Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Ellenszélben

2011. március 26. - Harun al Rasid

Ifjúságunk görcsösen fogja kezében az életüket irányító joystick-ukat. Ülnek a TV előtt, vagy valamelyik konzol irányítóját nyüstölik, és közben elfeledve a valódi szórakozás élmé

Érik a narancs

Ha valaki nem méla undorral, hanem elfogulatlanul és higgadtan értékeli Lázár János botrányt kavaró megnyilatkozását, úgy abban, akár az egykori miniszterelnökünk, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédében, úgyszintén sok hasonlóságot fedezhet fel. Az első ilyen analógia, hogy Lázár úr is egy őszinte és a meggyőződéséből indíttatott hitvallásáról tett tanúbizonyságot. A másik egybeesés pedig, hogy vélhetően őt is valamelyik rosszakarója buktatta le. Egyikőjük sem a nyilvánosságnak szánta, amit mondott, és amiből később a botrány kerekedett. Ez a „trükk”, 2006 óta közismert. Egy szövegkörnyezetből, kimondottan ártó szándékkal, mondhatnám, aljas indoktól vezérelve ki kell ragadni pár mondatot, ezáltal az adott beszéd már egy teljesen más értelmet kap, mint amiről az valójában szól. Így járt most Lázár János, ahogy anno Gyurcsány Ferenc is. Kísért hát az őszödi beszéd szelleme, amely úgy tűnik, immár a Fideszt is elérte.

Persze egy normálisan működő társadalomban Lázár János beszéde nem verte volna ki a biztosítékot. Egy jól működő kapitalista demokráciában ugyanis, ha egy politikus olyat mondana, hogy „akinek nincs semmije, az annyit is ér”, az embereknek garantáltan a szeme sem rebbenne. Nem lenne abból botrány, és a politikusnak sem kellene magyarázkodnia, mert igazat szólt. Természetes lenne, és senkit nem irritálna.

De mára Magyarország egy olyan szociálisan érzékeny ország lett, ahol a vagyonos embereket egyáltalán nem kedvelik. Ennek oka pedig szerintem az, hogy nálunk a nép egyik fele a rendszerváltás óta folyamatosan csak szegényedik, miközben a gazdagjaink, beleértve a politikusainkat is, nemhogy felemelnék az elesetteket, hanem talán még egyre inkább intoleránsabbak velük szemben. Ezt a súlyos hibát pedig, amelybe az egykoron SZETA alapítóiként ismertté vált tagokból álló rendszerváltó SZDSZ is belebukott, sajnálatos módon a Fidesz is elkövette. Megjegyzem, szerintem őket is egy újgazdag tette végleg hiteltelenné: Kóka Jánosnak hívták. Ő is célpont lett. A szélsőségeseink még robbantottak is a házánál.

Most, hogy végre a hőn áhított Fidesz hatalomra került, az eddigi intézkedéseikből ítélve az emberekben egyre jobban az tudatosul, hogy ők is ugyanúgy általánosítanak, és ők sem tesznek különbséget a szegény, és szegény ember között. Sőt, ők talán még mintha rosszabbak is lennének az elődeiknél, mivel ha úgy tarja úri kedvük, akár még meg is szégyenítik őket. Munkahelyek persze nincsenek, de a munkanélkülit, iskolai végzettségtől függetlenül, közmunkával büntetik. Ha nem tesznek a közért, még az emberi méltóságukat jelentő segélyüket is elvonják tőlük. A nép egyik fele tehát joggal csalódott. Egyáltalán nem ezt várta a rendszerváltástól, a Fidesztől meg pláne nem. Azt szerette volna, amit a Lázár úr is megfogalmazott, hogy történetesen „az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról, kockára”. Hogy legyen lehetősége kitörnie a szegénységből, amitől egyre több ember retteg és szenved ebben az országban, és amelyre nálunk, feltéve, ha az illetővel valamilyen csoda nem történik, azon egyáltalán esélye sincs változtatni. Csoda, hogy hazánkban pártállástól függetlenül jó biznisznek vélik a szegényeket pajzsként állítani maguk elé, ellenzékben lekenyerezni őket és politikai tőkét kovácsolni a nyomorukból?

