még csak nem is kérdőjellel!
még csak nem is kérdőjellel!
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem tanára Az új magyar titkosrendőrség címmel tette közzé újabb Magyarországról szóló írását a The New York Times honlapján Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász rovatában. Az írást az ő engedélyével közöljük.
Brad Pitt mindent tud a TEK-ről [Terrorelhárítási Központ], Magyarország új terrorista-ellenes rendőrségéről.
Amikor Pitt tavaly októberben Budapesten járt a World War Z című zombi-thriller felvételein, a TEK munkatársai lefoglaltak 100 gépfegyvert, automata pisztolyt és puskát, amelyeket a felvételek kellékeiként szállítottak Magyarországra. A fegyvereket előzőleg használhatatlanná tették, és nem volt hozzájuk lőszer. De a magyar terrorizmus-ellenes rendőrség úgy döntött, hogy komoly veszélyt jelentenek.
A filmkellékek fapofával való lefoglalása a TEK-et nevetség tárgyává tette a világon. A The New York Timesben David Itzkoff így tréfálkozott: „Arra az esetre, ha Magyarország valaha is ez élő holtak inváziójának célpontjává válna, rendőri ereje most már alighanem kellően fel van szerelve a nemzet megvédelmezéséhez”.
Eddig kevesen vették komolyan a TEK-et. Ez azonban nagy hiba. Valójában úgy néz ki, hogy a TEK Orbán Viktor miniszterelnök titkosrendőrségévé válik. Nem egész két év alatt a TEK valóságos orwelli hatalomra tett szert, beleértve a titkos megfigyelésre és a titkos adatgyűjtésre vonatkozó gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást.
Kövér Lászlónak, a parlament elnökének most már szintén van saját fegyveres őrsége, miután a parlament elfogadott egy törvényt, amely a parlamentnek felelős, különálló fegyveres rendőri erőt hoz létre. Ennek az erőnek is rendkívüli felhatalmazásai vannak, amelyeket az ember normális körülmények között nem társít egy parlamenti őrséggel. Ez a „parla-militáris” egység ahhoz a kétes kiváltsághoz juttatja Magyarországot, hogy parlamentje Európában az egyetlen, amelynek olyan saját fegyveres őrsége van, s amelynek jogában áll magánlakásokban házkutatást tartani, és ott „fellépni”.
A „parla-militáris” egységről később. Lássuk előbb a TEK-et.
A TEK-et 2010. szeptemberében, nem sokkal a Fidesz-kormány hivatalba lépése után hozták létre egy kormányrendelettel. A TEK a rendőrség és a biztonsági ügynökségek szokásos parancsstruktúráján kívül működik. Közvetlenül a miniszterelnök nevezi ki – és távolíthatja el – a testület vezetőjét, és csak a belügyminiszter áll közte és a testület közvetlen parancsnoksága között. Köztudott, hogy a testület vezetője a miniszterelnök igen közeli bizalmasa.
A TEK-et a belügyminisztériumon belüli, antiterrorista rendőrségként hozták létre, és a takarékosság idején 10 milliárd forintos költségvetéssel látták el. Azóta közel 900 fős létszámra terebélyesedett egy olyan országban, amely csak akkora, mint Indiana állam, és amelynek lakossága 10,5 millió főt tesz ki.
Miért volt szükség a TEK-re? Létrehozásakor a kormány azt mondta, azért van szüksége rá, mert 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét. Magyarország arra számított, hogy a soros elnökség hat hónapja alatt számos olyan magas szintű tanácskozásnak ad majd helyet, amelyhez maximális terrorellenes biztonságra lesz szükség. Noha Magyarország soros elnöksége véget ért, a TEK tovább növekedett.
Sok szemöldököt felvontak, amikor Orbán Hajdú Jánost, saját személyi testőrét nevezte ki a szervezet első vezetőjévé. Miután a TEK feladatai közé tartozik a miniszterelnök őrzése is, néhányan azt hitték, Orbán azért hozta létre a hivatalt, hogy bizalmát élvező testőrét ezután közpénzből fizessék. Kiderült azonban, hogy a pártfogolt a TEK-kel kapcsolatos aggodalmak között a legjelentéktelenebb.
