...mert bizony, akadnak bőven.
...mert bizony, akadnak bőven.
"Athén legnagyobb ellenségei nem azok, akik, mint ti, háborús károkat okoztak neki, hanem azok, akik miatt barátaik ellene fordultak. Az az Athén, melyet én szeretek, nem az az Athén, mely most ellenem fordult, hanem az, ahol polgárként biztos lehettem jogaim érvényesülésében. Az az állam, mely ellen most támadást intézek, már nem az én országom. Most próbálom meg visszaszerezni azt az országot, mely megszűnt enyém lenni. És nem az az ember szereti igazán a hazáját, aki nem hajlandó megtámadni azt, mikor igaztalanul elűzték onnan, hanem az, akiben olyan erősen él a visszajutás iránti vágy, hogy erőfeszítéseiben semmitől sem riad vissza."
Az idézett szöveg Alkibiadész beszéde a spártai Népgyűlésben, de lehetne Kertész Imre, Kertész Ákos, Esterházy vagy Gyurcsány (vád)beszéde is. Az alattvalói lét bizonysága a szabad akarat hiánya. Mindaz, aki nem rendelkezik szabad akarattal, az nem tekinthető szabadnak. Aki pedig nem szabad, az le van alacsonyítva, az, bizony, alattvaló szintre süllyedt. Az alattvalókban a legfőbb hajtóerő a(z elvárt) normához való igazodás. Csak a beilleszkedés számít, a kitaszítottság - melynek paramétereit a Fidesz-nél határozzák meg - a félelmeik netovábbja. Maradjunk annyiban, ha valaki nem saját szívének parancsára cselekszik, hanem, hogy másoknak megfeleljen, vagy akit a kisebbség véleménye tirannizál, nem szabad, hanem alattvalóvá alacsonyította le magát.
Erre az egészre két szó létezik: demagógia és megalkuvás.