Én, ebben az országban persze már semmin nem csodálkozom. Azon sem, amit a szélsőjobbosok Lázár Jánossal tettek, amit én, mélységesen elítélek, mert alantas és etikátlan dolognak tartok. Ez ám a tökéletes kelepce, sőt, hovatovább már-már zsarolás. Nem elég, hogy a Fidesz-kormány csaknem minden törvényt az ő szájuk ízére fűszerez, nyíltan unióellenes politikát folytat és cigányozik, de immár az egyik oszlopos tagjuk, Lázár János is alanyává vált a lejárató politikájuknak.

Lázár János egy vagyonos ember. Mivel a luxust sem veti meg, amellyel ráadásul még pofátlanul henceg is, eleve tökéletes célponttá vált. Ő, azon ritka szerencsés honfitársaink közé tartozik, aki 36 éves kora ellenére már jelentős anyagi javat tudott kockáról-kockára összekaparni magának. Sőt. A kisfia húsz év múlva azért lesz „jó parti", mert már most „svájci betétje" van. Kell ezt még valakinek is magyarázni? Ugyan már. Lázár úr tökéletesen igazat beszélt, és csupán a mai társadalmunk hitvallását fogalmazta meg. Azt történetesen, hogy a mi demokráciánkban az ember egyetlen értékmérője az élete során összegyűjtött vagyona és pénze. Ettől függ a társadalmi megbecsülése, és az életminősége.

Lázár úr magyarázkodásában én csak azt tartom elítélendőnek, hogy a szavait nem merte nyíltan és őszintén felvállalni. Kimondani, hogy a Fidesz igenis a gazdagok pártja, és nem a szegényeké, ahogy azt ellenzékben egész idő alatt hangoztatták. Ehelyett köntörfalazott, mondván, hogy ő a megélhetési politikusokról beszélt. Ha jól belegondolunk, úgy ez rájuk nézve viszont egy jóval veszélyesebb és sokkal súlyosabb vád. Lázár úr ezek szerint ugyanis azt ecsetelte, hogy jól fizet a politika, és amiatt dorgálta meg a társait, mert bár volna rá lehetőségük, ők viszont mégsem kaparnak eleget. Tessék mondani, lehet ezt másként értelmezni? Ha ebből a logikából indulunk ki, úgy máris választ kapunk arra is, miért szavazták meg számára a képviselőtársai a luxusautót, annak minden költségével együtt. 

Elgondolkodva az Egyiptomban és a Líbiában zajló események tanulságán, egy ilyen gyújtóhangú kijelentés után, az egyfolytában nélkülözni kényszerülő nép bizony nálunk is könnyen az urai ellen fordulhatnak. Mert éljünk bárhol is a jó öreg kontinensen, a törvény mindenhol és minden korban ugyanaz: minél szegényebb a nép, az urai annál gazdagabbak. Urak ők, nem szolgák. Nálunk sincs ez másképp, és erre Lázár János az élő bizonyíték.  

Végezetül még csak annyit: Reménykedjünk és imádkozzunk, hogy a Fidesznek, ahogy azt anno a Gyurcsány-kormánynak 2006. október 23.-án, nekik ne kelljen a politikusoktól feltüzelt randalírozókat oszlatnia, és közéjük lövetnie. Érik a narancs. Már nagyon érik…

 

