egy átvilágítás története

egy átvilágítás története

Sajnálom, de olvasóimnak csalódást kell okoznom. Egy másik elnök, és egy másik átvilágítás a cikk témája.

" Egy átvilágítás története

A Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 1957. július 11-én kezdte el azt a büntetőeljárást, melynek során 14 szabadságharcos ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Főügyészég. A hírhedt „halálbíró” – dr. Tutsek Gusztáv – mellett Szeme József és Györe József népbírók (az MSZMP tagjai), dr. Lehota László és dr. Torgyán József bírósági fogalmazók, valamint Varga György ügyész, népbírósági vádló részvételével lezajlott per során Spamberger György vádlottat halálra, tizenhárom szabadságharcost 5-10-15 évi szabadságvesztésre ítélték.

Az igazságszolgáltatási színjáték – amely elsősorban a bosszút, másodsorban a megfélemlítést szolgálta – befejezéseként még ugyanazon év október 31-én megrendezték a másodfokú bírósági eljárást dr. Radó Zoltán elnökletével… de azt követően, november 8-a hajnala csípős északi széllel, az égből alásugárzó csillagfénnyel az utolsó perceket hozta el a németből magyarrá lett honfitársunk számára… egy élet ismét befejeztetett.

Spamberger György

A sváb származású szabadságharcost 1957. február 15-én tartóztatták le. – Első fokon a Fővárosi Bíróság dr. Tutsek Gusztáv vezette népbírósági tanácsa gyilkosság vádjával halálra ítélte 1957. Július 20-án. Ezt a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Radó Zoltán elnökletével 1957. október 31-én jogerőre emelte. November 8-án, még ki sem emelve az előző nap, november 7-én kivégzett Preszmajer Ágoston bitófáját a helyéről, avatta mártírrá a hóhér.

Négy gimnáziumi osztály elvégzése után anyagi okok miatt abba kellett hagynia a tanulást, mivel apját szilikózissal leszázalékolták. Egy cipésznél előbb inas, majd 1931-től segéd lett. A háború idején, bár „népi németként” volt bejegyezve, a katonai behívó elől többször megszökött – végül elfogták, és 1944-ben munkaszolgálatra a Harmadik Birodalomba hurcolták. Hazatérve egy ideig Solymáron lakott, majd élettársával egy lakatlan VI. kerületi, lipótvárosi lakást foglalt el. – 1956. október 23.-án részt vett a Magyar Rádió ostromában, majd tagja lett a Nemzetőrségnek. November 6-án megtámadtak egy szovjet járőrt. A két sebesült katonát a küzdelem után kórházba vitték, ahonnan azok visszatérhettek csapattestükhöz.

A fegyveres ellenállás, a szabadságharc bukása után társaival továbbra is fegyvereket gyűjtöttek, valamint röpcédulákat készítettek és terjesztettek. – Lakókörzeti feljelentés alapján tartóztatták le, a lakásán.

„A seb… melyet az ellenforradalom ütött rajtam”

Négy évtizedet, néhány hónap híján negyven évet kellett várnom arra, hogy ha teljességében nem is, de jónéhány részletét illetően megismerhessem a kegyetlen leszámolás, a Megtorlás iratkötegeit – s benne dr. Torgyán József nevét, azét a bírósági fogalmazóét, akinek neve és saját kezű aláírása ott szerepel az Nb. XI. 2632/1957-I. számú népbírósági jegyzőkönyvön. A demokratikusnak tűnő átalakulás, 1990 után, négy esztendő telt el, mire sikerült úgy megszövegezni az igazságtételinek nevezett XXIII. törvényt, hogy azt (számtalan kiskaput hagyva) alkalmazni lehessen… majd újabb két esztendő pergett le, míg az 1996. Évi LXVII. számú módosított tv. elméletileg lehetővé tette „az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését”, ti. azt, hogy tagjai voltak-e az ÁVH-nak vagy a Nyilaskeresztes Pártnak? (Az egyéb eseteket a törvényhozók nem látták a társadalomra veszélyesnek vagy üldözendőnek.)

A Független Kisgazdapárt (FKGP) elnökének múltját, hivatkozással az 1996. évi LXVII. számú törvényre, 1997 nyarán kezdte el vizsgálni a III. számú Bizottság és csupán arra kellett választ adnia a bizottsági tagoknak, hogy a vizsgálat alá vetett személy végzett-e ügynöki tevékenységet a BM III/III-as Csoportfőnökség irányítása alatt? Magyarázatot, részleteket nem közölhetett a Bizottság – csupán csak igazolhatott.

Az átlag, személyenként két órát kitevő procedúra az FKGP-elnök esetében heteket vett igénybe (!), az átvilágítást végző bírókkal történt beszélgetés dr. Torgyánnal naponta több óráig tartott – s bár a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) „Szatmári Lajos” hálózati ügynököt dr. Torgyán Józseffel azonosította, az átvilágítás a nyilvánosság számára megdöbbentő eredménnyel zárult: a III. számú Bizottság a vizsgálat alá vont személy érintettségét nem állapította meg, ugyanakkor a megtorlásban történt adminisztratív szerepét az átvilágítás során teljes egészében figyelmen kívül hagyták.

A teljes cikk itt olvasható