....
....
A gazdagok fizessenek többet
Mesterházy-Interjú a Vasárnap Reggelben
Az MSZP csaknem beérte a Fideszt a kutatásokban, de a szocialisták tábora nem nő látványosan, inkább a Fideszé csökken. Miért?
A napi gyakorlatban azt látom, hogy sokkal erősebb a pártok iránti elkötelezettség, mint amit a közvélemény-kutatások mutatnak. Az emberek tartanak attól, hogy elárulják, kire szavaznának. Azt vélelmezem, hogy a szocialista szavazók rejtőzködőek, de az egyértelmű, és ezt az országot járva magam is látom, hogy az elégedetlenség óriási. A szocialista párt megduplázta választásokon elért eredményét, miközben a Fidesz lefelezte a sajátját.
De mégis nagyon sok a kiábrándult szavazó. Biztos, hogy jó módszer őket szavazásra kötelezni, ahogyan ezt az MSZP legutóbb javasolta?
Mi pozitív ösztönzésben gondolkodunk, például aki szavaz, az leírhasson valamit az adóalapjából. A kötelezővé tételt inkább vitára ajánljuk, mert ezzel növelni lehetne a kormányok legitimációját.
A Fidesz előzetes választói regisztrációt javasol. Erre akartak választ adni?
Igen, a Fidesz kizárni akar szavazói csoportokat a választási rendszerből. Mi a demokráciát bővíteni szeretnénk.
Azon mit értett a parlamenti vitanapon, hogy közgéposztály?
A Fidesz, ígéreteivel ellentétben csak a közgéposztályt, azaz Simicska Lajos vállalatbirodalmát erősíti, eközben pedig a középosztályról teljes mértékben elfeledkezik. Hiszen ma már nem csak a munkanélküliek vagy a nehéz sorsúak küzdenek napi szinten a megélhetésért, hanem a dolgozóknak is szembesülniük kell azzal, hogy hó végére elfogy a fizetésük. Több olyan családdal beszéltem, akiknek hó végén dönteniük kell, hogy rezsiszámlát fizetnek vagy élelmet tesznek az asztalra.
De mégiscsak van olyan társadalmi réteg, amelyik jobban járt az arányos adórendszerrel. Nem lehet, hogy ennek a rétegnek a megerősödése húzza majd fel a többi társadalmi réteget?
Ez a Fidesz hibás társadalompolitikai elképzelése. A jólét sehol a világon nem „szivárog le" az alsóbb osztályokba, a társadalmi különbségek hatványozódnak inkább. Az egykulcsos adórendszernek valóban vannak nyertesei, minél nagyobb a jövedelem, annál többet lehet nyerni rajta. A miniszterelnök például több százezer forintot nyer vele. Az átlagkeresetűek viszont évente akár egyhavi fizetésüket is elveszítik. Ez perverz újraelosztás. Szerintünk progresszív adózásra van szükség, a gazdagok fizessenek többet.
Ami a Közgépet illeti, nem lehet, hogy csak a személyek és a cégnevek változtak, a rendszer fennmaradt?
Nem, hiszen itt intézményesítve van a korrupció. Nincs olyan pályázat, amin a Közgép indul, és ne nyerne. A sajtó rendszeresen beszámol arról, hogy a Közgép 50-100-150 milliárdos megbízásokat kap az államtól. Vagy olyan sikeres menedzsmentről van szó, amelyet oktatni kellene, vagy csak arról, hogy Simicska Lajos ügyesen használja ki politikai kapcsolatait.
De ez a Közgép már a szocialisták idején is komoly állami megrendeléseket kapott, néha kiegyezve akkor nyeregben lévő cégekkel.
Én arról tudok beszámolni, hogy ez most hogyan működik. Ilyen típusú együttműködés most nincsen, egyetlen cég van, amely mindent visz.
Ha bűncselekményeket sejt, miért nem tesz feljelentést?
Természetesen abban a pillanatban, hogy már nem ez a kormány lesz hatalmon, ezeket a közbeszerzéseket felül kell vizsgálni. Most, amikor a félelem uralja a közigazgatást és a céges világot, nehéz bizonyítékokat találni. De ami késik, az nem múlik.
A Demokratikus Koalíció szerint itt az ideje elkezdeni az együttműködést az ellenzéki pártok között.
Mi mindig nyitottak vagyunk az együttműködésre, ellentétben az LMP-vel, akiknek határozatuk is van az együttműködés ellen. De ameddig nem jön létre az együttműködés, addig minden párt arra törekszik, hogy saját szavazóinak számát növelje. Ha van egy nagyon erős szocialista párt, az erős szövetséget tud kötni, mi ezen dolgozunk. És arra is felkészülünk, hogy ha nem jön össze ellenzéki szövetség, akkor is el lehessen küldeni ezt a kormányt.
A frissen kiszivárogtatott programelképzeléseikben önök a „Horn Gyula-i" kisemberre építenek. Kire gondolnak?
A hétköznapok emberére. Aki küzd az adóssággal, akinek gondot okoz a sárga csekkek befizetése, aki úgy érzi, hogy hiába dolgozik, nem jut előre, akinek a gyereke szívesen menne orvosi egyetemre, de nem tudja kifizetni a Fidesz által befizetett tandíjat, aki eddig Horvátországban tudott nyaralni, ma pedig már a Balaton is túl drága neki. És persze az elesettekre, akiknek a hangjuk nem hallatszik messzire. Mindazok, akiknek nincs a lakóhelyükön munkahely, akiknek a vonatát most szüntették meg. Nekik kell kedvező helyzetet teremteni, nem a különböző fideszes földesuraknak és oligarcháknak.
