A véleményem egyértelmű : hátrébb az agarakkal ! Az van, hogy Te tényleg nem érted,hogy itt mi történik.
Nézd csak, most, oké, azt fogod mondani,hogy itt, meg ott módosítani kell ezt a média törvényt, mert itt, meg ott, így vagy úgy nem felel meg az uniós előírásoknak. A magyar hatalom a módosítást nyilvánvalóan végrehajtja. Csak éppen úgy, hogy csinál majd egy még ennél is elfogadhatatlanabb törvényt. Mondjuk kiveszi mindazon tételeket, amelyeket Te kifogásolsz, meg még azt is, hogy a hatóság határozatát bíró elé lehet vinni. Megteheti ? De meg ám ! Akkor mi még ennél is rosszabbul járunk.
Mondhatod most, hogy ááá, nemá…Kérykém, nem kéne mégse rémeket látni. Rendben, rendben, azonban kérlek, hogy hidd el a következő történetet, amely nem rémek rémes látása, rettegők béres rettegése, hanem a megtörtént rögvalóság ( azért írom ezt a szót,hogy "rögvalóság", mert mi magyarok a sima valóságot el nem hisszük ám, csak ha valaki azt mondja, hogy ez "nagyon a valóság" és erre jó kis fordulat a "rögvalóság ", gondolom érted ) :
Történt nem is olyan régen,hogy a magyar törvényhozók többségi együttese hozott egy törvényt, amely visszasétált a múltba, úgy értem rendesen, az időben visszament egyszerűen ( ilyeneket Te csak filmen látsz ), majd rendelkezett, és adóval sújtott olyan bevételeket, amelyek a keletkezésük idején nem voltak adókötelesek. Az akkoriban még rendben itthon is működő " rule of law" elvének megfelelően, az akkoriban még rendben itthon is működő alkotmánybírói testület hamarjában azt mondta, hogy ezen törvényt úgy kell tekinteni, mintha nem is lenne. Nos, ezt az esetet Te, kedves Nyugatom, nyilván jól érted, hiszen közel egy évezrede alakítgatod, okosan és igen szerencsés körülmények közepette, a keresztény szellemiség szép elvének is megfelelve, ezt a "rule of law" nevű működési mechanikát. Tehettek volna mást ennek megfelelően az akkor még a "rule of law" elvén nyugvó alkotmányunk bírái ? Nem,bizony nem.
Csakhogy a törvényhozók együttese, ott a magyar parlament mesés házában, úgy vélekedett, hogy ez a "rule of law" elvű működés neki többé nem kell, ezért izibe meghozta ugyanazt a törvényt, úgy azonban - csak azért, hogy jelezzék büszkén mindenki felé a törvény betűjébe vésett nagy személyes hatalmukat -, hogy most már nem csak annyira, mint a megsemmisített törvényben tette, hanem mégannyira sétált vissza a múltba, bizonyítvány evvel,hogy néki bizony az alkotmányt őrző bírák szava annyi, mint macisajtban a brummogás. ( Légyszives megkérni, kedves Nyugatom,valaki ottani disszidens magyart, hogy fordítaná le neked a "macisajt" szavam, így könnyebb lesz előző mondatomat értened.)
Nagy dolog történt evvel a magyar törvények házában, mert hiszen a többségben lévő törvényhozók kompániája a Történelem Urának képességeit bőven meghaladva magán a múlton is változtatni tudott ! Tudjuk jól, hogy Jó Istenünk, meg persze az ő Szent Fia olykor csodákkal kápráztatnak bennünket, de ezen csodák mindig a jelen idejében történnek, a múltban is így történtek, mindig akkor. Szemtanúk számolnak be erről, tehát nincsen okunk kételkedni. Olyan isteni csudáról azonban nem tudunk,amelyet a többségi törvényhozók ügyes együttese itt végbevitt : az Isten se tud a múlton változtatni. Ha tudna, bizonnyal megtenné. Arra gondolni se merek, hogy csak azért nem teszi, mert Ő is tiszteli a "rule of law" szép nyugati elvét. Hű, az milyen lenne…
No, száz szónak is egy vége, gondold át alaposan, hogy mire teszel javaslatot a magyar hatalomnak. Nem vagy éppen könnyű helyzetben, de vigasztaljon a tudat, hogy mi se.
Tisztelettel Üdvözöl :
Kéry