Érik a narancs

Ha valaki nem méla undorral, hanem elfogulatlanul és higgadtan értékeli Lázár János botrányt kavaró megnyilatkozását, úgy abban, akár az egykori miniszterelnökünk, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédében, úgyszintén sok hasonlóságot fedezhet fel. Az első ilyen analógia, hogy Lázár úr is egy őszinte és a meggyőződéséből indíttatott hitvallásáról tett tanúbizonyságot. A másik egybeesés pedig, hogy vélhetően őt is valamelyik rosszakarója buktatta le. Egyikőjük sem a nyilvánosságnak szánta, amit mondott, és amiből később a botrány kerekedett. Ez a „trükk”, 2006 óta közismert. Egy szövegkörnyezetből, kimondottan ártó szándékkal, mondhatnám, aljas indoktól vezérelve ki kell ragadni pár mondatot, ezáltal az adott beszéd már egy teljesen más értelmet kap, mint amiről az valójában szól. Így járt most Lázár János, ahogy anno Gyurcsány Ferenc is. Kísért hát az őszödi beszéd szelleme, amely úgy tűnik, immár a Fideszt is elérte. Persze egy normálisan működő társadalomban Lázár János beszéde nem verte volna ki a biztosítékot. Egy jól működő kapitalista demokráciában ugyanis, ha egy politikus olyat mondana, hogy „akinek nincs semmije, az annyit is ér”, az embereknek garantáltan a szeme sem rebbenne. Nem lenne abból botrány, és a politikusnak sem kellene magyarázkodnia, mert igazat szólt. Természetes lenne, és senkit nem irritálna. De mára Magyarország egy olyan szociálisan érzékeny ország lett, ahol a vagyonos embereket egyáltalán nem kedvelik. Ennek oka pedig szerintem az, hogy nálunk a nép egyik fele a rendszerváltás óta folyamatosan csak szegényedik, miközben a gazdagjaink, beleértve a politikusainkat is, nemhogy felemelnék az elesetteket, hanem talán még egyre inkább intoleránsabbak velük szemben. Ezt a súlyos hibát pedig, amelybe az egykoron SZETA alapítóiként ismertté vált tagokból álló rendszerváltó SZDSZ is belebukott, sajnálatos módon a Fidesz is elkövette. Megjegyzem, szerintem őket is egy újgazdag tette végleg hiteltelenné: Kóka Jánosnak hívták. Ő is célpont lett. A szélsőségeseink még robbantottak is a házánál. Most, hogy végre a hőn áhított Fidesz hatalomra került, az eddigi intézkedéseikből ítélve az emberekben egyre jobban az tudatosul, hogy miként azt az elődeik tették, ők is ugyanúgy általánosítanak, és ők sem tesznek különbséget a szegény, és szegény ember között. Sőt, ők talán még mintha rosszabbak is lennének az elődeiknél, mivel ha úgy tarja úri kedvük, akár még meg is szégyenítik őket. Munkahelyek persze nincsenek, de a munkanélkülit, iskolai végzettségtől függetlenül, közmunkával büntetik. Ha nem tesznek a közért, még az emberi méltóságukat jelentő segélyüket is elvonják tőlük. A nép egyik fele tehát joggal csalódott. Egyáltalán nem ezt várta a rendszerváltástól, a Fidesztől meg pláne nem. Az szerette volna, amit a Lázár úr is megfogalmazott, hogy történetesen „az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról, kockára”. Hogy legyen lehetősége kitörnie a szegénységből, amitől egyre több ember retteg és szenved ebben az országban, és amelyre nálunk, feltéve, ha az illetővel valamilyen csoda nem történik, azon egyáltalán esélye sincs változtatni. Csoda, hogy hazánkban pártállástól függetlenül jó biznisznek vélik a szegényeket pajzsként állítani maguk elé, ellenzékben lekenyerezni őket és politikai tőkét kovácsolni a nyomorukból? Én, ebben az országban persze már semmin nem csodálkozom. Azon sem, amit a szélsőjobbosok Lázár Jánossal tettek, amit én, mélységesen elítélek, mert alantas és etikátlan dolognak tartok. Ez ám a tökéletes kelepce, sőt, hovatovább már-már zsarolás. Nem elég, hogy a Fidesz-kormány csaknem minden törvényt az ő szájuk ízére fűszerez, nyíltan unióellenes politikát folytat és cigányozik, de immár az egyik oszlopos tagjuk, Lázár János is alanyává vált a lejárató politikájuknak. Lázár János egy vagyonos ember. Mivel a luxust sem veti meg, amellyel ráadásul még pofátlanul henceg is, eleve tökéletes célponttá vált. Ő, azon ritka szerencsés honfitársaink közé tartozik, aki 36 éves kora ellenére már jelentős anyagi javat tudott kockáról-kockára összekaparni magának. Sőt. A kisfia húsz év múlva azért lesz „jó parti", mert már most „svájci betétje" van. Kell ezt még valakinek is magyarázni? Ugyan már. Lázár úr tökéletesen igazat beszélt, és csupán a mai társadalmunk hitvallását fogalmazta meg. Azt történetesen, hogy a mi demokráciánkban az ember egyetlen értékmérője az élete során összegyűjtött vagyona és pénze. Ettől függ a társadalmi megbecsülése, és az életminősége. Lázár úr magyarázkodásában én csak azt tartom elítélendőnek, hogy a szavait nem merte nyíltan és őszintén felvállalni. Kimondani, hogy a Fidesz igenis a gazdagok pártja, és nem a szegényeké, ahogy azt ellenzékben egész idő alatt hangoztatták. Ehelyett köntörfalazott, mondván, hogy ő a megélhetési politikusokról beszélt. Ha jól belegondolunk, úgy ez rájuk nézve viszont egy jóval veszélyesebb és sokkal súlyosabb vád. Lázár úr ezek szerint ugyanis azt ecsetelte, hogy jól fizet a politika, és amiatt dorgálta meg a társait, mert bár volna rá lehetőségük, ők viszont mégsem kaparnak eleget. Tessék mondani, lehet ezt másként értelmezni? Ha ebből a logikából indulunk ki, úgy máris választ kapunk arra is, miért szavazták meg számára a képviselőtársai a luxusautót, annak minden költségével együtt. Elgondolkodva az Egyiptomban és a Líbiában zajló események tanulságán, egy ilyen gyújtóhangú kijelentés után, az egyfolytában nélkülözni kényszerülő nép bizony nálunk is könnyen az urai ellen fordulhatnak. Mert éljünk bárhol is a jó öreg kontinensen, a törvény mindenhol és minden korban ugyanaz: minél szegényebb a nép, az urai annál gazdagabbak. Urak ők, nem szolgák. Nálunk sincs ez másképp, és erre Lázár János az élő bizonyíték. Végezetül még csak annyit: Reménykedjünk és imádkozzunk, hogy a Fidesznek, ahogy azt anno a Gyurcsány-kormánynak 2006. október 23.-án, nekik ne kelljen a politikusoktól feltüzelt randalírozókat oszlatnia, és közéjük lövetnie. Érik a narancs. Már nagyon érik…

