Nem a saját véleményem, másodközlés, de van benne valami:
Nyakunkon a hetedik szabad választás, az előzetes regisztráció közkívánatra elmarad: a kormány egy bravúros fordulattal immár nem távol tartani igyekszik a voksolástól a tompább eszű (virágnyelven: kevéssé tudatos) polgártársainkat, hanem éppen hogy teljes gőzzel ráállt a megdolgozásukra. Gázár-csökkentés, áramdíj-apasztás, olcsított hús… csak úgy röpködnek a mínuszok, legutóbb már a kormányzati államadósság-kalkulátort is le kellett állítani, mert kezdett módfelett kínossá válni, hogy 3,5 év unortodoxia eredményeként magasabban áll a mutató, mint a 2010-es kormányváltáskor. (Nincs az a törökgábor, aki arcpír nélkül megmagyarázza nekem, hogy a 23 250 milliárd Ft valójában kevesebb, mint a 21 300 milliárd...)
Országszerte viharos sikerrel fut tehát a Rezsicsökkentés c. népszínmű újabb felvonása; hiába, a helikopteres pénzszórás olyan aduásza a kampányidőszaknak, amely akár Anders Breiviket is esélyes politikus-jelöltté tenné. Jogállam védelme, közpénzek átláthatósága, sajtószabadság - pár tízezer széplelket érdeklő témák, míg a választást azok a milliók döntik majd el, akiket jobban izgalomba hoz egy kétezerrel olcsóbb távhő-számla. A plebsz perspektívájából a CDS-felár vagy a Közgép milliárdjai megfoghatatlan buborékok valahol a sztratoszférában, a 80 forinttal olcsóbb csirkeszárny viszont a mindennapok valósága.
Beválni látszik a „csak nagyot érdemes hazudni” cinikus útmutatása: a magánnyugdíj-rabló, valójában kíméletlenül megszorító kormány az agyonkommunikált rezsicsökkentéssel mindinkább szeretetszolgálatként képes eladni magát az egyszerűbb lelkek előtt.
A taktika az, hogy trükkök százai (bankadó, szektoradók, sárgacsekk-adó, üzemanyagok brutális jövedéki adója, stb.) segítségével „kiszervezték” a megszorítások oroszlánrészét az amúgy is népszerűtlen állami vállalatokra és multikra: így az extra sarcot a telekom-cégek, a bankok, a kereskedők, stb. szedik be az emberektől, a hatalom pedig zavartalanul ünnepeltetheti magát a jóságos osztogató szerepében. A húgymeleg kádári tudatlanság csapdájában vergődő ország áhítattal ünnepli a nagy szemfényvesztőket.
Érdemes szembenézni a ténnyel: a populizmus pályáján, jelen pillanatban az orbáni rezsim verhetetlen. Hagyjuk már a „demokratikus reflexeket” meg a „társadalom kollektív bölcsességét”, az istenadta nép egy dinasztikusan öröklődő császárságot is megszavazna államformának, ha további 30% rezsicsökkentést kapna cserébe.
Az ország hosszú távú érdekében a kívánatos és üdvös épp ezért az volna, hogy a jelenlegi hatalom újrázzon 2014-ben. Hogy legyenek egyértelműek a felelősségi viszonyok. Hogy amikor elkerülhetetlenül a jéghegynek ütközünk, Orbán legyen a hajóskapitány. Hogy végre ország-világ előtt, élő egyenesben váljon nyilvánvalóvá: az orbánizmus fenntarthatatlan.
Az évi 600 milliárd pluszt a tehetősek zsebében hagyó egykulcsos adó nem pörgette fel a gazdaságot. A beígért egymillió munkahelyet már csak gúnyból említi bárki is. A bizonytalan gazdasági és jogi környezet úgy taszítja a befektetőket, mint kacsa tolla a vizet. Az ország finanszírozása botrányosan drága és labilis.
A pünkösdi királyság alkonya csak idő kérdése. Akárhogy kotorásznak majd egyre idegesebben az ország kabátzsebében, nem fognak még egyszer találni 36 milliárd euró MNB-devizatartalékot meg 3000 milliárd forint manyup-vagyont, aminek a lenyúlásával tovább halaszthatnák a szembenézést az unortodoxia szükségszerű csődjével.
Igenis, most már maradjanak, és vigyék el a balhét az egész tébolyult országdúlásért, amit összehoztak. Pofátlanodjanak csak tovább, játsszanak át mindent haveri körbe, nyissanak Lázár haverjai Nemzeti Italboltot és Játéktermet, tíz falu építsen egy stadiont a Közgéppel, Selmeczi Gabriella „védje meg” a banki megtakarításainkat, írják bele a gránitszilárdságúba a kötelező Simicska-tizedet, Bencsik András szervezzen békemenetet a 400 forintos euró és az 500 forintos benzin védelmében, folytatódjon az egész őrület Kerényivel, Matolcsyval, Lászlónéval egészen a dicstelen bukásig.
Ha majd a hideg veríték fogja verni az ország 4/5-ét mindegyik Lázár-kaliberű gazember láttán, ha majd a kollektív tudás evidens részévé válik, hogy Fidesz-kormányzás = balkanizálódás, eszelős korrupció, maffiamódszerekkel való lopás, totális közigazgatási, kulturális megszállás és gazdasági csőd, na akkor nyílhat esély a katarzisra, az új többség bázisán egy valódi korszakváltásra.
Aki most nyer, az veszít. A leválthatatlan pártkatonákkal teljesen megszállt közintézmények révén Orbánék könnyűszerrel gúzsba kötnének és megfojtanának egy új kormányt és 4 év múlva (vagy hamarabb) megerősödve, még nagyobb pofával jönnének vissza, a reményt is ellopva tőlünk, hogy valaha megszabadulhatunk a Fidesztől. Márpedig addig sem haladás, sem béke nem lesz ebben az országban.
Egyszer kell bukniuk, de akkor nagyon.
(írta: Spiritual)
