avagy a lajbi dicsősége.

avagy a lajbi dicsősége.

Vona Gábor az egybegyűltek előtt kijelentete, hogy ő márpedig, halált megvető bátorsággal, a jogerősen betiltott Gárda jelmezében fog bemasírozni a Parlamentbe. Mondjuk, ezzel az utóbbival eleve gondja lesz, mert a masírozás, biza, többek ütemre történő együttes lépését jelenti, ő meg ugyan saját magával nagyon együttes, nodeazért talán mégse tekintsük többeknek. Aztán, mivel gondolkodóba esett, hogy talán mégiscsak túlzás, még tőle is, hát átváltotta performanszát gárdamellényre. Ami, ha leveszi róla a jelvényt, meg felfejti a hátán a hímzést, már nem más, mint egy lajbi, fehér inggel, ünnepnap, úgy temlomba járást.

Node tudjuk mi azt, hogy Vona ennyire azért mégse, tehát marad a felcsicsázott mellény, ami, ugyebár, a törvény szerint, még hajazásában is tiltott.

Na, ezek után jöttek a nagyon kokos dolgok. Orbán, mint tudjuk, nem ért az öltözködési esztétikához, az etikához meg pláne nem. A szabálymagyarázó alkotmányjogász szerint Vona azt visel a gárdajelmezből, amit akar, feltéve, hogy nem viselkedik gárdaszerűen. Mondjuk, ezt értelmezni - márhogy mi is a gárdaszerű viselkedés - még Vona esetében is elég körülményes.

Aztán jövel Balsai, és, mint Dollárpapa, hárít ezerrel, miszerint a parlamenten belüli rend fenntartása a házelnök feladata. Ez annál is inkább érdekes, mert Vona nem más helyére akar ülni, meg nem akar hideg lecsót kanalazni friss serclivel az ülésteremben, de még csak cigarettázni sem kíván, mindössze provokál ekkicsit.

Ezek után igen eszesen kitólják az egész felelősséget, mármint, Vona lajbiját, a bejáratig. Merthogy, a belépők ellenőrzése rendészeti, ha úgy tetszik, rendőri feladat, ami ebben a formájában a kormányőrség dolga. Namármost: jön be Vona - tételezzük fel, dagadó kebellel, kitárt szívvel, amit nem rejt sunyi módon egy malaclopó alá - a kormányőr meg azonosítja, hogy bár nem viselkedik gárdaszerű módon, de bizony egy betiltott szervezet betiltott ruházatának egy elemét viseli adoniszi testén, minek látványától amúgy számtalan jobbikos hölgy melbimbója merevedésnek ered, de legalább egyé biztosan.

Ekkor bizony, szabálysértés esete forog fenn. Mi történik? Az éber kormányőr felszólítja a renitenst, hogy hagyjon fel a szabálysértéssel, azaz, vegye le az inkriminált ruhadarabot, ellenkező esetben nem léphet be az épületbe. Amennyiben a szabálysértéssel Vona nem hagy fel, és megkísérli a belépést, a törvény nevében, biza, kénytelen lesz előállítani. A mentelmi jog tettenérés esetén ugyanis nem mentesít, sőt, a törvényt nem értelmezni kell, hanem betartani, és betartatni. Az, hogy az 50.000 HUF szabálysértési bírság kiszabásra kerül-e, az egy másik fejezete az eljárásnak.

Vona, persze, terorrt fog kiáltani, meg az emberi jogok megsértéséről fog kárpálni, az is lehet, hogy Werbőczi hármaskönyvéből is idéz a képviselő öltözet szabad megválasztásával kapcsolatban, minden esetre jó sóműsor lesz!

Aztán nézzük egy kicsit a háttérbeli finomságokat. Házelnök, mint olyan, az országgyűlés alakuló ülésén nem létezik, e tisztséget a korelnök látja el, aki történetesen fideszes, de, mint Balsai oly okosan kifejtette, ő csak az ülésterem rendjéért felel. A beléptetés biztonságáért a kormányőrség a felelős, a felett pedig ott, és akkor még az ügyvezető kormány, azaz a szocialisták rendelkeznek.

Nomármost: ha az a parancs, hogy Vona a csíkos kis pizsamájában is bemasírozhat, legfeljebb közröhej tárgya lesz, hát akkor a jóember bemasírozik. Ott bévül meg jól szembe találja magát a korelnökkel, aki vagy frissiben konfrontálódik a Jobbikkal, vagy szemet huny, és azzal már meg is kezdődött az erózió. Persze, az is lehet, hogy marad a keménykedés, akkor meg a fideszesek kényelmesen hátradőlnek, letörlik a verítéket a homlokukról - igen, kérem, a szorulás elég kellemetlen tud lenni - hiszen a szocik elvitték a balhét, a fiúk hófehéren jönnek ki az első konfliktusból, aztán majd még kitalálják, hogyan vegyék meg ezt a kiskakast is, már, ahogy eddig is szokták.

Vona meg jót röhög a markába.