a közoktatásban
a közoktatásban
A későn születettek kedvéért, egy kis információ, miről is beszélek:
A B-lista (köznevesült formában bélista) 1922-ben, az 1940-es és 1950-es években a politikai okokból a rendszer által kiválasztott személyek listája volt, akiknek a mindennapi, civil sorsa a munkából való elbocsátás, akadályoztatás és hátrányos megkülönböztetés lett.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetőségének Közigazgatási Osztálya már 1945 novemberében elkészítette a közigazgatás „megtisztításának” tervét, amelynek eszköze a B-listázásnak, bélistázásnak nevezett elbocsátási hullám lett.
A B-listákra azok kerültek, akiket az előző rendszerben elkövetett bűnöket kutató igazolóbizottságok nem igazoltak; akiket igazoltak, de megfeddtek; és végül azok is, akik Nyugatról tértek vissza az országba. (Wikipédia).
Aszalós Sándor írása következik.
"Már a diákok között is van „A” és „B” állampolgár?
Amíg nálunk már elképesztő a helyzet az iskolák fenntartása, a tandíj jelenlegi és várható mértéke, valamint a jövő évtől bevezetésre kerülő állami ösztöndíjas keretszámok csökkentése miatt, addig a külhoni magyar iskolák szinte semmiben nem szenvednek hiányt. A támogatással nincs is baj(!), de az mégsem járja, ahogy az erre fordítható összeg elosztásánál túlzott prioritást élveznek a határon túliak.
Néhány konkrétum a teljesség igénye nélkül a fentiek alátámasztására:
4 milliárd erdélyi felsőoktatásra (és ez még nem a teljes összeg!) Marosvásárhelyen a magyar miniszterelnök már alá is írt egy erről szóló elvi megállapodást. A 2014 végéig beérkező magyar közpénzből az elmaradt fejlesztéseket tudják végrehajtani az erdélyi magyar egyetemek. Önsajnálat helyett a cselekvésre kell összpontosítani - mondta beszédében Orbán Viktor…
HVG
Kétmillió amerikai dollár értékben eddig 23 magyar tannyelvű oktatási intézményben sikerült kicserélni a nyílászárókat, a villamoshálózatot és felújítani a fűtésrendszert.
Kárpátalja.ma
Az anyaország révén 1 millió dollár támogatás 70 kárpátaljai magyar oktatási és kulturális intézmény felújítására…
Kárpátalja.ma
965,1 millió forint, szemben a 2010-es 632,5 millió forinttal. A magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett képzéseinek többlettámogatásával és a külhoni hallgatóknak adományozott miniszteri és egyéb ösztöndíjakkal együtt ez az összeg meghaladja a 1,1 milliárd forintot.
Délmagyar.hu
A külhoni magyarság támogatása 11,57 milliárd forint 2013-ban a közigazgatási tárca nemzetpolitikai tevékenység fejezetében és a Bethlen Gábor Alap költségvetésében.
Fidesz.hu
1,315 milliárd forint támogatást osztottak szét 1181 támogatott pályázat között Szülőföld Alap őszi pályázatain összesen.
Hírextra.hu
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a külhoni közigazgatási dolgozóik számára ingyenes magyar nyelvoktatást biztosít 2012. október 6-tól kezdődően…
Kárpátalja.hu
A Bethlen Gábor Alap létrehozását követően 15,5 milliárd áll rendelkezésre - ilyen magas összeg még soha nem volt az alapban. Az oktatás-nevelési támogatást minden gyermek számára biztosítják, aki határon túli magyar iskolába jár, 250 ezer gyermek után utal a magyar állam 20 ezer forintot…
MNO
Az OTP a támogatott határon túli magánszemélyek részére térítésmentesen nyit bankszámlát, s a támogatás egyszeri, készpénzben történő felvételét is ingyen biztosítja. A költségvetési támogatások kezeléséhez ugyancsak ingyenesen nyithatnak számlát az OTP Banknál…
Kormány.hu
Az érettségi vizsga az adott ország nyelvén középfokú nyelvvizsgának minősül, és jár érte a 28 pont többlet a jelenlegi rendszer szerint. Ha pedig közismereti tárgyat az adott ország hivatalos nyelvén tanultak legalább két éven át, azt egyenértékűnek tekintik a felsőfokú nyelvvizsgával, ezért 40 pont többlet jár majd. A rendelkezés 2013-tól, a keresztféléves eljárástól már érvényes lesz, és "ezres nagyságrendű diákot érint." Megjegyzés: Miközben nálunk a bennszülött magyar diákok horribilis költségű nyelvvizsga felkészítőkön érhetik el ugyanezt a többletpontszámot!
