Az Isteni tudás hajnalán
A Rákos mezeje mindig is nevezetes hely volt a magyar történelemben. IV. (Kun) László királyt 1277 májusában itt nyilvánították nagykorúvá. 1307 októberében itt választották magyar királlyá Károly Róbertet. Mi több, 1540 szeptemberében a csecsemőkorú János Zsigmondot ugyancsak itt választották királlyá. Mondhatnók, afféle király-csináló hely ez a rákosi mező, de még annál is több volt, számos történelmi jelentőségű országgyűlést tartottak ezen a helyen.
Az Isteni tudás hajnalán
A Rákos mezeje mindig is nevezetes hely volt a magyar történelemben. IV. (Kun) László királyt 1277 májusában itt nyilvánították nagykorúvá. 1307 októberében itt választották magyar királlyá Károly Róbertet. Mi több, 1540 szeptemberében a csecsemőkorú János Zsigmondot ugyancsak itt választották királlyá. Mondhatnók, afféle király-csináló hely ez a rákosi mező, de még annál is több volt, számos történelmi jelentőségű országgyűlést tartottak ezen a helyen.
Napjainkban ez a szerencsétlen, jobb sorsra érdemes rákosi mező a Zuglónak nevezett városrészben található, feltételezhető, hogy történelmének nem a legdicsőbb korszaka kapcsolódik ehhez a hányatott sorsú, valaha "elegánsnak" számító kerülethez.
Zugló egyébiránt arról is nevezetes, hogy a rendszerváltás óta itt nem történt semmi. Pontosabban nem történt semmi jó. Itt nem épült az égvilágon semmi. Zuglónak például annak ellenére nincs a mai napig se főtere, hogy húsz éve mást sem szajkóznak az önkormányzat vezetői, hogy elkészül az „Új Zuglói Városközpont”. A Bosnyák téren…
Ha valamilyen létesítménynek a nevében szerepel az „új” szó, az nyelvünk logikája szerint azt hivatott jelezni, hogy az adott dologból – esetünkben például a zuglói városközpontból – már van egy korábbi, egy régi.
Zuglónak azonban nincs se új, se régi városközpontja, mondhatnók még egy valamire való főtere sincs. Persze ha abból indulunk ki, hogy egy főtér akkor tölti be igazán a neki szánt szerepet, ha jól jellemzi az egész várost vagy városrészt, mondhatni illeszkedik a környezetéhez, akkor a Bosnyák tér, mint a kerület főtere ellen végső soron semmi észérvekkel indokolható kifogásunk nem lehet. Hiszen a Bosnyák tér a torony nélküli templomával, elhanyagolt, düledező házaival, a gaz lepte, amúgy sehonnan sehová nem vezető síneivel, az ócska remízzel, a mérhetetlenül koszos, mocskos és elhanyagolt, valaha feltehetően parknak szánt „zöldterületeivel” igazán jól illeszkedik a kerület egészéhez. És akkor még nem szóltunk a piacról, az „állandóról” meg a „hétvégiről”, az „önkormányzatiról”…
Az elmúlt évtizedekben a helyhatóság mindent elkövetett annak érdekében, hogy az utókor számára megőrizze a tér és környezetének e sajátos ezredvégi apokaliptikus hangulatát. Ennek az áldozatos lokálpatriotizmusnak köszönhető, hogy lépten-nyomon, a valaha gyepnek szánt gaztengerben épp úgy, mint a töredezett, kátyús járdákon bukdácsolva a legkülönbözőbb emberi és állati genitáliákon távozó ürülék illatorgiája közepette elsősorban is csencselő zugárusokkal, alkoholmámorban búfelejteni szándékozó hajléktalanokkal, alkoholmámorban búfelejteni szándékozó csövesekkel, és alkoholmámor nélkül búfelejteni szándékozó kábítószeresekkel találkozhatunk. A kerület jellegzetes köztéri figurái közül talán egyedül az utcalányok képezik az üdítő kivételt, az elmúlt évtizedekben Zuglóban megtelepült prostituáltak ugyanis valamilyen rejtélyes okból nem kedvelik ezt a helyet. Talán a torony nélküli templom riaszthatja őket, vagy a szó szoros értelembe véve potenciális ügyfeleiket, a lefektetők ugyanis elkerülik ezt a helyet, nekik a Thököly út, a Mogyoródi út vagy a kerületben szép számmal működő bordélyház is megteszi.
Nem úgy a potenciális vagy impotenciális befektetők, akik nem akarnak Zuglóban semmit se tenni. Ellentétben az önkormányzattal, amelyik milliárdokat költött arra, hogy a Bosnyák tér fentebb vázolt balkáni állapotjait konzerválja. És bár ezt az összehasonlítást bármely jószándékú balkáni lokálpatrióta teljes joggal kikérhetné magának, az a megállapítás valahogy mégis helytálló, hogy a kerület egyéb közterületei jól illeszkednek ehhez a valószínűtlenül elhanyagolt, mocskos, visszataszító környezethez.
