Hallom, olvasom, hogy lekapcsolták a fényeket egy órára, hogy a föld megmentésén fáradozva ezzel is demonstráljanak! Nemes gesztus és talán épp olyan üres, mint nemes. Nem tudom, mennyi energiát takarítottak meg, de a jövőnk nem megmozdulásokban, gesztusokban dől el. Véletlenül sem gondoltam azt, hogy hasztalan lett volna ez a demonstráció, de kezdjük megszokni őket. Este a tv-ben, ha látok egy ilyet unatkozva váltok csatornát.

Hallom, olvasom, hogy lekapcsolták a fényeket egy órára, hogy a föld megmentésén fáradozva ezzel is demonstráljanak! Nemes gesztus és talán épp olyan üres, mint nemes. Nem tudom, mennyi energiát takarítottak meg, de a jövőnk nem megmozdulásokban, gesztusokban dől el. Véletlenül sem gondoltam azt, hogy hasztalan lett volna ez a demonstráció, de kezdjük megszokni őket. Este a tv-ben, ha látok egy ilyet unatkozva váltok csatornát.

Kiüresedtek számomra ezek a nagy, széles mozdulatok, a heroikus tettek mögött lapuló kis cinikus mosolyt látok. Ez a nagy villanyoltás már állami szintű szervezettséget mutat, úgy érzem a dolog spontaneitása és valóság tartalma vesz el számomra az egyébként jó elgondolás mögül. A föld fontos, és tudjuk a világot meg lehet találni egyetlen fűszálban is, egy bogár élete is élet és a víz, amit iszunk az mi életünk.

Nem kell a legtöbbünket meggyőzni arról, hogy csak egy földünk van, nem cserélik ki, ha tönkretesszük. Ebben az évben voltam már egy szemétszedő akción. Vannak, akik képtelenek tanulni és szétdobálnak mindent, mocskolva a helyet, ahol élünk. Makacs emberek vagyunk, minden évben így tavasz táján összeszedjük és bezsákoljuk a szemetet, lehet sziszifuszi küzdelem, de aki hisz a példa erejében és az alapvető emberi értelemben, az nem kételkedik. Van, hogy eső után az ember egy csigát segít a kövesútról a fűbe, vagy egy megtévedt, összezavarodott bogarat.

Ezek a mi eszközeink, nem kéri senki tőlünk és nem kívánunk figyelmet, mert nekünk ez természetes. Épp ezért mikor állami szintű, hasonló megmozdulásokról kapok hírt, elkeseredem. Az állam a maga eszközeivel és hatalmával nem csak arra lenne képes, hogy a Parlament épületét sötétbe borítsa egy órára, bár néha olyan az érzésünk, fényben is sötét van odabenn! A szűrők, tisztítók megkövetelése olyan gyakran bukik meg anyagi megfontolásokon, vagy ellentétes lobbi tevékenységen, hogy már szkeptikus vagyok. Az állam gyakran semmit nem tesz a környezetért és értünk, mert pénz, a befolyás, a hatalom és a személyes jólét fontosabb.

Úgy, mint ahogy nem hiszek az ombudsman intézményében, mert egy jogállamban nem kell minden bírót felülvizsgáló bírónak még egy felettes elbíráló, úgy nem hiszek az állam földért tett gesztusainak sem, mert hamisan szólnak. Mikor minden egyebet megtett az állam az egészséges környezetünkért akár a pénzvilág ellenében is, akkor menjen a miniszterelnök a kapcsolóhoz demonstrálni és én fejet hajtok előtte.