Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Ellenszélben

A dolog neve

2016. február 25. - Harun al Rasid

Android, humanoid, paranoid, skizoid. Ezek hasonlóak abban, hogy mindegyik – id végződésű, ami nagyjából annyit jelent, hogy valami hasonló, olyasféle, de nem teljesen az.

Most valami ilyesmi türemlik elő Magyarországon: fasisztoid. Nem egészen az, de mégis. Igazából ez a rezsim még ilyesmire se képes ténylegesen, csak valami ehhez másodlagosan hasonlóra, ugyanis ehhez túl gyáva.

Vezérelvűség? Rendben van, ez fasisztoid szimptóma. Minden egyetlen egy irányítótól függ, ennek a vezérnek kizárólagos joga van eldönteni, kinek-minek mire van joga mind a polgári életben, mind a politikai életben. Ez fasisztoid szimptóma.

Persze, ha egy vezérelv érvényesül, az nem csak a politikában, hanem az állami lét minden más területén is érvényesül, elvégre csinovnyikok mindenhol akadnak vezető pozícióban. Sőt, csak abban.

Ezt a hűség elvének hívják, ami erősen egzisztenciális függésben tartja a csinovnyikokat. Ebben a rendszerben mindenki, aki az orbáni rendszer híve, lehet köztörvényes bűnöző, politikailag alkalmatlan képviselő, szellemileg elmaradott nyilatkozó, bárki, aki a rendszer híve, védettséget élvez, elképzelhetetlen, hogy nyilvánosság előtt kirúgják. De, ha mégis, kap egy jutalomfalatot. Élő példa erre számtalan államtitkár. Megmaradnak a húsosfazék mellett, ennyi.

A sakkban a vezér védi a gyalogokat, a gyalogok meg, saját áldozatuk révén a vezért visszahozhatják a táblára… „ha a gyalog beér az ellenfele alapsorára, akkor át kell változtatni a gyaloggal azonos színű tisztté: vezérré, bástyává, huszárrá vagy futóvá, a játékos választása szerint, függetlenül attól, hogy az adott tisztből hány van még játékban. Általában a vezért szokás választani, mivel az a legerősebb figura.” A Fideszben meglehetősen gyakori.

Tehát nem az intézmények koherenciája, hanem a személyes függések és érdekkapcsolatok hálója a mérvadó. Ez, biza, megint fasisztoid ismérv.

Sajnálatos módon ezzel szemben a jogállam és a demokrácia intézményi függésben leledzik. Akkor hát? Akkor hát, a személyes függések - a felsőbb kapcsolat hatalomvesztése esetén – egzisztenciális megsemmisüléshez vezetnek. Érthető már Orbán rendszere? Habár nem hiszem, hogy 2 millió, tőle egzisztenciálisan függő szavazója lenne. Max pár ezer, de döntő pozíciókban. A többi meg hívő. A hit meg csodákra képes..

A harmadik elv meg az izé elve: mivel az össze állami pozíciókat totálisan megszállták, - ugyebár, a vezérelv és a hűségelv már foglalt – belép a pretoriánusok elve: nem gondolkodnak, csak védenek. De mit is? A demokráciát, ami már évek óta csak látszat?

Maffiaállam, szervezet káosz. Egy ideológia nélküli rendszer. Ennek a rezsimnek folytonosan szüksége van arra, hogy valakit/valakiket kirekesszen. Ennek értelmében folyamatos győzelmeket aratnak, miken keresztül érik el végső vereségüket.

Ennek csak hozománya az utóbbi idők fasisztoid megnyilvánulása. Gárdamenetelések, székházmegvédések, állampolgári jog gyakorlásának megakadályozása. Nos, ha ezek a megmozdulások nem éreznék maguk mögött a hatalom hallgatólagos támogatását, nem merték volna megtenni, amit megtettek.

Csakhogy, ez a hatalom gyáva, még arra sem képes, hogy bevállalja: igenis, fasisztoid.

Nem olasz, nem dél-amerikai, nem német, csak egy csökött, agyonmagyar verzió. Szart sem ér, de hatalmon van.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ellenszelben.blog.hu/api/trackback/id/tr138418002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása