A baloldali fiatalok teljesen eltűntek a politikai palettáról! Miért? A válasz az életvitelükben keresendő, amibe már nem férne bele a politikai ambíció?  Nagyon sötétben tapogatnék, ha ebben keresném a választ, hiszen a másik oldal ifjú titánjai sorra állnak ki a közönségük elé, és tartják érett embereket megszégyenítő beszédeiket. Azt tudjuk, hogy a Fidesz, a maga tudatosan felépített ifjúsági mozgalmával egy szélesebb kört tudott elérni a fiatalok körében. Fokozatosan beszivárgott a középiskolák és egyetemek világába, és egy vállalhatóbb világképet villogtatva megtudott szólítani egy egész nemzedéket. Olyan nyelven kommunikált a fiatalokkal, amit a baloldal  meg sem tudott közelíteni, nem hogy megérintette volna azt. Beszélhetnék a Jobbik fiatal generációjáról is, de náluk nincsenek olyan mélyen berögzült identitások, mint a Fidesz jövő nemzedékében. Nem lehet egyetlen érzelmi szálra összpontosítva felépíteni egy olyan támogatói hátteret, amely hosszú időn keresztül biztosítaná egy párt a szavazói bázisát. Az LMP is ilyen ifjúsági politikát folytat, de náluk is elmúlhat a hirtelen fellángolás varázsa, és nem marad semmiféle baloldalinak tartott alternatíva az ifjúság számára. Vagy még is? Erről inkább később!

Szándékosan nem említettem az MSZP ifjúsági gondolkodását. Azért nem tettem, mert nem is nagyon volt nekik. Úgy gondolták, hogy a kis barát majd megoldja számukra ezt a kérdést és beintegrálja a fiatalokat a meglévő szavazói bázisukba. Nem tették! A néhai SZDSZ, a maga liberális gondolkodásával még az elején elég szép számmal hozta a baloldali  fiatal szavazókat. Ismertem olyan diákokat, akik komoly karriert láttak a politikájában. Az SZDSZ megszűnt, és szavazói bázisa nem pártolt át érdemben a szocialista táborhoz. Akik hittek a politikájában, azok most az LMP törekvéseit támogatják és nem igazán foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy frissen választott pártjuk is hasonló sorsra van ítélve. Voltak még próbálkozások szép számmal a baloldalon. Gyurcsány fiatalos lendületét például az öszödi beszéde tette követhetetlenné, de sokan a mai napig  bíznak a sikerében. Hát tegyék!

Megkérdezhetnénk magunktól, hogy vannak-e egyáltalán baloldali fiatalok? Persze, hogy vannak. Vannak és köszönik szépen jól érzik a Fideszben magukat. Miért is ne éreznék, hiszen nagyon jó csapatszellem uralkodik a falakon belül és hatalmas bulikat szoktak benne rendezni. A legutolsó ilyen buli pár nappal ezelőtt zajlott, még alig heverték ki a nyomait. A szabályok egy kicsit szigorúak, de pont annyira, ami még nem befolyásolja a fiatalos megnyilvánulásukat. Amíg az MSZP a megújulásra készül és kellően felméri a körülötte kialakult helyzetet, addig mások egy visszafordíthatatlannak látszó folyamatot állítanak a végleges pályájára. Aztán nem lesz tovább. A kör bezárul és a baloldali fiatalok egytől-egyig a Fideszt fogják támogatni.

Elérkezettnek látom az időt, hogy elismerjem: nekem is a Fidesz sorai között lenne a helyem. Okai vannak annak, hogy miért nem járok a bulijukra és miért nem érzem a késztetést, hogy rájuk is szavazzak, pedig a józan ész javaslata szerint a partyjukat kéne választanom. Még sem visz rá a baloldali szívem. Olyanok ők számomra, mint a "mindenízű" csokoládé: ha a mogyorósat  szereted, hát azt kapod,csak fáradj vissza az asztalodhoz! Nem nagyon szeretem, ha kiszolgálják az ízlésemet és minden vágyamat azonnal teljesítik, de be kell vallanom, hogy elsőre csábító ajánlatnak tűnik. Nincsenek szégyellni való bálványok és követhetetlen eszmeiségek a köreikben, csak az "igazmondás" és a" mindenízű" csoki varázsának a szelleme járja át a társaságot.

Én az egy ízű édességeket szeretem: a sötét színű, keserű étcsokoládé a kedvencem!

....

...biztos rossz az ízlésem!