De nem felelőtlenség ennek a társadalmi rétegnek jobb életet ígérni ebben a nemzetközi válságkörnyezetben és hazai gazdasági helyzetben?
Abszolút nem.
És miből?
A gazdaságpolitikát alapvetően meg kell változtatni, mert a mai halálra van ítélve. Sehol a világon nem működik ilyesmi. Sikerült recesszióba vezetni a gazdaságot. A nemzetközi válság valóban nagy nehézség a kormánynak, de ha összehasonlítjuk a cseh, a lengyel vagy éppen a román gazdaságot a magyarral, akkor látjuk, hogy magyar rosszabbul teljesít. A megszorítások és az új adók helyett, amelyekről nap mint nap hallunk, a növekedésre és a munkahelyteremtésre kell helyezni a hangsúlyt. Új növekedést kell beindítani. A másik forrás az adórendszer megváltoztatása, progresszív adórendszer bevezetése. A gazdagok fizessenek többet, amiből a költségvetésnek 5-600 milliárd forint pluszbevétele lehet. Harmadik forrás a presztízsberuházások leállítása. Nem futballstadionokra és a Kossuth tér átépítésére kell költeni. Az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére 30 milliárdot ír elő a kormány, ugyanannyit, mint a debreceni és a ferencvárosi stadionra. A Puskás-stadion pedig újabb hatvan milliárdba kerül. A Kossuth-tér lassan 20 milliárd, a parlamenti őrség 10 milliárd, ezek jelentős tételek a költségvetésben. A negyedik forrás pedig az említett intézményesített korrupció megszüntetése. Azt persze felelőtlenség lenne mondani, hogy ez egy csapásra mindenki problémáját megoldja, hiszen olyan károkozás történt két év alatt, aminek kijavítása hosszú időt vesz igénybe. Külföldi beruházás ilyen körülmények között nem jön hozzánk.
Mercedes, Audi, Bosch – azért vannak beruházások.
Ezek mind 2010 előtti beruházási döntések voltak, a mostani kormánynak csupán annyi szerepe volt, hogy nem akadályozta meg őket. A beruházásokhoz bizalom, jogbiztonság és kiszámíthatóság kellene. Az elmúlt 25 hónapban 25 új adót vezetett be a kormány. És a hitelezés teljesen lefagyott, anélkül pedig nehéz beruházni.
Ami a bankokat illeti, nem legitim a kormány azon szándéka, hogy azokat a társadalmi csoportokat, akik a bankok hathatós közreműködésével adósságcsapdába kerültek, kimenekítse?
A politikának, a bankoknak, és egy picit az embereknek is volt ebben felelősségük. A gond csupán annyi, hogy ez a kormány a gazdag devizahiteleseknek segített. Akik igazi bajban vannak, azokat ott is hagyta. De ma már nemcsak a devizahitelesek, hanem a forinthitelesek körében is nő a nem fizetők száma, és egyre nagyobb az a csoport, amely közüzemi számlákkal tartozik, és semmilyen segítséget nem kap.
A politikusok hajlamosak elszigetelődni, és az említett problémákról csak áttételesen értesülni, Önnek van olyan baráti köre, ahol a valódi életbe is belelát?
Természetesen, bár az időbeosztásom sokszor ezt behatárolja. De fontosnak tartom, és kollégáimtól is ezt kértem, hogy minél több alkalmat ragadjunk meg, hogy az emberekkel találkozzunk.
És a családi közege tolerálja a politikusi életformát?
Szerencsés vagyok, a feleségem tökéletesen szervezi a család életét. A gyermekeim beleszülettek ebbe a helyzetbe, hiszen már politikus voltam, amikor apa lettem. Próbáljuk körbebástyázni a családi programokat, jelenleg a vasárnapokra nem tervezek hivatalos találkozókat, eseményeket.
De kampányidőszakban, pláne, ha hatalomra jutnak, ez nem így lesz.
Így igaz, Ha a politikus elhivatott, akkor a családnak erről közösen kell döntést hoznia.
De mi a célja a politikával? Elismerés? Dicsőség? Meggazdagodás?
Idealista vagyok, hiszek abban, hogy amit én gondolok a társadalompolitikáról, gazdaságpolitikáról, az jobbá tenné Magyarországot. Elvileg nem vitatom el a jó szándékot kormánypárti politikustársaimtól sem. Amit azonban a gyakorlatban látok, az nem mindig ezt a szándékot igazolja vissza.
Nem torzítja a politika, a hatalom a személyiséget?
Arra kell törekedni, hogy ne torzítsa. Meg lehet őrizni az eredendő, normális személyiséget, de ehhez kellenek külső igazodási pontok a családban és a barátok között, akik, ha kell, érdek nélkül megmondják, hogy ez a személy már nem az, akit ők megismertek. A hatalom nem tart örökké, és ezt sokan nehezen dolgozzák fel.
Tudatosan készül egy miniszterelnöki szerepre?
Én a folyamatos tanulásban és önképzésben hiszek, és erre mindig törekedtem pozíciótól függetlenül.
Ön a legjobb az ellenzékben erre a feladatra?
Ezt mindig a választók döntik el. Mi a szocialista pártban úgy gondoljuk, hogy az lesz a miniszterelnök-jelölt, akivel az adott pillanatban meg lehet nyerni a választásokat. Ebben személyes érdek sem játszhat közre, mert nagy a tét.
Újvári Miklós
