LB szakkolégiumi állásfoglalás
LB szakkolégiumi állásfoglalás
1978. évi IV. törvény - a Büntető Törvénykönyvből
Rágalmazás
179. §
(1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt,
c) jelentős érdeksérelmet okozva
"Ha valakit becsületében ér sérelem, harminc napon belül magánvádas büntetőeljárást kezdeményezhet a jogsértővel szemben a nyomozóhatóságnál vagy pedig közvetlenül a bíróságon. A 30 napos határidő azon a napon kezdődik, amelyen a jogsértés ténye a sértett tudomására jut. A becsületsértés, rágalmazás magánvádas bűntett, ezért közvetlenül a bíróságon is követelheti a bűnös megbüntetését az a személy, akivel szemben azt elkövették. Ha a sértett a feljelentést a rendőrségen teszi, a nyomozóhatóság azt érdemi vizsgálat nélkül továbbítja az illetékes bíróságra. Nagyon egyszerűnek tűnik az eljárás, de mégsem az. A feljelentőnek ugyanis meg kell neveznie az elkövetőt, különben honnan tudná a bíróság, hogy kit kell eljárás alá vonnia. A hivatalból üldözendő bűncselekmények esetén ilyen probléma nincs, hiszen az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés nyomán a rendőrség nyomozni kezd az elkövető után, s ha sikerül beazonosítani, valamint alapos a gyanú vele szemben, meggyanúsítja őt a bűncselekmény elkövetésével. A lényeg az, hogy meglegyen az elkövető. Konkrét személy, névvel, címmel, fellelhetőséggel. E tárgyban az internet szolgáltató minden adattal rendelkezik.
A virtuális világban sem mások a büntetőjog szabályai, mint a való világban. Az interneten a felhasználók többnyire un. nick néven szerepelnek, vagyis maguk által választott álnév mögé bújva kommunikálnak. A hatályos jogszabályok szerint ebben az esetben is beazonosíthatóak, hiszen a weboldal üzemeltetője, illetve az internetszolgáltató vissza tudja keresni: milyen IP címről jelentkezett be az illető felhasználó, amikor a jogsértő közlést tette. A törvények értelmében a weboldalt működtető jogi személy meghatározott ideig köteles megőrizni felhasználók identitását jelző elektronikus információkat, illetve a weboldalon belüli mozgásuknak az adatait. Ezeket felhívásra köteles a hatóság rendelkezésére bocsátani. Hasonlóan az internetszolgáltató is. Ugyanis nem lehet büntetlenül például egy közösségi oldalon rágalmazni egy másik embert. Legyen az a nagy nyilvánosság előtt ismeretlen vagy éppen széles körben ismert ember."
Eddig az idézet. Most következik a gyakorlati rész. A szolgáltatónál levő adatok nem mindig köthetők a rágalmazó, becsületsértő személyéhez, mivel előfordulhat, hogy céges, vagy egyéb, nem egyéni előfizetést - pl. szervert - használ. Ez sem jelent azonban akadályt, mert az IP-cím - leánynevén Internet Protokoll - egy fizikai egységhez, a hálókártyához köthető, az pedig, szó szerint, a végfelhasználó gépéig beazonosítható, hol, melyik városban, melyik utcában, melyik házban használják. Az emelet és ajtó már nem kérdés. Mindegy, hogy hol van, Siófokon, vagy Volgográdban.
Na, itt tévednek sokan, akik azt hiszik, hogy elbújhatnak egy szerver mögé. Hát nem. A fix IP-cím, ami ezekhez a kártyákhoz tartozik, még a felhasználó konfekcióméretét és tömött fogainak helyi értékét is megadja.
A céges, kormányzati - mint tudjuk, akad csodálóim között, aki saját állítása szerint ilyen (igaz, külföldi) szerver mögé bújik el -, szervezeti stb. előfizető pedig, köztörvényes esetben villámgyorsan rámutat a végfelhasználóra, mivel ellenkező esetben bűnpártolást követ el, mi több, rendszerint meg is fejeli a vádat visszaéléssel.
Tehát az eljárás MINDEN esetben kideríti a végfelhasználó kilétét, és e tekintetben teljesen közömbös, hogy bel- vagy külföldi a gyanúsított. Az utóbbi esetben tovább tart, de ugyanúgy eredményre vezet. Ráadásul, ha a külföldi elkövetőnek magyar állampolgársága is van, rá a hazai Btk. vonatkozik.
Ha szabad javasolnom a bátor turultábor - háturul bátor - gyülevész hadainak, a fentiek értelmezése után, fogják vissza magukat. Az igazságszolgáltatás malmai lassan, de biztosan őrölnek.