A TEK most olyanfajta titkosrendőrség, amilyet minden tekintélyelvű uralkodó szeretne. Felhatalmazásait lassan, de biztosan bővítették a rendőrségi törvények módosításai révén, és ezeket olyankor nyomták át a parlamenten, amikor az új törvények százait fogadta el, és amikor ezeket a módosításokat a legtöbb ember észre sem vette – magamat is beleértve. A TEK új felhatalmazásai Magyarországon semmiféle nyilvános vitán nem mentek át. De ma már a felhatalmazásai igen nagyarányúak.
Mit tehet a TEK?
A TEK titkos megfigyelést végezhet, anélkül, hogy ennek okát adná, vagy hogy ehhez a kabineten kívül bárkitől engedélyt kellene kérnie. A rendőrségi törvény egy 2010. decemberében elfogadott módosítása értelmében a TEK a rendőrség hivatalos egysége lett, és jogot kapott rá, hogy bárki után kémkedjen. A TEK-nek jelenleg joga van titokban behatolni magánlakásokba és ott kutatni, titkos lehallgatásokat folytatni, audio- és videofelvételeket készíteni emberekről, tudtuk nélkül, titokban átkutatni leveleket és csomagokat, titokban elkobozni elektronikus adatokat (például számítógépekben tárolt adatokat és emaileket). A kutatásokat soha nem kell a célszemélynek, de senki másnak sem a tudomására hozni. Lényegében, minthogy ez nemzetbiztonsági információ, nem szükséges senkinek tudnia róla. Nincs jog korlátja annak sem, hogy ezeket az adatokat mennyi ideig lehet őrizni.
Az egyszerű rendőrség Magyarországon csak akkor teheti be a lábát magánlakásba vagy akkor hallgathat le telefonokat, ha ezt egy bíró jóváhagyta. A TEK ügynökeinek azonban nem kell bírói engedély ahhoz, hogy kémkedjenek valaki után – nekik az ilyen tevékenységhez csak az igazságügyi miniszter jóváhagyására van szükségük. Így aztán a titkos megfigyelésre vonatkozó kérelmeket soha nem vizsgálja felül a kormány valamely független szerve. Az igazságügyi miniszter jóváhagyja a belügyminiszter által működtetett titkosrendőrségi egység ilyen irányú kérelmeit. Tekintve, hogy mindkét miniszter ugyanazon kormány ugyanazon kabinetjének tagja, mindketten egyazon politikai csapatban vannak.
A TEK felhatalmazásait a rendőrségi törvény 2011. december 30-án elfogadott újabb módosításaival tovább növelték: azon a napon sok más törvényt is elfogadtak egy hatalmas év végi nekifutásban. Ezekkel a módosításokkal a TEK jogot kapott arra, hogy személyes adatokat gyűjtsön bárkiről, ilyeneket kikérjen pénzügyi társaságoktól – bankoktól és brókercégektől –, biztosítótársaságoktól, kommunikációs vállalatoktól (például mobil- és internetszolgáltatóktól) és állami hivataloktól. Az állami szerveknél lévő adatok nem csupán a bűnügyi és adónyilvántartásokat foglalják magukban, hanem az oktatási és egészségügyi nyilvántartásokat is, és még nagyon sok mást. Ha egyszer felkérés érkezik, egyetlen magán- vagy állami társaság, vagy szerv sem tagadhatja meg, hogy adatokat szolgáltasson a TEK-nek.
A TEK-nek 2011 decembere előtt is volt felhatalmazása ilyen adatok kikérésére, de csak bűnügyben folyó nyomozás esetén és ügyészségi engedéllyel tehette ezt meg. 2011. decemberétől az adatszolgáltatásra vonatkozó kérésnek nem szükséges bűnügyi nyomozáshoz kötődnie, és nem kell hozzá ügyészségi jóváhagyás. Lényegében semmi sem korlátozza, hogy milyen adatokat gyűjthetnek, és a gyűjtéshez nincs szükség engedélyre senkitől.
Ha egy szervezetet – internetszolgáltatót, bankot vagy állami szervet – felkérnek személyesen azonosítható információk átadására, a szervezet senkit sem tájékoztathat a kérésről. Szándékosan tudatlanságban tartják azokat az embereket, akiknek az adatait átadták a TEK-nek.
