Köztünk élnek, a Nolblogon.

Köztünk élnek, a Nolblogon.

Volt példaképük nem is egy, a jobb napokat látott, valamikor ennyire lesüllyedni képtelen volt Navracsics, és az agyonkeresztény, amúgy sima karrierista szalonkavadász Semjén. Ez utóbbi még el is dicsekedett vele, hogy ők - mármint a semmi párt KDNP - adták hozzá az észt, és a Fidesz adta az izmot. Mondjuk, Semjén esetében észről beszélni barokkos túlzás, de hát, had mondja. Ő biztosan elhiszi. Tudhat valamit Orbánékról, mert a Kedves Vezető már ennél sokkal kevesebbért is kicsinált harcostársakat. Navracsics esetében észről beszélni helyénvaló, azonban jellemről annál kevésbé. Hogy egy értelmes ember ennyi aljassághoz leadja magát, mint ő, ahhoz valami nagy jutalomfalat kellett. Persze, meg is kapták. Miniszterelnök-helyettesek lettek.

Itt vannak azonban ezek a névtelen kis senkik, akik itt a Nolblogon fröcsögnek, mocskolódnak, sértegetnek, pimaszkodnak, gúnyolódnak, csak éppen teljesen értelmetlenül. Navracsicséknak volt hatalmuk, eszközük és terük a karaktergyilkossághoz. De mi van ezeknek a lúdtalpas gyalogoknak? Max. egy számítógépük és internetjük. Kevés, nagyon kevés. Mint ahogy kevés a bátorságuk is, mivel a névtelenség mögé bújva - te jó ég, milyen szánalmas nicknevek, milyen mondva csinált mail címek! - mernek csak hepciáskodni!

Akárhogy nézzük, nekik semmijük sincs a karaktergyilkossághoz, pedig vádolnak ám habzó szájjal, lebuziznak, tolvajnak neveznek, megfenyegetnek kilakoltatással, behajtással, követéssel, lebunkózással, csakhogy teljesen értelmetlenül. Semmit nem számít, ha nyilvánossá teszik az IP-címünket, lakcímünket, na és? Van, amelyikünknek polgári neve is ismert, és akkor mi van? Ha rákérdezel bármelyik állításukra, hogy talán tessék szíves lenni előtárni a vonatkozó bizonyítékot, rögvest terelnek, és azzal jönnek, hogy : de már az általánosban is lopta a színes krétát, leginkább a pirosat! A jele meg sarló-kalapács volt! És különben is, az ő bátyjuk erősebb!

Teszik mindezt - na, nem fizetésért, ilyen kis senkikre a jobboldal nem pazarol egy fillért sem - hazafias buzgalomból. Mert ők azok az önkéntes elhivatottak, akik majd megmutatják!

Hát, amit megmutatnak, az csak a szánalmas, tehetetlen acsargásuk. Mert nem tudnak tenni semmit. A képernyő meg türelmes, elviseli az izzadmányos görcsölésüket. Mi meg átlépünk rajtuk, mert ettől még inkább begőzölnek. Kiröhögjük őket, ami rosszabb, mintha perbe-haragba szállnánk velük. Minek? Senkik voltak, most is senkik, és azok is lesznek.

Valószínű pótcselekvés ez náluk. Lehet, hogy kicsi a nemi szervük, vagy impotensek, esetleg az asszony erősebb náluk, már a gyereket se merik nyakon cserdíteni, mert lehet, hogy visszaüt, a kutyát meg nem téríthetik oldalba, mert vagy nincs, vagy beléjük harap, penetráns szájszaguk van, vagy csak büdös a lábuk, szóval, ide jönnek kiélni frusztráltságukat.

Tkp. sajnálom őket. Ez maradt nekik. A személyeskedésen kívül egyetlen értelmes gondolatot nem tudnak összekalapálni. Az életben nem jutnak el gyalogként a sakktábla azon mezőjére, ahol becserélhetnék őket egy tisztre, vagy királynőre. Egyszerű parasztok a sakktáblán. Ráadásul egy csökkent értelmű vezeti a bábukat.

Se hatalmuk, se eszközük, se tehetségük nincs bármit is elérni. Amijük van, az a messze bűzlő szájszaguk, és a tökéletes intellektuális alsóbbrendűség.

Erőlködnek, erőlködnek, de az ilyes fajta erőlködésnek rendszerint besz@rás a vége. Legalább lecserélik a vonalkódos alsójukat :-)

Milyen érzés tehetetlenül acsarogni, picinyeim? Kevesek vagytok ugyanis, mint sünben a dauer :DDD