jegyzőkönyvön kívül

jegyzőkönyvön kívül

Mert, mint tudjuk, ilyen felesleges dolgokkal a 2/3 nem foglalkozik. De azért akadnak információk. Íme:

2011. február 21. (hétfő)

Napirend előtti felszólalás "Az igazságtalan közterhekről címmel

Ha buta döntésről van szó, a Fidesz nem poroszkál. Lázár János a lézer sebességével fogadtatta el a javaslatot frakciójával, nem ismerve a határt, a sebességhatárt. Ezt nevezi a kormány gazdaságpolitikának? A helyzet az, hogy ez politikának már sok, gazdaságnak viszont kevés. - fogalmazott Burány Sándor napirend előtti felszólalásában.

Részlet Burány Sándor beszédéből:

"Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Pedig olyan jól kezdődött minden!
Tavaly júliusban a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János kijelölte a határokat, egyebek mellett leszögezte: a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége soha, semmilyen körülmények között nem fog olyan törvényeket támogatni, amelyek megsarcolják a kispénzű embereket, legyen olyan a gazdaságpolitika, ahol csak azok viselik a terheket, akiknél van pénz. Hát, jelentem, ezt jól elszúrták.
Épp egy hete észlelte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás ellenére - idézem -: "Számos helyről érkeztek hírek a kormányhoz arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkentést tapasztaltak. Ezt a helyzetet nem fogadhatjuk el."
Az utolsó mondattal maradéktalanul egyetértek. Van azonban néhány, megválaszolásra váró kérdés.Rögtön az első: akkor miért csinálták?
Miért vezettek be olyan adótörvényt, ahol azok járnak jól, akik többet keresnek, mint 300 ezer forint? (...)"

Interpelláció a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez "Miért nem védik meg a munkavállalók alkotmányos jogait?" címmel

Az Alkotmánybíróság 2011. május 31-éig biztosít határidőt a jogalkotónak arra, hogy a hiányzó szabályokat pótolja. Törvényben kell tehát rögzítenie az Országgyűlésnek azokat az okokat vagy körülményeket, amelyek fennállása esetén sor kerülhet egy kormánytisztviselő felmentésére. Ha a munkáltató talál is okot az elbocsátásra, a döntését indokolnia kell, és a bíróság előtt meg kell védenie ezt a döntést.

Tisztelt Miniszter Úr!

Ön annak a tárcának a vezetője, amely kormányzati részről köteles alkotmányossági véleményt mondani a törvényjavaslatokról.
Hogyan tudja összeegyeztetni ezt a miniszteri feladatát azzal, hogy országgyűlési képviselőként a minisztérium államtitkáraival együtt alkotmányellenes szabályozáshoz adja a nevét? - mondta Nemény András interpellációjában.

Részlet Nemény András beszédéből:

"Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr!

Az Alkotmánybíróság február 15-én megsemmisítette a 2010-es kormányváltás első intézkedéseinek egyikét, annak a törvénynek az egyik rendelkezését, amelyet dr. Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert és dr. Rétvári Bence képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek.
A testület alkotmányellenesnek mondta ki azt a rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a munkáltató a kormánytisztviselőket szabadon, mindenféle ok és indokolás nélkül felmenthesse. Az, hogy a törvény a felmentési okokat és a munkáltató indokolási kötelezettségét nem szabályozta, a közigazgatási döntések pártpolitikai semlegességét, befolyástól való függetlenségét és ezzel együtt a törvényességet veszélyezteti - mondta ki az Alkotmánybíróság. (...)"

Interpelláció a nemzeti erőforrás miniszterhez "A közgyógyellátás is veszélyben van?" címmel

A közgyógyellátás rendszerét 2006-ban alakította át az akkori kormány azzal a céllal, hogy többek közt egyértelműen az olcsóbb gyógyszerek felhasználásának irányába terelődjön el a piac, és a keret maximális összege 12 ezer forint havonta. Az egyéni gyógyszerkeretet a napi legalacsonyabb terápiás költségű gyógyszerek térítési díja alapján állítják össze az egészségbiztosító szakemberei, így az, hogy az azonos hatású gyógyszerek közül az olcsóbbakat akarják Önök ösztönözni, ilyen rendszert kívánnak bevezetni, lényegében már megvalósult. Kérdés, hogy akkor Önök most mit akarnak bevezetni. Állandóan riogatják a választópolgárokat és a betegeket a százmilliárdos gyógyszerkassza csökkentésével. Ha és amennyiben csökkentik a támogatások arányát, úgy az értelemszerűen árnövekedést fog okozni, tehát többet kell majd fizetni a betegeknek a gyógyszerekért. Remélem, hogy nem így lesz. - fogalmazott Garai István Levente a nemzeti fejlesztési miniszterhez intézett hétfői inter pellációjában.