Zugló a jószomszédi iszonyok ápolására is sokat adott, így különösen jó kapcsolatokat ápolt az Erzsébetvárosi önkormányzattal. A mostanság már rendőrségi jegyzőkönyvekkel is alátámasztott mendemondák szerint afféle belpesti KGST-t alapított a két kerület, Zuglóban erzsébetvárosi, Erzsébetvárosban pedig zuglói képviselőket foglalkoztattak tanácsadóként, a barter ügylet részleteit még az ügyészség vizsgálja.
Az őszi helyhatósági választásokon aztán Zuglót is elérte a fülkeforradalmi tornádó baljós szele, ahogy volt, tanácsadókkal és tanácsnokokkal elfútta a korrupt szociálliberális képviselőtestületet, végre szabad utat nyitott a népakaratnak, amely magát a korrupcióellenes harc felkent lovagját, a megválasztása előtt afféle transzszexuális Nemezisként funkcionáló Papcsák Ferenc nyugalmazott elszámoltatási kormánybiztost emelte a polgármesteri székbe, mi több, a késő őszi időpont, valamint a kerület mediterránnak jóindulattal sem nevezhető klimatikus viszonyai ellenére Zugló-szerte narancsba borultak a fák.
A történelmi tettekre sarkalló dicsőséges régmúlt és a kevésbé történelmi és kevésbé dicsőséges közelmúlt bevezetőben ecsetelt állapotjainak ismeretében aztán belátható, hogy az új város(rész)vezetés, a hatodik szabadon választott önkormányzat végre valami maradandót akart alkotni.
És az akaratot tett követte. Ha már Zugló, mint a bevezetőből is kiderülhetett, ilyen nevezetes egy hely, akkor annak illik megadni a módját. Erre gondolhatott a kerület képviselő-testülete is, amikor Markó Elemér István jobbikos képviselő javaslatára úgy határozott, hogy Zugló határain rovásírásos üdvözlőtáblákat helyeznek el.
A kerület honlapján olvasható indoklás szerint „Kézai Simon írta, hogy a magyarok ősi írása, hun. Később Hunyadi Mátyás királyunk - akinek királlyá választására a Rákos-mezőn várakoztak a nemesek -, 1483-ban főpapját, Janus Pannoniust bízta meg a pozsonyi egyetem tananyagának megszerkesztésével.
A tudós pap/költő állította össze a Nikolsburgi rovás ábécét, amelynek eredeti példánya a budai várban, az Országos Széchényi Könyvtárban található.
A középkori magyar királyok hadai – kiváltképp a székely csapatok -- a rovásírást jobban ismerték, mint a latin betűket. Tehát a rovásírás Rákosmező, illetve a mai Zugló területén ismert, használatos volt.”
Nos, kétségtelen hasznos és bölcs javaslat. Elképzelni is szörnyű, ha mondjuk egy nógrádi illetőségű nemes úr igyekszik a Rákos mezejére, példának okáért, mint oly megszokott, királyt választani, akkor az M3-as bevezető szakaszán esetleg elbizonytalanodik, hogy egészen pontosan hol a fenében is járhat. Latin bötüket pedig nem áll módjában ösmerhetni, ezt a kerület rendeletének indoklásából mi is tudhatjuk. Eltéved, nem ér idejében a Rákos mezejére, aztán ki tudja, hogy alakul a történelmünk… De ha a körvasúton átívelő felüljáróról lelovagolva megpillantja az alábbi rovásírásos útbaigazítást, rögvest megnyugodhat, hogy nem késte még le Kun László megválasztását.
Vessünk még egy pillantást az iménti feliratra. Minden elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy a rovásírás tulajdonképpen szép. Talán még tananyag is lesz egyszer. Érettségi tétel. Sumerisztika. Van ugyan egy apró szépséghibája, miszerint jobbról balra tart – hogy ennek a szakrális üzenetnek az aspektusából megvizsgálták-e a testület tagjai Markó képviselő úr javaslatát, az a helyi erőviszonyok ismeretében erősen kérdéses.
Természetesen nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy a rovásírás, mint olyan, az elmúlt években magyarhonban afféle neoprimitív neopogány isteni jelképpé vált, és hasonlatosan a Föld-anya pilisi csakrájához, napjainkban komoly és elhivatott tudósok vizsgálódásának méltán képezi alanyát és tárgyát.
