kifejtette, hogy „az egyenruha, vagy iskolaköpeny nagyon sok előnnyel jár, mert azt az óriási különbséget, ami a gyerekek között van öltözködésben a köpeny áldásos módon eltakarja”.
Na, ennél az eltakarásnál meg kell állni és nem csak egy pillanatra. Egy pillanatig sem kétlem, hogy ezzel is, mint nagyon sok más (első látásra értelmetlen zagyvaléknak látszó) agyrém esetén valamiféle takargatás, hátsó szándék húzódik meg. Ha más nem, a dilettantizmus takargatása ádáz ötlet-parádéval.
Hogy úgy általában az iskolaköpeny mit takar és mit nem, s főleg hogy ez áldásos vagy sem, hic & nunc nem taglalom, mert könnyen átcsúszhatnék piros 18-as kör kategóriájába. Ahogy – hasonló okokból - azt sem firtatom, hogy öregecskedő vénasszonyok miféle pajzán emlékeket őrizgetnek keblük alatt!
Azonban magával az iskolai egyenruhával kapcsolatban két fontos – történelmileg egyértelműen igazolt – dolgot meg kell jegyezni.
Egyfelől az angolszász iskolarendszerben (ami nagyon más és elsősorban a magániskolákra igaz) az egyenruhák kimondottan nem a különbségek (köztük kiemelten a társadalmi) eltakargatása célját szolgálja, hanem azok hangsúlyozását: mi megengedhetjük magunknak!!!
Másfelől a másutt bevezetett „egyenruha divat” –ban mindenütt tetten érhető az egyedek tömeggé degradálása kifejezett szándéka!
Ha Hoffmann anyókának halvány lila sejtelme lenne arról, hogy mit művel, sürgősen elhessegetné az ilyetén gondolatokat, mert kígyót melenget a keblein.
Róna György
