Miniszterelnök Úr, mindannyiunk kötelessége leszögezni, hogy Ön a forradalom értelme és középpontja. Ki kell jelentenünk, hogy Ön a gyökérzete a lassan, de biztosan karcsú és gyönyörű szárba szökkenő, sosem látott virágaival előttünk minden áldott nap fényesebben feltáruló tavaszi forradalmunknak ! A nemzet Ön körül találta meg valójában azt a különös és eddig nem tapasztalt együttlétre egyedül alkalmas teret, nem is teret, de egész világot szinte, amelyet Önön kívül senki sem lett volna képes biztosítani. Tudhattuk mindannyian, akik figyeltünk, és bizony figyeltünk, de mennyien, hogy nagy dolgok következnek 2010 tavaszán ! Lehetett kételkedni ebben egy pillanatra is ? Nem, nem, soha !

Tovább is van, ha érdekel, klikkide-deizibe !