Ezek a felhatalmazások sokkolóak, nem csupán kiterjedtségük miatt, hanem azért is, mert az alkotmányosságot ismerő legtöbb magyar alighanem azt hitte, hogy ez illegális. Az 1989-es változások után a Magyar Alkotmánybíróság sietett lebontani a régi rendszert, amelyben az állam egy helyen hatalmas mennyiségű személyes információt gyűjthetett össze egyénekről. Az 1991-es „személyi szám”-döntésében az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az államnak le kell mondania az egyéni személyi számokról, hogy az egyes állami szerveknél lévő, személy szerint azonosítható adatokat a továbbiakban ne lehessen összekapcsolni. A testület úgy ítélte meg, hogy „mindenkinek joga van dönteni saját személyes adatai közzétételéről és felhasználásáról”, és hogy a személyes adatok gyűjtéséhez általánosságban szükség van az érintett személy előzetes hozzájárulása. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a totalitarizmus esszenciája, ha valakiről előzetes hozzájárulása nélkül személyes adatokat gyűjtenek és halmoznak fel személyes profillá.
A Fidesz-kormány egy olyan szerv létrehozásával, amely egyénekről mindenfajta magánjellegű információt újra egyetlen helyen gyűjthet össze, pontosan azt a rendszert reprodukálja, amelyet az Alkotmánybíróság betiltott, miközben a hivatkozott döntés még érvényes, mert hivatalosan nem bírálták felül. Fel lehet tenni a kérdést: mi maradt Magyarországon az alkotmányosságból?
És fel lehet tenni a kérdést: vannak-e a TEK hatalmának korlátai?
A törvény rögzíti, hogy a TEK rendőrségként és nemzetbiztonsági ügynökségként működik. Amikor rendőrségi egységként működik, joga van kémkedni bármely személy vagy csoport után, amely a terrorizmus veszélyét hordozza, továbbá mindenki más után, aki kapcsolatban áll ilyen személyekkel. Magyarországon, akárcsak 2001. szeptember 11-e óta sok más országban, igen széles a terrorizmus meghatározása, és egyebek mellett magában foglalja „a közrend elleni bűncselekmény” tervezését „állami testület cselekvésre, a cselekvés mellőzésére vagy valaminek a tűrésére kényszerítés céljával”. A közrend elleni bűncselekmények hosszú listáján számos erőszakos cselekmény szerepel, de ott van a homályos „közveszély okozása” is. Ráadásul a TEK őrizetbe vehet „veszélyes egyéneket” – ez olyan fogalom, amelyet nem határoz meg a büntető törvénykönyv. Magából a törvény szövegéből nehéz a TEK jogosítványainak bármiféle egyértelmű korlátaira következtetni.
És a TEK nagyon aktív. Április 7-én a TEK ügynökeit hívták ki, hogy a kis Kulcs faluban fogjanak el egy fiatalembert, aki egy bozótvágó késsel megölte családja négy tagját. Aztán április 13-án, pénteken a kora reggeli órákban a TEK ügynökei egy kábítószer-ellenes nagy rajtaütést hajtottak végre Budapesten, amelynek során 23 embert vettek őrizetbe. A sajtóhírek szerint a kábítószer-ellenes hadműveletben nem kevesebb mint 120 TEK-ügynök vett részt, ami felveti a kérdést, hogy a rajtaütést az ügynökség terrorizmus-ellenes küldetése részének kell-e tekinteni, vagy annak, hogy a „veszélyes egyén” koncepciója eléggé széles körre kiterjeszthető. Akárhogyan is, a kábítószerbanda ügye közönséges bűncselekménynek látszott. Ha ez a TEK illetékességébe tartozott, akkor nehéz megmondani, hogy mi nem tartozik oda.
A TEK-tisztek éjszakai támadásáról szóló, a Youtube-on a TEK által hozzáférhetővé tett videó megmutatja, hogy néz ki egy éjszakai roham, egyebek között egy külső ajtó szétvágására szolgáló nehéz szerszámokkal.
Tekintettel arra, hogy ez a videó azt mutatja, amit a TEK mutatni akar, csak elképzelni lehet a TEK-nek azokat az akcióit, amelyeket nem vesznek videóra az utókor számára. (Érdekes lenne például tudni, hogy miért vágták ki a hangot a felvétel egyes részein, továbbá hogy mi történik abban az időszakban, amely a TEK ajtó-feltörésétől addig telik el, amíg néhány gyanúsítottat már megbilincselve, a földön fekve látunk.)
