Igazán örültem volna, ha Kornai János cikke után nagyon komoly vita kerekedik arról, hogy tényleg, meddig tekinthető demokráciának egy adott állami - hatalmi működési konstrukció. Jó lett volna, ha a magyar parlament többségét támogató neves személyiségek nagy számban és legalább olyan mélységben értekeztek volna Kornai gondolatairól, mint azt Georg Paul Hefty megtette. Jó, hogy megtette, mert hiányt pótol : a magyar jobboldal legjobbjainak lustaságát igyekszik ellensúlyozni cikkével. Köszönet illeti ezért.

Önmagában is megérne egy misét a tény, hogy az elmúlt fél év hazai állami - hatalmi rendszerének változásaira vonatkozó törvények miatt egyesek azon kezdenek el gondolkodni - és nem csak a 'ballib"-nek nevezett politikai közösségben - , hogy mit nevezhetünk még okkal polgári demokráciának, vagy egyáltalán demokráciának és honnantól indokolt valami másról, például, ahogyan Kornai is állítja, autokráciáról beszélni. Mindesetre egy olyan szerző gondolatai, mint Hefty, figyelemre feltétlenül érdemesek, mert ő valóban sokat tud Magyarországról. Sokat tud, de én mégis megkockáztatom, talán nem mindent, és ennyiben igazat kell adjak azon kormánypárti vélekedéseknek, amelyek arra hivatkoznak, hogy a nyugat úgy értékel és olykor bírál, hogy nincsen a szükséges információk birtokában. Ha lehetőségem lenne, Hefty úrtól biztosan megkérdezném, hogy szerinte néhány közelmúltban hozott parlamenti döntés még simán belefér-e abba a nyugati polgári demokratikus rendbe, amelyet nyilván ő maga sem tart megkérdőjelezhetőnek. Ilyeneket kérdeznék :

Hefty úr szerint minden rendben van azzal, hogy Magyarországon pár napon belül három millió munkavállaló magán nyugdíj pénztárakkal kötött magánjogi szerződése úgy szűnik meg, és válik az állam tulajdonává korábbi megtakarításuk, hogy a szerződő felek ezen megszűnés érdekében szó szerint semmit se tesznek?

Hefty úr szerint minden rendben van azzal, hogy azon honfitársaink, akik élve a lehetőséggel, külön nyilatkoznak arról, hogy megtartják magán nyugdíj pénztári vagyonukat, annak ellenére, hogy bérükből továbbra is fizetik - egészen nyugdíjba vonulásukig - az államnak a nyugdíj váromány közterhét, az állami nyugdíjból kizárattatnak ?

Ismeri Hefty úr a magyar parlament azon alkotmányt módosító döntését, amellyel a törvényhozók megfosztják a magyar alkotmánybíróságot attól a jogától, hogy olyan parlamenti döntések utólagos felülvizsgálatát elvégezhesse, amelyek a magántulajdonnal vannak összefüggésben ?  Olyan jó lenne tudni,hogy mit szólna Hefty úr a német törvényhozás döntéséhez,amely a németek alkotmánybíróságának jogkörét hasonló módon korlátozná.

Hefty úr szerint minden rendben van azzal,hogy a hamarosan elfogadásra kerülő új alkotmány eddig megismert szövegének 8.paragrafusa az emberi alapjogok vonatkozásában azt rögzíti,hogy azok külön törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén érvényesek csak ? Hallotta esetleg Hefty úr Róna Péter professzor azon véleményét erről, hogy egy ilyen szabályozás Európában legfeljebb az 1700-as évek elején lehetett volna elfogadható ?

Georg Paul Hefty biztosan azon nyugati írástudók közé tartozik, akik ismerik Bibó István munkásságát, és valószínű, hogy ismeri Bibó következő gondolatát is :

" ….szeretnék kitérni a szabadságjogoknak arra az európai rendszerére, amelyet lényegében az angol politikai gyakorlat és a francia forradalomnak az ideológiai programja együttesen dolgozott ki. Ennek döntő elemei a hatalmak elválasztása, az általános választás útján létrejövő népképviseleti parlament, a parlamentnek felelős vagy valamilyen módon a nép által kiküldött és visszahívható vagy határidős végrehajtó hatalom, a végrehajtó hatalomtól független bíráskodás, amelynek a hatásköre valamilyen formában kiterjed magára annak a hatalomnak az aktusaira is; a mindeme intézmények ellenőrzését lehetővé tevő szabad sajtó, gondolat-, gyülekezési és egyéb szabadságok, kiterjedt helyi önkormányzat, amelyek mind egymással összefüggő, egymást láncszerűen kölcsönösen tartó rendszert alkotnak, amiből egyetlenegy elemet sem lehet úgy kiemelni, hogy azzal az egész láncolat és az egész rendszer kárt ne szenvedjen. "

Nagyon szeretném Hefty úr véleményét ismerni, hogy egyet ért - e Bibóval,és ha igen, akkor miképpen vélekedik például a magyar alkotmánybíróság jogkörét korlátozó parlamenti döntésről ? Kárt szenved az "egész rendszer", vagy például a magántulajdonnal kapcsolatos - azt akár ellenérték nélkül állami tulajdonná változtató - törvényhozói döntések alkotmánybírói felülvizsgálatának kiiktatása szerinte még beleférne a német jogállamba ?

Külföldön mindenkit, akit érdekel Magyarország, arra biztatok, sőt kérek, hogy az eddigieknél sokkal-sokkal alaposabban tanulmányozzák a hazai törvényhozás elmúlt hónapokban elvégzett munkáját. Valóban ne elégedjenek meg pusztán pro és kontra véleményekkel, de olvassák is el e különös többség friss törvényeit.