Magyarország büszkesége:
Emlékszem, amikor szobám padlószőnyegén ülve játszottam a gondolattal, hogy jéghoki játékos leszek. Jég és persze korcsolyatudás nélkül jobb híján a tévé készüléket bámultam és figyeltem ahogyan válogatottunk a „C” csoportban sínylődik. Még mindig érzem bőrömön a Kisstadion jéghideg leheletét, és gondolatban látom ahogyan fiaink terelgetik a pakkot, miközben a feljutásról álmodoznak. Nagyot fordult a világ. Mára teljesen elfeledtük a Kisstadion varázslatos hangulatát, és modernebb csarnokokba költöztünk. A szakadó hóesés helyett komfortos klíma várják a meccsre vágyó embereket és már nem a második vonalért vágyakozunk, megváltozott a játékunk. A magyar jégkorong soha nem látott fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, és már alig kapkodjuk a fejünket ha szanaszét verjük aktuális ellenfelünket. Pedig hatalmas sikerek sorakoznak mögöttünk és az igazi dicsőségek még csak most kezdődnek. Hokisaink történelmet csináltak azzal, hogy 2008-ban megnyerve a divízió 1-ea világbajnokságot feljutottak a legjobbak közé, és olyan csapatok ellen mérkőzhettek, akik már megszokták ezt a legmagasabb szintet. Csodálatos érzés volt, szinte egyszerre dobbant minden magyar szíve, amikor a fiaink kikorcsolyáztak az „A” csoportos jégre. A mámorító perceket még a sorra elveszített mérkőzések sem tudták elhomályosítani, de gyorsan jött a kegyetlen kijózanodás pillanata, és visszapottyantunk a valóság öltözőjébe.
Most Újra a csodára készülünk, mert jár ez a magyar népnek. Alig van olyan sportunk idehaza, melynek ilyen komoly esélyei lennének újra átírni a történelmet, és bebizonyítani Magyarországnak: minden csoda megismételhető. Nem vagyunk jégkorong nemzet, sokan még a szabályokat sem ismerik. Ezért is mutassuk meg a világnak, hogy nekünk a legjobbak között van a helyünk. Megharcolunk érte keményen, hát szóljon a torkokból csak serényen:
HAJRÁ MAGYARORSZÁG, HAJRÁ MAGYAROK!