Részlet Garai István Levente beszédéből:

"Orbán Viktor miniszterelnök úr és Matolcsy György miniszter úr különböző hazai és nemzetközi médiumokban nyilatkozott arról, hogy az elkövetkezendő időszakban, illetve már az idén is jelentős költségvetési megtakarításokra van szükség, amely érintheti az oktatást, a szakképzést, a nyugdíj- és szociális rendszert, a közösségi közlekedést és - ami engem érint szakmámnál fogva - sajnos nagyon sok beteg embert és az egészségügyi rendszert.
Szekeres Imre képviselőtársam egy írásbeli kérdésére kapott válaszában már részleteket is megtudhatott, miszerint az egészségbiztosítás természetbeni ellátásainak és finanszírozási konstrukciójának megújítása előreláthatóan szintén jelentősebb megtakarításokat fog eredményezni. Abból az egészségügyből, ami Önök szerint is alulfinanszírozott volt az elmúlt időszakban? (...)"

Interpelláció a a nemzetgazdasági miniszterhez "Nyertesek és vesztesek - mi az oka és hatása az egykulcsos adórendszernek?" címmel

Amikor ennek az adótörvénynek folyt a vitája, mi mindezekre felhívtuk a figyelmet. Nem lehet mondani, hogy nem szóltunk. Beszéltünk arról, hogy ez az adórendszer igazságtalan - igazságtalan azért, mert veszteségeket okoz nagyon sok embernek, ez bebizonyosodott. És most megdöbbenve hallom, hogy Rogán képviselőtársunk azt mondja, hogy már az adótörvény vitájában Önök azt mondták, hogy bizony lesznek problémák, és ezeket majd meg fogjuk oldani. Ez a képviselőtársam szelektív memóriájának a terméke; ilyet Önök nem mondtak - azt mondták, hogy senki nem fog rosszabbul járni. - fogalmazott Tukacs István hétfői interpellációjában.

Részlet Tukacs István beszédéből:

"Tisztelt Államtitkár Úr!

Azoknak a nevében interpellálok most Önhöz, akik ebben az évben az első fizetési napon kevesebbet találtak a borítékjukban. Sokan vannak ezek az emberek, a közszférában többen, mint a foglalkoztattak 50 százaléka. És ha rápillantunk a vállalkozások világára, akkor azt látjuk, hogy ott sem más az arány.
Az interpellációban, államtitkár úr, szeretném tudni, hogy mi ennek az Önök által elfogadott adórendszernek az értelme, mi annak az adórendszernek az értelme, ahol ennyi ember rosszabbul jár. Önök azt mondták az adótörvény vitájakor, hogy ennek az értelme az, hogy versenyképesebb és élénkülő gazdaság jön létre. Államtitkár úr, az interpellációm keretében szeretném megkérdezni Önt, hogy mennyiben van köze a versenyképességnek ahhoz, ha ennyi ember jár rosszul egy adórendszerrel, és mennyiben élénkíti a gazdaságot az, ha kevesebb pénzt tud fogyasztásra költeni. (...)"

Azonnali kérdése a belügyminiszterhez "Miért számolja fel a kormány a közbiztonság egyik helyi pillérét?" címmel

Kérdezem Öntől, hogyan látja, hogyan ítéli meg, a közterületen való jelenlét visszatartó erővel bír-e, azok, akik az utcán vannak, és alkalmi lopást vagy rablást kívánnak elkövetni, visszatartja-e őket a cselekedetüktől az, ha egy hivatalos személlyel találkoznak.
A második kérdés: Ön hogyan látja, ugyanaz a cél, amit a közterület-felügyelet vagy éppen a települési őrség ellát, olcsóbban elvégezhető-e, mint ha ezt hivatalos, nagyon drágán felkészített, nagyon komoly felszereléssel ellátott rendőrök, rendőrpár látja el?
Végül a harmadik kérdés a településőrséggel kapcsolatban: Ön hogyan látja a foglalkoztatást? - fogalmazott Pál Tibor hétfői Lamperth Mónikával közös azonnali kérdésében.