Miközben a TEK videói kristálytiszták, a szervezet jogi státusa homályos, mivel tevékenységének egyes részeire a rendőrségről szóló törvény, más részeire a nemzetbiztonsági törvény ad felhatalmazást. A rendőri szervekre és a nemzetbiztonsági ügynökségekre eltérő szabályok és normák vonatkoznak. Mi több, úgy látszik, a TEK-nek olyan jogosítványai is vannak, amelyek mind a rendőri szervek, mind a nemzetbiztonsági ügynökségek felhatalmazásait meghaladják, különösen abban, hogy elkerülheti az igazságszolgáltatás jóváhagyását. A magyar kormány egyetlen más szerve sem rendelkezik rendőri és egyben nemzetbiztonsági jogosítványokkal, és nem világos, hogy egészen pontosan hogyan tartozik felelősséggel az ügynökség: mely jogosítványai tekintetében, milyen normák szerint, kinek.
A következőkben azt írom le, amit a törvény tanulmányozásából legjobb tudásom szerint le tudtam vonni belőle.
Úgy tűnik, a rendőrségi törvény szerinti felhatalmazásainál a TEK-nek – amennyiben bűnügyi nyomozásról van szó – úgy kell eljárnia, mint a rendőrségnek, és bírói végzést kell szereznie házkutatásokhoz, telefonlehallgatásokhoz és elektronikus adatok lefoglalásához. Amikor a TEK elfogta a gyilkost, és amikor a drograzziát végrehajtotta, feltehetően rendőri felhatalmazásai alapján járt el.
Ám a TEK-nek bírói végzésekre csak akkor van szüksége, amikor bűnügyi akciókban vesz részt. Nincs azonban szüksége bírói végzésre akkor, amikor a titkos megfigyelésekre vonatkozó felhatalmazásait biztonsági akciókban érvényesíti. Amikor nemzetbiztonsági ügynökségként lép fel, a TEK-nek a titkos és tolakodó megfigyeléshez csupán az igazságügyi miniszter engedélye szükséges. Tekintettel arra, hogy az engedélyek és előírások eltérőek attól függően, hogy a TEK rendőri szervként, vagy nemzetbiztonsági ügynökségként lép fel, természetesen fontos lenne tudni, ki dönti el, hogy egy adott ténykedést rendőrségi vagy nemzetbiztonsági célból folytatnak-e, és hogy melyek a kritériumok annak meghatározásában, hogy egy adott eljárás rendőrségi vagy nemzetbiztonsági jellegű. A jogszabály nem ad választ egyik kérdésre sem.
Tételezzük fel, hogy valaki úgy véli, a TEK illegálisan kémkedett ellene. Mit tehet az illető, hogy tiltakozzon ellen? Először is, tekintettel az egész művelet rendkívüli titkosságára, nem valószínű, hogy az emberek tudnák, célponttá lettek, a TEK megfigyelést, vagy adatgyűjtést folytat ellenük. De még ha rájön valaki, hogy figyelik, a jogorvoslati lehetőségek akkor sem valami biztatóak.
Az a személy, aki úgy véli, hogy a TEK akciója sérti az érdekeit, panaszt tehet a belügyminiszternél, és az utóbbinak 30 napon belül válaszolnia kell a panaszra. Mivel azonban első helyen a belügyminiszter ellenőrzi a TEK-et, ez nem független vizsgálat. Amennyiben a panasztevőnek nem felel meg a belügyminiszter válasza, a parlament nemzetbiztonsági bizottságához fordulhat, ahol egyharmados támogatás szükséges ahhoz, hogy napirendre tűzzék a petíciót. Jelenleg a 12 tagú nemzetbiztonsági bizottságban kétharmados többségben vannak a kormánypárt képviselői, és egyharmadot ad az összes többi párt. Amennyiben a kormányzó párt nem akarja napirendre tűzni a petíciót, az egyharmad összeszedéséhez a teljes ellenzék egységére van szükség, avagy nyersebben fogalmazva a szocialistákat és a neonácikat kellene együttműködésre bírni. Nem valószínű, hogy ez megtörténne. De még ha a nemzetbiztonsági bizottság napirendre tűzi is a petíciót, akkor is a bizottság kétharmados döntése szükséges ahhoz, hogy a belügyminisztert felszólítsák a panasztevő megfigyelésében alkalmazott módszerek feltárására, hogy ennek alapján a bizottság eldönthesse, vajon legálisak voltak-e a módszerek. A folyamat egyetlen lépcsőfokán sem szerepel bírósági vizsgálat.
