Ha közhangulaton múlna, jövő héten bevezetnénk a halálbüntetést.
Két hét múlva levágatnánk a tolvajláson értek kezét.
Három hét múlva kitépnénk a hazugok nyelvét, de aztán, miután hirtelen súlyos kommunikációs nehézségek merülnének fel, és a televízióban is már mindenki csak mutogatna, a nyelvkitépés (mert azért tépni kell, természetesen) a felséggyalázás elkövetőire vonatkozna.
Akit az uraság erdeiben falopáson érnének, azt fel kell kellene lógatni a nyakánál fogva, jó magasra.
Három hónap múlva megköveznénk a házasságtörő asszonyokat, ez erősen visszavetné a népesedési statisztikát, de kit érdekelne -végre rend lenne.
A férjnek jogában állna elkergetni megunt feleségét, aki csak azt vihetné magával, amit magán visel, a lányt, akit bezárt ajtó mögött találnak egy férfival, a rokonságnak joga, az apának vagy a testvérnek kötelessége lenne kivégezni.
Szép világ jönne el végre, már megint példát mutatnánk a világnak, mint a szögesdróttal.
Talán mi lehetnénk az első európai ország, mely a sariát bevezetné.
Merthogy ugye, mint már leírva is láttam, Friderikusznak azért nincs igaza, mert a közönségszavazáson az emberek többségének nem tetszett az az értékrend, amit a Gerő Andrással folytatott vitájában képviselt, továbbá az ATV is elhatárolódott tőle.
De türelem, mindjárt lejár a szerződése és átveheti végre a kommunikációs teret a neves időjós.
Merthogy az erkölcs az, amit a többség vall, és egy bűncselekmény erkölcsi kérdés is, nem csak büntetőjogi, ugye.
Így aztán szemet szemért, fogat fogért, mely szép jogelvet ugyan már a rómaiak is meghaladták, de hát kik voltak azok a rómaiak?
Macskaevő olaszok, azok nekünk nem példaképeink, mi különben is a cicók pártján vagyunk!
Végülis a jog is csak úri huncutság, arra találták ki, hogy a gazdag ember megússza a dolgokat, míg a szegényembernek akkor is ülnie kell, ha abba a retkes szomszédjába beleteszi a bicskát, mert a tyúkja átkódorgott a kertjébe, - vagy esetleg szőlőkaróval üldözte a kertjébe áttévedt, szép kis libámat, megérdemelte a rohadt a halált!
És bár magyarember - tekintet nélkül képzettségére, anyagi és társadalmi helyzetére - veri a családját, mint szódás a lovát, megrontja a saját gyermekét, második felesége hozott kis kurváját meg pláne, de ettől még az erkölcsei épek maradnak és ha hall egy öregember fél évszázaddal ezelőtt elkövetett bűnéről, hát említett erkölcsök úgy törnek ki belőle - csak a száján keresztül - mint három nagykanál ricinus után a tegnapelőtti vacsora.
Nincs megbocsátás, nincs felejtés, nincs kegyelem.
Terror van, a média sem azt teszi, ami a dolga lenne, nem tanít, hanem beszáll a gyűlölködésbe.
Igaz, a társadalom tagjai között vannak jogvégzett emberek is, akiknek tudniuk illene, hogy mi a differencia a XVI. század erkölcse és joga és a XXI. század joga és erkölcse között, de ezek az emberek - a médiával együtt kussolnak, mert ezt kívánja az anyagi érdekük.
Vagy egyszerűen csak kényelmesek.
És ez felülír mindenféle erkölcsöt, jóllehet erkölcs címen Magyarországon kizárólag a genitáliákkal foglalkoznak, pedig ez talán a legkevésbé meghatározó része az erkölcsnek.
Azt vélik sokan, hogy az erkölcs felülírja a jogot, erkölcs pedig az, amit ő annak tart.
Pedig ez óriási tévedés, a jogot éppen azért találta ki magának az emberiség, hogy keretek közé szorítsa a sok-sok, egymástól eltérő véleményt, és megfogalmazza a társadalom számára azokat a szabályokat, melyek közül ha valaki kilép, hát büntetést kap.
De kit érdekel ez?
Hetedíziglen, a leszármazottaival együtt, mert tűrhetetlen, amit művelt akkor, amikor a bűn mai számonkérőjének még talán az apja sem élt, és bár a társadalom akkor sem tűrte, meg is büntette, de azért kövezzük meg, és vegyük tőle vissza a kitüntetéseit, melyeket nem a valaha volt bűncselekményért kapott, hanem azért, amit a társadalomnak adott.
Aki nem úgy beszél, ahogy az aktuális irányvonal megköveteli, az megkapja a magáét, elsősorban verbálisan, de lehet, hogy egzisztenciálisan is.
De nem ez a legszomorúbb az egészben, hanem az, hogy az emberek milyen ostobán tűrik, hogy manipulálják őket, hogy a ma fontos dolgok helyett fél évszázaddal ezelőtt elkövetett tettekkel etessék azért, hogy nehogy a mai bűncselekményekkel kezdjen el foglalkozni.
Hogy eltűrik, hogy elembertelenítsék őket, hogy szembefordítsák őket egymással, saját vallásuk erkölcsi előírásaival, a humánummal, a joggal, hogy engesztelhetetlen, gyűlölködő kis állatokat csináljanak belőlük, akik azt hiszik, hogy ha együtt üvöltenek a falkával, akkor ők magas erkölcsiségű emberek, jóllehet csak szerencsétlen tönkremanipulált ostobák.
Akinek meg esze van, az felmászik az Alcsútdoboz melletti Rézhegyre, oszt röhög a markába...
