államosítás, mint olyan
államosítás, mint olyan
„…A gyerekek nagy és erős felnőttekként tekintenek ránk, várakozással telve figyelnek minket, és olyannak fogják látni a világot, amilyennek megmutatjuk nekik….Nagy felelősség ez, amelyet méltón kell viselnünk, mert Ők a következő generáció…”
Ezeket a szép gondolatokat egy nagyközség helyi lapjának főszerkesztője vetette papírra. Nézzünk azonban egy kicsit a kulisszák mögé. A kormány gondolt egy nagyot, állami tulajdonba – az idősebbek még emlékeznek rá, ezt valamikor kevésbé szemérmesen úgy hívták: államosítás, és erősen a magántulajdon einstandját jelentette - fogja vonni az önkormányzati oktatási intézményeket. No, ne tessék aggódni, csak tulajdonjogilag, és egyetlen árva fillért nem fizetnek a korábban, a közösség forintjaiból megvalósított bővítések, felújítások megváltásaként. Eleddig az önkormányzatok a fenntartási és működési költségek cca. 50%-át finanszírozták, a többit az állami normatív hozzájárulás fedezte. Ez 2013-ban megszűnik. Hiába, nehéz gazdasági helyzetben van az ország, takarékoskodni kell.
Csakhogy ez azt is jelenti, hogy ennek következtében az önkormányzatok vagy teljesen állami tulajdonba adják oktatási intézményeiket – ezzel odadobják a gyeplőt, lesz, ami lesz, a Szalai utcában biztosan tudják, hogy Porosfalva általános iskolájának mi a jó – vagy átvállalják a működtetést. Nos, van egy olyan sanda gyanúm, nem sok önkormányzat fog kardoskodni a saját iskolája fenntartásért. Mert hát, az 50%-os állami normatív támogatás nélkül neki kell kitermelnie a pedagógusok fizetésétől kezdve a közműdíjakon keresztül a WC-tartály cseréjéig mindent. Miből, kérdezem én? Esetleg abból, hogy nem lesz nyelvoktatás, zenetanítás, technika, fazekas, matematika, fizika és egyéb szakkör, a gyermeke igényét kielégítő és fejlődését szolgáló oktatás – mert az sokba van - , és/vagy ott rohadjon el az az ereszcsatorna, úgysem esik sokat az eső?! Vagy abból, hogy majd az egészet kiterhelik a szülőkre? Mintha alaptörvénybe lenne foglalva az oktatás ingyenessége!
Lesznek önkormányzatok, amelyek előre menekülnek, és felajánlják iskoláikat az egyháznak. Azok mégiscsak helyben vannak, jobban ismerik a helyi viszonyokat, mint az állami vízfej. Ilyen pl. az ajkai önkormányzat, amelyik először a katolikus egyháznak ajánlotta fel intézményeit. Az köszönte szépen, és nem kérte (no comment). A HIT gyülekezete viszont boldogan befogadta.
Nem tudom, hogy a helyi Önkormányzatnak mik az elképzelései. Biztosan van egy szép nevű – oktatási, kulturális és sport – bizottsága, de pénze, az nincs.
Ha még az államosításhoz hozzá vesszük a teljességgel ostoba és megvalósíthatatlan Nemzeti Alaptantervet – ami csak egyre jó: egyenagyakba egyentudást begyömöszölni, az egyéniségeket ignorálni és elölni minden pedagógusi szabadságot – hát a főszerkesztő szavait már nem is olvasom olyan bizakodással…
Ille István
Ez a cikk a Ellenszék Vélemény Magazin oldalán jelent meg.
