Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Ellenszélben

Tibi bácsi, lenne három kívánságom!

2012. február 03. - Harun al Rasid

Remélem bízhatok Tibi bácsiban annyira, hogy amit ebben a levélben leírok Tibi bácsinak, az köztünk marad, nem meséli el az apukámnak. Anyukámnak talán elmesélheti, de apukámnak semmiképp. Biztos nagyon pipa lenne rám, hogy levelet írok a három kívánságnak és neki még csak nem is szólok. De tetszik tudni hogy van ez, neki sem kell mindenről tudnia.

Például apu is elfelejtett mesélni nekem Margó néniről. Nem emlékszem arra, hogy bármikor is említést tett volna a 2 évvel ezelőtt köttetett barátságukról, amit csak azért ismerek ilyen mélyrehatóan, mert pechére idén egy csoportba kerültem Margó néni legkisebbik fiával Danival, aki többször látta őket ölelkezni az Asztalos-parkban. Aztán persze anyu is rászimatolt a dologra, talán munkából hazafelé egy buszon utazhatott Danival, és lett belőle akkora ajtócsapkodás meg veszekedés, amekkorát Tibi bácsi még sohasem látott. Nem tudom, a felnőttek miért hazudnak ilyen nyilvánosan.

Elsőként azt szeretném kérni Tibi bácsitól, persze ha majd belefér az idejébe, hogy Gyurcsány Feri bácsi látogasson el hozzánk Budapestre. Azt nem tudom, hogy hányadik kerületbe lakunk, még az utcanevet sem tudom elolvasni. A macskaköves úton kell bejönni és a sok utcagyerek már jelzi, hogy jó helyen jár Feri bácsi. Én nem vagyok utcagyerek, járok iskolába meg ilyesmi, de a barátaim nagy része nem szeret iskolába járni. Azt mondják, hogy az csak elbutítja őket. A felnőttek találták ki ezt a hülyeséget azért, hogy amíg ők jól szórakoznak a szomszédokkal, rájuk ne keljen vigyázni. Nem tudom, talán lehet benne valami. Most tessék megmondani, Tibi bácsi szerint is ezért hozták létre az iskolákat, hogy a szüleim jól szórakozzanak nélkülem? Mert én úgy látom, velem is pontosan olyan jól szórakoznak. Például múltkor iskolából hazajőve elmeséltem nekik, hogy valami Pali bácsi volt a téma az iskolában. Erre ők is nevetni kezdtek, mire én rákérdeztem, hogy minek nevetnek előre, ha még el se meséltem a sztorit végét. Mire ők azt válaszolták, hogy nem is akarják megismerni, csak húzzon már innét a fészkes fenébe. Ezzel én is tökéletesen egyetértettem. Ha én másolok a padtáram füzetéből, Zsuzsa néni akkora egyest írd be az ellenőrzőmbe, amekkorát még Feri bácsi sem látott. Azaz láthatott, de az nagyon régen lehetett. Habár a szüleim évekkel ezelőtt Feri bácsit is a fenébe kívánták, erre még is visszajött. Palibácsi meg el sem ment. Akkor hogy is van ez?

Anyu múltkor borsólevest készített a konyhába, apu meg az interneten valami meztelen néniket nézegetett. Anyu átkiabált a konyhából a szobába apunak, hogy legyen szíves hangosítsa fel a tévét, mert odakintről nem hallja. Apu meg visszaszólt neki, hogy még is minek, ezek úgyis mindig csak hazudoznak.

Ezt most nem értem, magyarázza el ezt nekem a Tibi bácsi. Apu rendszeresen hazudik az anyunak, aki persze pontosan tudja hogy apu hazudik, de valamiért mindig megbocsátja neki. Utána meg a barátnőinek azt mondja a telefonba, hogy apu valójában jó ember, és a többi pasi még nála is többet hazudik. Vagy itt vannak azok a politikusok, akiket a szüleim rendszeresen hazudozóknak nevez. Van köztük valami gyártó, a pontos nevét sajnos nem tudom, de apu szerint sportot űz a hazugságból. Én például judozni járok, anyu íratott be még tavaly a suliba. Az edzőm Gergő bácsi jó fej, anyu is kedveli, szeretek oda járni. De Tibi bácsi szerint létezik olyan gyerek a földön, akit a szülei hazudozásra írattak be a suliba, és még öveket is kap cserébe? Olyan furán hangzik. Meg itt van ez a kimondhatatlan giroszá nevű, feltehetően távol keleti ürge. Anyu szerint úgy hazudik, mint a vízfolyás. Erről mindig az jut az eszembe, amikor hazahozom a félévi bizonyítványomat, és szüleim előtt állva próbálom felvázolni a nem túl fényes eredményeimet. Pontosan olyan, mint a távol-keleti ürge a vízfolyása, csak nálam kőkemény szobafogság a tét. A következő kívánságom tehát az lenne, hogy fordítsuk meg a szerepeket. Az említett bácsik idejönnek lakni a szobámba, és hétről hétre szobafogságot kockáztatva próbáljanak meg jobb eredményeket elérni nálam. Én meg eközben beöltözök üzletembernek, és a tévé előtt mindenkinek elhantázok az ország gazdasági állapotáról.

A bejegyzés trackback címe:

https://ellenszelben.blog.hu/api/trackback/id/tr88309652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása