mert Kanada erről híres

mert Kanada erről híres

W.A. aláírással a kormányszócső budapesti Magyar Hírlap napilapban jelent meg 2012. február 18-án ("Kanadába menekültek a törvény elől") címmel:

"nagyon távol van tőlünk de nincs elég messzire ,mert bizony Canadában is van egy bizonyos magyar csoport akik a az egykori hazájukat ássák gáncsolják .Ajánlom mindenki számára hogy nézzen bele ebbe a lapba,még a Kopácsi 1956 lánya is beállt a volt hazája leköpésébe, olyan kis komcsi sejt működik akik sokan nem magyar állampolgárok de egykoron kitántorogtak Canadába.

Itt a díszes társaság:

Szerzők:

Christopher Adam
Tamás István
Andy Boyer
Zipernovszky Kornél
Szemenyei-Kiss Tamás
Kopácsi Judith
Göllner András
Kerekes Sándor

http://kanadaihirlap.com/

Senki ne tévessze össze őket az amerikai népszabival az egy másik komcsi sejt."

Nos, tekintsünk el most W.A. helyesírási hibáitól, és a MH szerkesztőjének - már, ha van ilyen - bénaságától, aki így engedte közlésre. Igaz, a nemzetvédőknek a politikai ellenfél vagy „komcsi”, vagy „cigány”, vagy „zsidó”.

Maradjunk a szikár- ha neki úgy tetszik, szittya, vagy félázsiai - tényeknél. Állítása – mi szerint a KMH szerzőgárdája kommunista sejt lenne - nyilvánvaló tudatlanságából fakad. Nem ő az egyetlen ebben a műfajban a MH cikkírói közt.

Christopher Adam: életkora okán – a 30-as éveiben jár – meglehetősen nehezen vádolható kommunista elvhűséggel. Amúgy Kanadában született.

Tamás Istvánt nem találtam a szerzők sorában.

Andy Boyer atya: az ottawai Szent József Egyházközség plébánosa és az Oblátus szerzetesrend Lacombe Canada rendtartományának egykori provinciálisa. A kommunisták már csak ilyenek.

Zipernovszky Kornél: újságíró, szerkesztő. Az utóbbi időben a Fidelio című nyomtatott havi program magazin és kulturális website rovatvezetője volt, korábban közszolgálati és kereskedelmi rádióknál és a nyomtatott sajtóban dolgozott. A Gramofon című zenei szaklap egyik alapítója. Felesége ebben a tanévben a Wirth Intézet magyar ösztöndíjasa Edmontonban. A família mindennel vádolható, csak kommunista eszmék terjesztésével nem. Nagyapját, Zipernowsky Károlyt az 1900-ban megalakult Magyarországi Elektrotechnikusok Egyesülete (ma Magyar Elektrotechnikai Egyesület) 1903-ban Dérivel és Bláthyval együtt tiszteletbeli tagjává nyilvánította, majd 1905-ben Zipernowskyt választották elnöknek. Unokája életútja – aki mindössze egy évet töltött Kanadában – kétségtelenül tipikus kommunista életút.

Kopácsi Judit: kanadai író és oktató, a Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság (Canadian Immigration and Refugee Board) egykori tagja. Kopácsi Judith édesapja a néhai Kopácsi Sándor, Budapest egykori rendőrfőkapitánya. A Brampton Writers' Guild, illetve az International P.E.N. Club tagja. Véresszájú komcsi, nem vitás.

Szemenyei-Kiss Tamás: az író-újságíró 1945. november 1.-én született Budapesten, szülei a Partiumból (Nagyváradról és Aradról) települtek át Magyarországra. A második világháborút követően 1948-ban „osztályidegenként” az egész családot internálták, lakhelyül később Szeghalom sárréti községet kijelölve számukra. 1968-ban Csehszlovákia megszállását, a szovjet és magyar inváziót követően egy, az NSZK-ban megjelent írása után, sajtó útján elkövetett izgatás miatt 1 év szigorított börtönre ítélték. Később, a nyugat-németországi cikket közlő orgánumot (a „Nemzetőr” című müncheni lapot) a nyugati titkosszolgálatok fedőszervének minősítő váddal és kémkedés bűntette miatt a Budapesti Katonai Bíróság 7 év fegyházra ítélte. Együtt raboskodott Lénárd Ödön piarista szerzetessel, Tabódy István főesperessel és több, a nemzeti ellenállásból ismert politikussal, 56-os szabadságharcossal. 1976-tól rendőrségi felügyelet alá helyezve, az Állami Könyvterjesztő Vállalatot jelölték ki munkahelyéül.1987-ig a demokratikus ellenzék tagjaként kapcsolatban állt a legismertebb írókkal, költőkkel. 1987-ben a „Magyar Ifjúság” c. hetilap – Kádár baloldali ellenzékének szócsöve – a sajtómenedzseri állás betöltésére kérte fel, ezután, 1988 januárjában hívta meg a budapesti Jurta Színház (a demokratikus ellenzék központja) a titkárságvezetői állás betöltésére. E helyen, amint azt a korabeli sajtó és a szamizdatirodalom cikkei is bizonyítják, aktív munkát végzett az ellenzéki pártok, politikai csoportok megszervezésében. Ha minden komcsi ilyen lett volna, már rég megtörtént volna a rendszerváltás.