Részlet Pál Tibor beszédéből:

"Tisztelt Államtitkár Úr!

2009 őszén a Bajnai-kormány a válságos időszakban is törődött a közbiztonsággal, ezért bevezettük a településőrség rendszerét, több mint 1200 településen 2300 embert foglalkoztattunk. Kérdezem Öntől, hogyan látja, hogyan ítéli meg, a közterületen való jelenlét visszatartó erővel bír-e, azok, akik az utcán vannak, és alkalmi lopást vagy rablást kívánnak elkövetni, visszatartja-e őket a cselekedetüktől az, ha egy hivatalos személlyel találkoznak.
A második kérdés: Ön hogyan látja, ugyanaz a cél, amit a közterület-felügyelet vagy éppen a települési őrség ellát, olcsóbban elvégezhető-e, mint ha ezt hivatalos, nagyon drágán felkészített, nagyon komoly felszereléssel ellátott rendőrök, rendőrpár látja el?
Végül a harmadik kérdés a településőrséggel kapcsolatban: Ön hogyan látja a foglalkoztatást? Hiszen ahogy mondtam, 1200 településen 2300 ember végzett településőri munkát, akik helyismerettel rendelkeztek, tudták, hol vannak azok a helyek, hol vannak azok a városi pontok, ahol jelen kell lenniük a közterületen. Ezek az emberek most már nem tudják ezt a munkát végezni. (...)"

Azonnali kérdés a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez "Hogyan kárpótolják az indoklás nélkül elbocsátott köztisztviselőket és kormánytisztviselőket?" címmel

Kínos történet ez, több szempontból is.
Kínos, mert olyan emberek buktak meg az alkotmánybírósági vizsgán, akiknek fénylő csillagként kellene bevilágítani a hazai jogalkotás és közigazgatás sötét egét.
Kínos azért is, mert most minden törvényellenesen kirúgott kollégától bocsánatot fognak kérni az alkotmányt sértő törvény miatt.
Végül kínos azért is, mert a bocsánatkérést kártérítés fogja követni, az ugyanis biztos, hogy több száz családfenntartónak, családanyának okoztak alkotmányellenesen szörnyű napokat, heteket, hónapokat, ezért pedig előbb vagy utóbb valakinek, államtitkár úr, fizetni kell. - fogalmazott Nyakó István azonnali kérdésében.

Részlet Nyakó István beszédéből:

"Az Alkotmánybíróság a 2011. február 15-én kelt határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indoklás nélküli felmentését, legalábbis ez áll az Alkotmánybíróság február 15-én kiadott sajtóközleményében.
Az alkotmányellenes törvény három polgár nevéhez kötődik: dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, dr. Répássy Róbert államtitkár úr és dr. Rétvári Bence államtitkár úr nevéhez. Ez azt jelenti, hogy az alkotmányellenes törvényük életbelépése óta eltelt időszakban, akiket ezen törvény alapján rúgtak ki, azokat alkotmányellenesen rúgták ki.
Kínos történet ez, több szempontból is. (...)"

Kérdés a nemzetgazdasági miniszterhez "Hatékony fogyasztóvédelem, ellenőrzési tapasztalatok" címmel

Kérdezem az államtitkár urat, mert ez az Önök hatáskörébe tartozó és - ha jól tudom - Ön által felügyelt terület: milyen tapasztalatok vannak a téli ellenőrzésekről, hogyan tudnák fejleszteni a meglévő rendszert, és megtudhatunk-e bővebbet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság éves munkatervéről, valamint mit várnak a bevezetésre kerülő új intézkedésekről? - fogalmazott Simon Gábor a nemzetgazdasági miniszterhez intézett kérdésében.

Részlet Simon Gábor beszédéből:

"Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!

