Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Bástya elvtárs Ellen(s)zékben

2010. március 23. - Harun al Rasid

Bástya elvtárs Ellen(s)zékben


Bástya elvtárs abban a megtiszteltetésben részesült, hogy meghívást kézbesített neki az elektronikus posta: napra pontosan egy hónappal az "Ellen(s)zékben" című blog megjelenése után immár ő is tagja ennek a kezdeményezésnek. Köszönet hát érte.

Bástya elvtárs Ellen(s)zékben


Bástya elvtárs abban a megtiszteltetésben részesült, hogy meghívást kézbesített neki az elektronikus posta: napra pontosan egy hónappal az "Ellen(s)zékben" című blog megjelenése után immár ő is tagja ennek a kezdeményezésnek. Köszönet hát érte.

Ellenszékről szól a cím, ugye, a blog címe, némi szójátékkal az ellenzékből képződött. Az ellen, az ellenzék az Bástya elvtársnak sajátja, mondhatni, az eddigi több mint fél évszázadnyi ideje alatt mindig ellenzékben volt, soha nem volt olyan hatalom felette, ami szívének őszintén kedves lett volna, gyanítható, most már, hogy ilyen talán nincs is. Örök ellenzéki - szokták mondani egyesekről, nem túl hízelgő ez a jelző, összeférhetetlen alakok, anarchisták, zabolázhatatlan elemek, összességében nehéz és (meg)érthetetlen emberek tartoznak ebbe a csoportosulásba, és ha a tükörbe néz a Bástya elvtárs, akkor - talán az anarchista kivételével - valahol rá is illenek ezek a jellemzések.

Hogy miért pejoratív, persze nem a Bástya elvtárs, hanem az örök ellenzékiség, azt nem tudni. Ugyanis itt nem arra az ellenzékiségre kell gondolni, amit húsz éve láthatunk,  hogy a te anyád, te köcsög, mondjuk, ugye, ha parlamenti (v)iszonyokra gondolunk, meg betartok én neked, ahol lehet, ott is, ahol nem; meg kivonulok, leszavazlak meg hasonlók. Ez nem ellenzékiség, kérem, ez primitívség. Más szóval politika.

Ellenezni eszméket, terveket, beruházásokat, gondolatokat lehet, nem személyeket. A hiteles ellenzékiséghez az szükséges, hogy az ember egy adott gondolattal ne értsen egyet, azt vitassa, szedje ízekre, ha szükséges, de ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy a gondolat előterjesztőjét gyűlölni kell! Lehet, persze, vannak olyan gondolatok, tettek, ahol mérlegelésnek nincs helye, de ez már egy másik történet.

És hát az ellenzés nem lehet elvtelen, öncélú, pártos, nem jelent állandó koalíciót az adott terv, gondolat ellenzőivel, mert a hiteles ellenzéshez az szükségeltetik, hogy az ember minden egyes ügyről kialakítsa a saját véleményét, és annak hiteles képviseletében legyen ellenző. Ellenezni lehet kormány és ellenzék munkáját, terveit, gondolatait - anélkül, hogy az ember ellenzékivé, kormányoldalivá válna, szövetségese lenne bármely politikai vonalnak.

Bástya elvtárs úgy gondolja, alapvetően nem az számít, hogy valaki baloldali, jobboldali, liberális vagy mifene, hanem az, hogy tisztességes-e. A tisztességhez az is hozzátartozik, hogy elvtelenül egyetlen politikai párt irányvonalához se csatlakozzék az ember - ami persze nem azt jelenti, hogy adott esetben nem lehet valakire szavazni, valakit a meglehetősen szerény kínálatból favorizálni.
 
Sajnos ma nem ez a helyzet, kicsit olyan lett a politika és a közélet, mint a futball - amíg volt, úgy a nyolcvanas évekig, amikor mást látott a zöld-fehér szemüvegen, mást a lila-fehéren, mást a piros-kéken keresztül a szurkoló - ugyanazt a meccset nézve. Ez a fociban - akkoriban - még elment, mert - akkoriban - még nem ütötték-verték egymást a szurkolók. Akkoriban. Ma már, persze, meccsre sem jár a Bástya elvtárs.

Az igazi ellen(s)zéki individuum, többnyire egyedül van, magára marad, de önmagával megbékévelve önmaga hűséges szövetségese lehet. Minden további szimpatizáns már nyereség.

Még a székről szólnék, ami, többnyire egyszemélyes ülőhely. A dolgok jobbításához valahol arra volna szükség, hogy ne székekről beszéljünk csupán, padsorokról, teli termekről, kicsinek bizonyuló lelátókról. Igen, arra volna szükség, valahol, hogy tízmillióan legyünk ellen(s)zékben, kritikusan figyelve a politkacsinálók mindennapjait, kormányét és elkötelezett ellenzékét egyaránt. Hogy ne a csordaszellem alakítsa ki a véleményünket, a bal- vagy a jobboldali sajtó, a népszerű politikusok, vagy a népszerűtlenek. Hanem mi magunk.

Hogy igazi demokraták legyünk. Ha kell, hát ellen(s)zékben.


Bástya et.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.