A TEK titokban ténykedik, rendkívüli jogosítványokkal, és nincs senki, aki hitelesen független lenne a jelenleg kormányzó párttól, és áttekinthetné, mit csinál a szervezet, amikor használja a visszaélésre igencsak lehetőséget nyújtó felhatalmazásait. A hatalom e sokkoló felhalmozódása lehet a magyarázat arra, hogy a kormány megszüntette a külön adatvédelmi biztost, akinek hatalmában állna kivizsgálni az adatok ilyen megdöbbentő felhalmozását. Ehelyett az adatvédelmi biztosi funkciót – amely tisztség létét az uniós jogszabályok megkövetelik – a kormány saját politikai kinevezettjével töltötték be. Ez az oka annak, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert nem garantálja az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Most már láthatjuk, miért tűnik úgy, hogy az EU rátapintott valamire.
Mintha a TEK felhatalmazásai nem lennének elegendőek, a parlament hozzájárult egy további biztonsági szolgálat létrehozásához, amelyet felhatalmazott arra, hogy rendőri intézkedéseket tegyen Magyarország állampolgárai és lakosai ellen. Az országgyűlésről szóló törvény tartalmazza azt a rendelkezést, amely saját katonaságot, „parla-militáris” erőt ad a parlamentnek.
A „parla-militáris” erő fegyveres rendőri egység, amely azonban kívül áll a katonai, illetve rendőri struktúrák parancsnoki láncán. Az egység főparancsnoka a ház elnöke, Kövér László, aki az első Orbán-kormány idején, 1998–2002 között a polgári titkosszolgálat tárca nélküli minisztere volt. Az egység feladata a parlament és a házelnök őrzése, amint az várható is volt. De ha csupán a parlament és a házelnök őrzése a feladata, akkor miért van szüksége azokra az átfogó felhatalmazásokra, amelyeket a törvény biztosít számára?
A jogszabály a parlamenti egységnek jogot ad rá, hogy „magánlakásokba belépjen és ott intézkedjen”. Szó szerint ezt mondja ki a törvény. Nem valószínű, hogy a parlament plenáris ülést akarna tartani valakinek a nappalijában, így aztán ez kíváncsivá teszi az embert, mit tesz vajon a parlament, ha fegyveres katonasága behatol valakinek a lakásába, hogy ott „intézkedjen”. Egyéb felhatalmazásai mellett a „parla-militáris” egység nyilvánosan audio- és videofelvételeket készíthet emberekről. Átkutathat autókat, ruházatot és táskákat, bőröndöket. Használhat bilincset és vegyi anyagokat. (Ez utóbbi, feltételezésem szerint, mindössze könnygázt és nem többet jelent, de a megfogalmazás úgy hangzik, mintha az egység vegyi fegyvereket használhatna!) Úgy tűnik, a törvénytervezet arra utal, hogy ennek az egységnek a rendőrségi törvény korlátai között kell működnie, ami azt jelentené, hogy bírói végzésekre van szüksége ezeknek a tolakodó intézkedések végrehajtásához. De ez nem teljesen világos. Teljesen világos viszont, hogy Magyarország jelenleg olyan rendőrség elburjánzásától szenved, amely közvetlen politikai ellenőrzés alatt áll.
Mindeddig azt gondoltam, hogy a Fidesz-kormány csupán arra törekszik, hogy biztosítsa magának a hatalmat a belátható jövőre, ami már önmagában is elég rossz. Most azonban, hogy felfedeztem ezeket az újabb biztonsági szolgálatokat, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a magyar kormány egy rendőrállam megteremtése felé tart. Valójában nem kizárt, hogy ez már létre is jött. De pszt! Ez titok.
______________
A Terrorelhárítási Központ közleményben válaszolt Kim Lane Scheppele írására. (ez a közlemény annyit sem érdemel, hogy én linket nem is fűznék hozzá, aki akarja, keresse meg. Amúgy az sem rossz, hogy egy személyi testőrből hirtelen-hamar rendőr dandártábornok lett. HaR)