Karpatalja.hu
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Külhoni Magyarok Osztálya és a Balassi Intézet összesen 34 millió forint keretösszeggel három pályázatot hirdet meg a határon túli szórványterületeken élők számára…
Kormány.hu
Miniszteri ösztöndíj a 2012/2013-as tanévben magyarországi felsőoktatási intézményekbe szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségű hallgatók számára.
Kormány.hu
A „GENIUS" Jótékonysági Alapítvány Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma által folyósított támogatás felhasználásával pályázatot hirdet Magyarországon szerzett felsőfokú oklevelek (diplomák) és PhD/DLA fokozatok ukrajnai honosításának támogatására ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára a 2012. évben.
Kárpátalaja.hu
És, mi a helyzet idehaza?
Itthon elképesztően alulfinanszírozott az oktatás. Az iskolák fenntartása az önkormányzatokra hárul, vagyis a lakosságra, hiszen az állam nagyon lecsökkentette az önkormányzatok állami támogatását, a tanulók után járó fejkvótát. Az önkormányzatok patthelyzetben vannak. A sok „lelakott” iskola fenntartása, üzemeltetése csak újabbnál újabb helyi adók kivetésével, beszedésével valósítható meg. A kormány ilyen adók kivetését nem rendelte el, csak nagylelkűen lehetőséget adott a polgármesterek részére, hogy kivethessék. Egyre több településen bevezetik, vagy felemelik az ingatlanadót, az ebadót, stb., ha nem akarnak adósságcsapdába kerülni.
A felsőoktatás kapui sok diák előtt bezáródtak. Sorra szüntetik be a közgazdász és jogászképzést. A felsőoktatásban csak a gazdagok képesek a gyermekeiknek a tanulását finanszírozni. Az egyetemi tandíjak kb. 400 ezer forintnál kezdődnek és 2 milliónál végződnek egy fizetős diák számára. Bocsánat, nem tandíj, hanem önköltségi hozzájárulás. Ezt mindjárt könnyebb kifizetni? Ott a diákhitel? Vegye fel minden fiatal, tanulni vágyó, és törlessze egy életen át? Az állam a magas kamat nagy részét átvállalja. Nem értem. Az állam miért a bankot támogatja a magas kamat kifizetésével, miért nem a diáknak kell kevesebbet fizetni?
Orbánék folyamatosan szapulják a Gyurcsány-Bajnai kormányokat a lakosság deviza-eladósodása miatt. Most viszont a fiatalokat adósítják el, hiszen a diákhitelt felvevők akár 50 éves korukig is törleszthetik azt. Amikor jelentkeztek a hallgatók, még nem gondoltak arra, hogy napokon belül óriási adóság árán kezdhetik meg tanulmányaikat azzal, hogy magukra vállalják a képzés költségét, úgy hogy a felvett hitelt nyelvi hozzájárulásra nem is fordíthatják.
Ahogy arra a napokban közölt import nyugdíjasok...> ( http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/import-nyugdijasok-mar-amerikaban-is-hir-lett ) cikkünkben már rávilágítottunk, kormányunk hogyan és miképp juttat adóforintokat a határon túli időseknek, ugyan ez az osztogatás tapasztalható a külhoni oktatás támogatása címén is!
Nézzük, mit ígért Orbán Viktor a kormányváltást megelőzően:
Ellenben azóta az anyaországi diákok és szüleik súlyos százezreket, milliókat kell hogy költsenek a gyermekeik idegen nyelvi képzésére is, ezzel szemben, a nyelvtörvény szerint a külhoni magyar fiatalnak, aki éppen csak egy elégségessel átcsúszott magyarból a gimnáziumban, annak is jár a magyar egyetemi felvételinél a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány. Ők együtt a szüleikkel kicsi gyermekkoruk óta magyarul beszéltek, ugyanúgy, mint egy anyaországbeli gyermek. Az anyaországi diáknak az idegennyelvvizsgáért is sokszor annyit kell dolgoznia, sőt rengeteget fizetnie.
A határon túli gyermek a hazai diploma megszerzése után angolosan távozik, nem köti ide semmiféle hallgatói szerződés, mint a „gúzsba kötött anyaországi fiatalt", aki csak úgy tanulhat, ha aláírja azt a szerződésben, hogy a diploma megszerzése utáni 20 évben 10 kemény évig nem hagyja el az országot?