Ezen a ponton válik megkerülhetetlenné Balogh László Imre író, lélekkutató és parapszichológus médium munkássága. A jeles parafenomén tudós, a parafizika, és paramatematika nemzetközileg is elismert szaktekintélye szenzációszámba menő felismeréseit és az ezekből levont előremutató következtetéseit „Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv” című, méltán ismeretlen remekművében osztja meg a nyilvánossággal.
A tudományos alapossággal kidolgozott mű üzenete sokatmondó: „a nyelv intelligens változásait Isten vezérli, Ő tudja, mit kell üzennie a jelen Magyar emberének, a fejlődő nyelve által.” Érdemes ennél a tudományos műnél egy kicsit elidőzni. Először is rögvest nyilvánvaló és érthető magyarázatot ad az elmúlt esztendő földindulás-szerű változásaira az a balliberális sajtóban a mai napig – megjegyzem hiába – titkolt tény, miszerint 2010-ben végre magunk mögött hagytuk a Halak 2160 éves, meglehetősen viharos korszakát, és beléptünk egy új korba, egy jobb korba, a „Vízöntő, az Isteni tudás korába”. Az elkövetkezendő 2160 évben tehát bízvást reménykedhetünk abban, hogy más, progresszívebb erők fogják sorsunkat befolyásolni. Kell-e ennél ékesebb bizonyíték arra, hogy a világmindenségben semmi sem történik véletlenül?
De akinek mindez kevés, annak további bizonyítékot szolgáltathatnak a tárgyban végzett legújabb tudományos kutatások. Vizsgáljuk meg például, milyen Isteni üzenetet rejt magában a
szó. A rovásírás avatott szakembere szerint ezek az írásjelek „a világmindenség közepén embert teremtő Földet”, „Istent, a napfénnyel keresztelő magyarok ősjelképét”, „az éltető Istent, a magújító tavasz serkentő életerejét” és „az Eget a Földdel összekötő lelki szálat” jelképezik. Kérdés-e ezek után az, hogy az ország almája jó kezekben van-e? Mert Isten mit is üzen nekünk, sumérok és hunok kései leszármazottainak, mit jelképeznek az alábbi írásjelek?
A válasz önmagáért beszél: „az Országot, mint az Isteni kapcsolatot segítő ereklyék oltárát”, „a Rendet, az Isteni rendezőelvet, az ősapai-ősanyai egyensúlyt”, „az újszülöttet és Boldogasszonyunkat”, „egy erővel és kitartással áldott szent feladatot” és végül, de nem utolsó sorban „őseink Napfényes áldását az újszülöttre”.
Kell-e ennél meggyőzőbb magyarázat arra, hogy a dolgaink jó irányba mennek? Hiszen „midőn a spirituális elménkben fel sem merül a széthúzás lehetősége, a kifelé mutató irány valójában a benső tökéletes EGYség kiáradását jelenti, az Isten-tudás közvetítését a teljes emberiség számára - ez a Magyar küldetéstudat!”. E spirituális gondolatok az immár a Vízöntő jegyében foganó új spirituális alkotmányunk spirituális preambulumában is joggal követelhetik spirituális helyüket.
És mi, zuglóiak, akik méltán lehetünk büszkék arra, hogy bölcs önkormányzatunk előremutató döntésével tudományosan is megalapozta népünk és nemzetünk eljövendő felemelkedését, a magunk mögött hagyott Halak helyébe lépő Vízöntő korszakának első ívperceiben pedig nem csak ősi sumér voltunk tudományosan is megalapozott ténye vált nem csupán szakrálisan, hanem közjogi értelemben is demokratikus jogrendszerünk szerves részévé, de egyben az előttünk álló, nemzet- és országépítő feladatokhoz is erőt meríthetünk az Isteni gondviselés e korszakalkotó tudományos felfedezéséből.
És – ne feledjük – dicső történelmünk dicső krónikásai egykoron azt is feljegyezhetik a hálás utókor okulása végett, hogy mindezek a korszakalkotó tettek, e boldog jövendőt megalapozó gondolatok nem másutt fogantak, nem másutt születtek, mint a Kárpát-medence egyik leghírösebb helyén.
A Rákos mezején…
Bástya et.
Lábjegyzetek:
1 Jelentése: Üdvözöljük Zuglóban!
2 Jelentése: FIDESZ
3 Jelentése: Orbán
Forrásmunkák:
A zuglói táblakép:
http://www.zuglo.hu/files/Gallery?topic=editor/gallery.nsf&gid=BVIA-8EDCJD
http://magyaristentudat.webs.com/arovsrstitka.htm
http://kowik.web.elte.hu/rovas/
http://www.zuglo.hu/wps/portal/hirek?docid=BVIA-8EDCG7
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s
************************************************************************
FIGYELEM! A BLOG NEM MODERÁLT!
BELÉPÉS DÍJTALAN, KILÉPÉS BIZONYTALAN!