Két hét múlva levágatnánk a tolvajláson értek kezét.
Három hét múlva kitépnénk a hazugok nyelvét, de aztán, miután hirtelen súlyos kommunikációs nehézségek merülnének fel, és a televízióban is már mindenki csak mutogatna, a nyelvkitépés (mert azért tépni kell, természetesen) a felséggyalázás elkövetőire vonatkozna.
Akit az uraság erdeiben falopáson érnének, azt fel kell kellene lógatni a nyakánál fogva, jó magasra.
Három hónap múlva megköveznénk a házasságtörő asszonyokat, ez erősen visszavetné a népesedési statisztikát, de kit érdekelne -végre rend lenne.
A férjnek jogában állna elkergetni megunt feleségét, aki csak azt vihetné magával, amit magán visel, a lányt, akit bezárt ajtó mögött találnak egy férfival, a rokonságnak joga, az apának vagy a testvérnek kötelessége lenne kivégezni.
Szép világ jönne el végre, már megint példát mutatnánk a világnak, mint a szögesdróttal.
Talán mi lehetnénk az első európai ország, mely a sariát bevezetné.
Merthogy ugye, mint már leírva is láttam, Friderikusznak azért nincs igaza, mert a közönségszavazáson az emberek többségének nem tetszett az az értékrend, amit a Gerő Andrással folytatott vitájában képviselt, továbbá az ATV is elhatárolódott tőle.
De türelem, mindjárt lejár a szerződése és átveheti végre a kommunikációs teret a neves időjós.
Merthogy az erkölcs az, amit a többség vall, és egy bűncselekmény erkölcsi kérdés is, nem csak büntetőjogi, ugye.
Így aztán szemet szemért, fogat fogért, mely szép jogelvet ugyan már a rómaiak is meghaladták, de hát kik voltak azok a rómaiak?
Macskaevő olaszok, azok nekünk nem példaképeink, mi különben is a cicók pártján vagyunk!
Végülis a jog is csak úri huncutság, arra találták ki, hogy a gazdag ember megússza a dolgokat, míg a szegényembernek akkor is ülnie kell, ha abba a retkes szomszédjába beleteszi a bicskát, mert a tyúkja átkódorgott a kertjébe, - vagy esetleg szőlőkaróval üldözte a kertjébe áttévedt, szép kis libámat, megérdemelte a rohadt a halált!
És bár magyarember - tekintet nélkül képzettségére, anyagi és társadalmi helyzetére - veri a családját, mint szódás a lovát, megrontja a saját gyermekét, második felesége hozott kis kurváját meg pláne, de ettől még az erkölcsei épek maradnak és ha hall egy öregember fél évszázaddal ezelőtt elkövetett bűnéről, hát említett erkölcsök úgy törnek ki belőle - csak a száján keresztül - mint három nagykanál ricinus után a tegnapelőtti vacsora.
Nincs megbocsátás, nincs felejtés, nincs kegyelem.
Terror van, a média sem azt teszi, ami a dolga lenne, nem tanít, hanem beszáll a gyűlölködésbe.
Igaz, a társadalom tagjai között vannak jogvégzett emberek is, akiknek tudniuk illene, hogy mi a differencia a XVI. század erkölcse és joga és a XXI. század joga és erkölcse között, de ezek az emberek - a médiával együtt kussolnak, mert ezt kívánja az anyagi érdekük.
Vagy egyszerűen csak kényelmesek.
És ez felülír mindenféle erkölcsöt, jóllehet erkölcs címen Magyarországon kizárólag a genitáliákkal foglalkoznak, pedig ez talán a legkevésbé meghatározó része az erkölcsnek.
Azt vélik sokan, hogy az erkölcs felülírja a jogot, erkölcs pedig az, amit ő annak tart.
Pedig ez óriási tévedés, a jogot éppen azért találta ki magának az emberiség, hogy keretek közé szorítsa a sok-sok, egymástól eltérő véleményt, és megfogalmazza a társadalom számára azokat a szabályokat, melyek közül ha valaki kilép, hát büntetést kap.
De kit érdekel ez?
Hetedíziglen, a leszármazottaival együtt, mert tűrhetetlen, amit művelt akkor, amikor a bűn mai számonkérőjének még talán az apja sem élt, és bár a társadalom akkor sem tűrte, meg is büntette, de azért kövezzük meg, és vegyük tőle vissza a kitüntetéseit, melyeket nem a valaha volt bűncselekményért kapott, hanem azért, amit a társadalomnak adott.
Aki nem úgy beszél, ahogy az aktuális irányvonal megköveteli, az megkapja a magáét, elsősorban verbálisan, de lehet, hogy egzisztenciálisan is.
De nem ez a legszomorúbb az egészben, hanem az, hogy az emberek milyen ostobán tűrik, hogy manipulálják őket, hogy a ma fontos dolgok helyett fél évszázaddal ezelőtt elkövetett tettekkel etessék azért, hogy nehogy a mai bűncselekményekkel kezdjen el foglalkozni.
Hogy eltűrik, hogy elembertelenítsék őket, hogy szembefordítsák őket egymással, saját vallásuk erkölcsi előírásaival, a humánummal, a joggal, hogy engesztelhetetlen, gyűlölködő kis állatokat csináljanak belőlük, akik azt hiszik, hogy ha együtt üvöltenek a falkával, akkor ők magas erkölcsiségű emberek, jóllehet csak szerencsétlen tönkremanipulált ostobák.
Akinek meg esze van, az felmászik az Alcsútdoboz melletti Rézhegyre, oszt röhög a markába...