A korábbi évek gyakorlatai alapján hatósági összefogással ellenőrzési akciók indultak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az emberek egyre inkább jogkövetők. A szigorú hatósági ellenőrzések következtében csökkentek a visszaélések, egy átláthatóbb fogyasztóvédelmi politikát, mindennapi gyakorlatot teremtettünk meg.
Az előző időszakban a hatósági jelenlét következtében a fogyasztóvédelem területén csökkentek azok az esetek, amelyek bírságot vontak maguk után. A számadatok azt jelezték, hogy az ellenőrzések száma növekedett, ugyanakkor azt is, hogy nem növekedett az egy eljárásban kiszabott bírságok összege, megcáfolva ezzel a bírságbeszedési szándék elsődlegességét. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az illetékes miniszter által jóváhagyott ellenőrzési és vizsgálati program alapján végezte a tavalyi évig azokat a területeket, amelyek ellenőrzéseket irányoztak elő. (...)"

Kérdés a belügyminiszterhez "Elkerüli-e a kormány megszorító csomagja a rendvédelmi szervek költségvetését?" címmel

... az elmúlt években sem a közbiztonság megerősítésének és szavatolásának szándéka, hanem sokkal inkább a rendvédelmi feladatokra fordítható források nagysága okozta a problémát. Én sem az előző kormányok, sem a jelenlegi Belügyminisztérium közbiztonság javítása érdekében tett erőfeszítésének őszinteségét nem kérdőjelezem meg, azonban félő, hogy a rendvédelmi szervek zavartalan működéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása idén is legalább olyan vagy még súlyosabb nehézséget fog jelenteni, mint az elmúlt években. Ezt sajnos a hivatásos állomány tagjainak nagy része életkörülményei romlásán keresztül már most is nap mint nap megtapasztalja. - mondta Harangozó Tamás hétfőn a belügyminiszternek intézett kérdésében.

Részlet Harangozó Tamás beszédéből:

"Tisztelt Államtitkár Úr!

A Fidesz választási kampányának egyik legfőbb üzenete, az Orbán-kormány programjának hangsúlyos eleme a közbiztonság javítása és a rendőrség megerősítése volt. Önök a kormányprogramjukban azt is deklarálták, hogy a védelem jogának biztosítása nem pénz, hanem akarat és szándék kérdése.
A szándék valóban nagyon fontos, azonban fel kell hívnom az államtitkár úr figyelmét arra, hogy az elmúlt években sem a közbiztonság megerősítésének és szavatolásának szándéka, hanem sokkal inkább a rendvédelmi feladatokra fordítható források nagysága okozta a problémát. (...)"

Kérdés a belügyminiszterhez "Kormány sújtotta terület?" címmel

Most az 5 ezer fő alatti vidéki térségek falusi kisvállalkozóit kizárta a Széchenyi-tervből, miközben az ő számukra lehetőséget biztosító vidékfejlesztési program új kiírása még mindig várat magára.
A hátrányos helyzetűeknek biztosított nagyobb támogatásokat eltörölték, a leghátrányosabbakat segítő programot megszüntették, amely 33 szegény vidéknek külön, csak számukra biztosított keretet, magasabb támogatást, pályázati segítséget nyújtott.
Az Orbán-kormány hatalomra lépésével leállította a pályázati rendszert, ami közel egy év működésképtelenség után most indulgat újra. - fogalmazott Harangozó Gábor hétfői kérdésében.

Részlet Harangozó Gábor beszédéből:

"Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház!

Mindannyian tudjuk, hogy nagyon sokan vannak rossz helyzetben, kilátástalanul nehéznek látják az életüket, sokan érzik úgy, hogy utolsó tartalékaikat emésztik fel a mai körülmények, és félnek, hogy nem lesz javulás, sőt még rosszabbra fordulhat a helyzetük. Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, azt egyetlen módon tudjuk elérni, úgy, hogy mindenki, aki munkaképes, annak legyen munkája, és meg is tudjon élni munkájából - mondta nagyon helyesen Magyarország miniszterelnöke.
Ezzel szemben a nemzeti együttműködés kormánya a szegényeket károsító, gazdagoknak adakozó, összességében káros és igazságtalan adó átalakítás után a közmunkaprogram megcsonkításával, a vidéki térségek kistelepülési önkormányzatait, a létfenntartásukért küzdő, mélyszegénységben élő embereket sodorta még kilátástalanabb helyzetbe. (...)"

Hát, a válaszok még váratnak magukra…már, ha egyáltalán vannak.