Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Az ítélet

Kafka: A per után, szabadon

2017. április 15. - Harun al Rasid

Természetesen a Gulyás-Varga kettős ítéletéről van szó, amit szak- és szagértők – nem elírás, kérem szépen, mivel ez az ítélet bűzlik ám, de rendesen – oda-vissza kielemeztek, megtárgyaltak, mérvadó bloggerek és publicisták kellő képpen felháborodtak miatta, egyszerű kommentelők meg mindent ráhordtak, ami a csövön kifért.

Nota bene, az eljáró bírót is mindennek nevezték, csak nem önképzőköri cserkésznek.

Az alap, mint tudjuk, az általa meghozott ítélet volt, nevezetesen a közmunkára kötelezés.

Nos, akkor nézzük egy kicsit más szemmel a dolgokat. Az ügyészségi vádindítvány csoportosan elkövetett garázdaság és rongálás volt. Ebből a garázdaságot befogadta a bíróság, a rongálást nem.

Nézzük a garázdaság tényállását: „A garázdaság csak kirívóan közösségellenes és erőszakos magatartás együttes tanúsítása esetén valósítható meg. Bármelyik hiányában garázdaság nem állapítható meg. Kihívóan közösségellenesség abban az esetben áll fenn, ha a garázdaság a társadalmi normákkal való nyílt szembehelyezkedést, súlyos normasértést ölel fel.”

Ugyan indoklásában a bíró hivatkozott a cselekedet kirívóan közösségellenes mivoltára, csakhogy a jelenlevő közösségnek egyáltalán nem volt ellenére ez a cselekedet. A másik indoklás, mi szerint másokban megbotránkozást keltett volna, úgyszintén nem állja meg a helyét, mert az ott lévők mintha nem botránkoztak volna meg a cselekedetükön, mi több, meg sem riadtak tőle.

 Az indoklás ezzel kipipálva, azonban az ítélet tartalmi része valahogy nem kóser. Egyrészt a miatt, hogy kettő az nem három, márpedig a csoportos garázdasághoz min. három személy szükségeltetik, ezért Gulyásék elkövetői magatartása a Btk. 339. §  szerint „csak” vétségnek számít, ami két év szabadságvesztéssel büntetendő, másrészt, ha csoportosként minősítik, akkor három év a büntetési tétel. Mecsoda különbség!

Itt jön be a másodfok (ugyanis mindkét fél fellebbezett).  Idézem:

A másodfokú bíróság kötve van az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényálláshoz, de csak abban az esetben, ha az minden szempontból megalapozott, illetve ha a fellebbezésben nem állítottak új tényt vagy nem hivatkoztak új bizonyítékra, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le.

Megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete, ha az

  1. az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel,
  2. az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást vagy a tényállást hiányosan állapította meg,
  3. a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával,
  4. és végül az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett.

Ezekben az esetekben a másodfokú bíróságnak lehetősége van arra, hogy a megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban kiküszöbölje. Ennek megfelelően, amennyiben az iratok tartalma alapján ez lehetséges, a tényállást kiegészítheti, illetve helyesbítheti, megfelelő ténybeli következtetést vonhat le, ha ez a felvett bizonyítás útján lehetséges.

Na, itt van az eb elhantolva. A kiszabott büntetés és a tényállás nincs összhangban, ez még a magam fajta laikus számára is nyilvánvaló. A másodfok vagy visszadobja az egészet az első foknak – harmadik személy hiánya, téves tényállás megállapítása okán – vagy maga korrigálja azt, de az a sanda gyanúm, hogy a büntetési tétel sem fog maradni, mivel a tényállást az első fok hibásan állapította meg.

Ha az első fokon eljáró bíró tudatosan hozott megalapozatlan ítéletet, akkor azt mondom: ügyes, át tolta a felelősséget a másodfokú bíróságnak. Ő mossa kezeit, majd a másodfok  - ahol ráadásul nem egyesbíró, hanem bírói tanács működik – dönt.

Ha szakmai tudatlanságból hozta meg az ítéletét, csak sajnálni tudom, valszeg átkerül egy poros kisvárosba, tyúkpereket tárgyalni.

Ami az elkövetés eszközét illeti, a festékes flakon is csak a véleménynyilvánítás egyik eszköze, ahogy a tojás, a paradicsom és a torta is. Pláne, egy olyan országban, ahol a feltépett és eldobott kockakő – repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, kit, hogyan talál meg – se más, mint a véleménynyilvánítás eszköze – legalábbis a bíróság szerint.

Hanem, felmerül bennem a kérdés: nem lett volna jobb a fentiek ismeretében inkább nem fellebbezni?

A bejegyzés trackback címe:

https://ellenszelben.blog.hu/api/trackback/id/tr8812428449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.