Gyurcsány mögött a világ?

Ha létezik Magyarországon tehetséges politikus, akkor az minden bizonnyal Orbán Viktor! De mondhatnám azt is: Gyurcsány Ferenc. Esetleg Selmeczi Gabriella, netán Szájer József, vagy Lázár János, és még sorolhatnám azon személyek nevét, akik szintén kiemelt tehetséggel fordultak a politika felé, és léptek be, egy számunkra ismeretlen világba.


A politika e szerteágazó világa bizony megváltoztatja az embert. Aki egykor környezetében élők megsegítésére törekedett, az belépve a parlament épületébe átértékeli magában e jó cselekedetet, és onnantól kezdve már csak a köz érdekét nézi, azt kell, hogy figyelembe vegye. De mi a köz érdeke? Nehéz kérdés, de még nehezebb arra válaszolni, hogy ki az a politikus, aki megérti, és segíti az átlag ember igényeit, és azt a köz érdeket, amely bár lehet, elsőre nézve talán negatív hatással van ezekre az emberekre, de később már az ő javukat szolgálja.

Évek, és tettek, melyek bizonyítják, hogy egy-egy politikus megfelelően végezte-e a munkáját, vagy hátradőlve karosszékében képtelen volt a fejlődést szolgálni, ezáltal elherdált az életünkből sok-sok évet, melyet máról holnapra képtelenség visszacsinálni.

Tehát az Ellenszék most az olvasóit kérdezi:

 

 

Keressük az elmúlt 10 év politikai személyiségét. Ön szerint kit illetne meg ez a cím, ki az a politikus, aki ezt munkássága alapján a legjobban megérdemelné?
Mesterházi Attila
Selmeczi Gabriella
Szanyi Tibor
Kiss Péter
Szili KAtalin
Lázár János
Sólyom László
Navracsics Tibor
Szájer József
Orbán Viktor
Simor András
Gyurcsány Ferenc

Szavazás állása

 

Szavazzon ön is!

Adósságmérő

Az ötlet tetszik. Lehessen bárkinek szépen nyomon követni,hogy hol tart a magyar állam eladósodása.  

Van azonban a magán nyugdíj pénztári vagyont illetően egy aprócska bibi. A kormány vagy felvezeti virtuális számlákra a visszalépő ( visszakényszerített ? ) milliók összes pénzét ( magyarul jövőbeni követelését ) - ahogyan ígérték -, és ez esetben bevallja, hogy a jelenlegi 80% szintről egy mozdulattal 90% fölé emelte az állam GDP arányos eladósodását, hiszen mindenki tudni fogja a virtuális számlája alapján, hogy valamikor a jövőben mennyi pénzzel " jön " felé a magyar állam ; vagy ezt a virtuális számla nyilvántartást dolgot egyszerűen elhagyja - ekkor azonban azt vallja be,hogy megsértette az alkotmány ellenérték nélküli államosításra vonatkozó tilalmát, amely tilalom - nyilván valami fatális félreértés miatt  - az új alkotmány szövegébe is belekerült.  

Szóval hajrá, lássuk csak azt a GDP arányos adósság szintet !

süti beállítások módosítása
Mobil