Göllner B. András: a Kanadai-Magyar Demokratikus Charta alapítója, országos szóvivője. Kettős – magyar és kanadai – állampolgár. Gyerekkorában, 1956-ban került Kanadába. Egyetemi diplomáit Kanadában, nagydoktori diplomáját politikai gazdaságtanból a The London School of Economics egyetemen szerezte. Szakterületei: politikai gazdaságtan és kommunikáció. Nem kétséges, hogy ’56-ban kommunisták távoztak Magyarországról, egyenesen Kanadába. Vagy ott lettek kommunisták.

Kerekes Sándor: Budapesten nevelkedett, mérsékelt sikerrel. 1976 óta Torontóban él, pénzügyi szakember. Írásaiban történelemmel, politikával és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Kedvelt műfaja a polémia. Az elmúlt tizenkét évben reszt vett a torontói magyar közösség, a Magyar Ház életében, különös tekintettel a legutóbbi hat évre, amikor is igyekezett a vezetőség kétes tevékenységével szemben a tagság érdekeit megvédeni. A komcsik már csak ilyenek.

Nem tudom, minek köszönhető W.A. kitüntető figyelme az általa kipécézett személyek iránt, de azért még akad a KMH-nál jó néhány szerző, így már egy egész kommunista alapszervezetről is beszélhetne W.A., de nem teszi. Megmarad a komcsi sejtnél.

Nos, úgy vélem, nem túlzok, ha azt mondom, W.A-nak halovány segéd fogalma sincs se a kommunista eszmékről, se azok hirdetőiről, se egy komcsi sejt fogalmáról.

Lássuk e tárgyban az SZKP – régebben SZK(b)P, ami, ha jól értelmezem, jelen Magyarországunkban a „szovjet és kommunista” jelzők kihagyásával a FIDESZ, mint valódi bolsevik párt – meghatározását a kommunista sejtről:

A legalsó egység az „elsődleges pártszervezet” (первичная партийная организация) vagy „pártsejt” (партийная ячейка) volt. Ilyet mindenhol létrehoztak, ahol legalább három kommunista volt. A sejtet a párttitkár (секретарь партбюро) által vezetett pártiroda (партийное бюро, партбюро) vezette. A párttitkár az illető munkahely fizetett alkalmazottja volt. A nagy pártsejteket kiemelt párttitkárok (освобожденный секретарь) irányították, akik a párttól kapták a fizetésüket.

Ezek után, mégis, mit várunk el az ilyen W.A. féléktől, akik kissé elhamarkodottan alkotnak ítéletet azokról, akik – uram bocsá’ - külhonból merészelnek véleményt alkotni mindarról, amit itt kormányzati munkának hívnak? A W.A. féle cikkszerzőcskék megtanulták a számítógép kezelését, kiismerik magukat a 102 gombos billentyűzeten, de ennyi, semmi több. Ez még nem jogosítaná fel őket a minősítésre, hangulatkeltésre, mocskolódásra, fröcsögésre, de gátlásaik - ha már igen szerény tárgyi tudással rendelkeznek -, na, azok nincsenek.

Felhívom W.A. figyelmét egy apróságra: ugyan egyre kevésbé érvényes a szólás szabadsága – mert hát, a nagyon demokratikus alaptörvényünkben sincs róla egyetlen sor sem – azért a vélemény még szabad.

Akkor is, ha W.A-nak nem tetszik.

Ez a cikk az ellenszek.hu oldalán jelent meg.