A külhoni diák ingyen tanulhat, és a férőhely számára elsődlegesen biztosított a kollégiumban is, itthon elviszik a „bennszülött diákok elől" a kollégiumi férőhelyeket is. Határon túli ösztöndíjban, mindenféle szociális segélyezésben részesülnek, miközben a hazai fiatal ezekhez már nem férhet emiatt hozzá! Az anyaországbeli fiatal óriási hátránnyal indul így a külhoni diákokkal szemben, hiszen ha tanulni akar, neki ezt egy átlagos családi költségvetés nem tudja biztosítani. Neki a diákhitel marad egyetlen lehetőség.
Én nem „haragszom", vagy irigykedem a külhoniakra. Szó sincs erről. Azonban nagyon károsnak tartom az effajta politikát, amit a kormány gyakorol, mert ez csak egymásnak feszíti az „A" és a „B" állampolgárokat! Pláne akkor, amikor a bennszülötteket már majdnem „kivérezteti", olyan áron, hogy „istenként" osztogatja a közpénzeket a külhoniaknak?
A hazai iskolákkal, diákokkal ellentétben kormányunk a külhoni iskoláknak, diákoknak bőkezűen ontja a pénzt. „Egyik helyen osztogat, másik helyen fosztogat!”
A határon túli magyar iskolába, magyar óvodába járó diákok mindegyike kap tanévkezdésre 20.000 + 2.600 + 2.800 = 25.400 Ft/fő támogatást, addig a hazai ovisok semmit, a hazai diákok rászorultság esetén 12. 000 forint ingyen tankönyvtámogatást (vagy még azt sem). Természetesen itt is vannak olyan gyerekek, illetve szülők, akik hatalmas támogatásban részesülnek.
Budapesten sincs gondja óvodára, bölcsődére egy sereg kisgyermekes kormánytisztviselőnek. A köztisztviselők krémjének számító réteg három csodálatos budai intézmény között is válogathat, ha csemetéjét biztonságban akarja tudni, ráadásul a többiekhez képest potom pénzt fizet a szolgáltatásért.
Minden 4. gyerek külhoni, de nem mindegyik tanul magyar nyelvű oktatási intézményben. Nekik 15,5 milliárd forint támogatás jutott, míg a háromszor-négyszer annyi hazai diákságnak ennek a harmada, 5,6 milliárd forint jutott. Ki tud erre logikus magyarázatot adni? Ha a támogatás mértéke fordítva lenne, azt meg lehetne érteni, hisz a költségvetés bevételeit csak a hazai diákok családtagjai gyarapítják. A külhoniak ide nem fizetnek adót.
Az intézmények támogatása terén ugyan ez a helyzet, csak még hatványozottabban jelentkezik a különbség az itthoniak hátrányára.
A fentiekből is látható, hogy ez a helyzet ebben a formában tovább nem fenntartható. Jó okuk van a diákoknak arra, hogy tiltakozzanak saját jövőjük érdekében, az igazságtalan és hátrányos megkülönböztetés miatt, a külhoni magyar diákok ellenében. Amiatt, hogy ne legyen, szűnjön meg az A és B besorolás, megkülönböztetés bel- és külmagyar hallgató között!
http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/mar-a-diakok-kozott-is-van-a-es-b-allampolgar
***
„A helyzet úgy áll, ha tandíj lett volna, akkor én ma nem állnék itt. Ha tandíj lett volna akkortájt, Önök közül nagyon sokan nem ülnének ma itt. Beszéljünk ismét egyenesen: a tandíj a magunkfajtákat kirekeszti az egyetemekről. A tanulás a mi időnkben sem volt ingyenes – én emlékszem -: albérlet, kollégium, különórák, nyelvórák, tankönyvek… Az egyetem mellett a mi időnkben is mindig dolgozni kellett: végig is dolgoztuk. Valahogy fenn és el kellett tartani magunkat, a szülői támogatás mellett is. Éjszakánként nyomda, istálló, teherpályaudvar… Ha azonban tandíj lett volna, kedves Barátaim, az már egy elkerülhetetlen és kivédhetetlen csapást jelentett volna a számunkra. Gondoljanak bele abba, mit érezhet ma egy diplomás házaspár, vagy mit érezhet egy munkás, aki látja a gyerekében a tehetséget, észreveszi a felvillanó észt, mit érezhet, amikor azt kell mondania, jövőre nem tudom fizetni az egyetemi tanulmányaidat. Ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked! Ezt jelenti egész Magyarország számára a tandíj.”
(Orbán Viktor évértékelő beszéde; 2008. február 13. Syma Csarnok)"
Álljon itt egy illusztráció erről a végtelenül szociálisan érzékeny kormányról:
