Gondolatok, ellenszélben. Aki profi hajós, az ellenszélben is képes előre haladni.

Ellenszélben

Baloldali értékek és hibák

2010. február 24. - Harun al Rasid

Elgondolkodtató, hogy melyek azok a baloldali értékek, amelyek szembeszökően közös platformot képesek más ideológiákkal alkotni és amelyek vállalhatóak akár a jobboldali, vagy a konzervatív nézeteket vallók számára is. Jelen helyzetben erények és hibák keverednek.

 A baloldal alapvetően a munkát végzőket képviseli minden sallangtól mentesen. A munkavállaló és a munkaadó közötti feszültség mentén a munkavállaló érdekeit nézi, nem egyszer nagy szólamokat hangoztatva. Pl. „Azé a föld, aki megműveli!”, vagy a klasszikus „Munkát, kenyeret”, vagy a háromszor nyolc hangoztatása. Tipikus formák és a munkavállalói érdekvédelem kardinális pontjai, hiszen a munkaadók a pénz oldaláról a hatalom birtokosai is. A munkavállalók ilyetén védelme bármilyen eszmeiségben vállalhatóak oldaltól függetlenül. Sajnos ebből már az értelmiség kimaradt, hiszen őket inkább a munkaadókhoz közelinek tekintették, ami komoly hiba. A vezető réteg nélkül az erőfeszítések értelmetlenek, mert a szakbarbárság és a butaság mindent tönkre tesz.

 A baloldal szinte homogén állománynak tekinti a munkavállalók tömegét, itt műveltségi (bizonyos szintig), származási, vagy nemi különbségek nem számítanak, ami igazán nemes elgondolás, de alapjaiban hibás. A különbségek feszültségek forrásaivá válnak később, de értéket is képvisel. A szolidaritás társadalmi státusz függővé válik ebben a rendszerben és minden elkülönülés nélkül egalizál. Így a „munkás” mindig számíthat a társak segítségére. Komoly szerepet szán a társadalmi igazságosság fogalmának. Mivel alaptézis, hogy „munkás” több van, mint gyáros ezért a többség véleményének és ideológiájának az elfogadását helyezi előtérbe. Ezt tekinthetjük a demokrácia alapkövének, mivel a többség akarata, a demokratikus szavazás, választás oldaltól függetlenül vállalható.

 Így az elesettek és legkevésbé érdekérvényesítésre képtelenek védelme, a társadalmi szolidaritás és a többségi vélemény meghatározó volta, minden magát demokratikusnak mondott rendszernek olyan sarokpontja, amelyet megkérdőjelezve csak a diktatúrákhoz juthatunk el.

 Jelenlegi, magát demokratikusnak és szocialistának mondott kormányzatunk ezeket az értékeket alapjaiban sérti meg. A legkevésbé érdekérvényesítésre képesek jelenleg a legrosszabbul élnek. Egyes csoportjaikba hihetetlen mennyiségű pénzt szivattyúztak bele, a legkisebb javulást sem elérve, de ők csak mint szavazógépek szerepelnek a hatalom palettáján. Természetesen másodlagos haszon gyanánt ezt a baklövést el lehet adni úgy, hogy szociálisan érzékenynek tüntetik fel magukat. Mivel ennek a rétegnek származási alapon még plusz jogokat is juttatnak, amit mások nem kaphatnak meg, már a faji megkülönböztetés területére értünk. A most elfogadott holokauszt tagadás tiltásáról szóló törvény sem más, hiszen egyesek fájdalmát, érzékenységét másoké elé emeli és tudományos, erkölcsi kérdéseket akar balga módon jogi eszközökkel szabályozni, gyakorlatilag dogmává degradálni. Ez szintén nem egyeztethető össze a baloldali értékekkel, mint ahogy a magát szocialistának valló párt minden csak nem szocialista.  Mivel ezek az intézkedések a többség érdekeivel ellentétesek, így a többségi elv sem érvényesül. A társadalmi szolidaritás, mivel a juttatások egy része, vagy az érzékenységhez, kegyelethez való jog származási, vagy ideológiai alapon jár, szintén nem működik.

 Komoly hibák is felmerülnek a baloldali értékekben. A nemzeti érzés és a nemzettudat szinte teljesen hiányzik belőle. A proletár internacionalizmus már kínálta magát a nemzetközi globalizmus elfogadtatására, ami simán megtörtént. Komoly nemzetállamokat az agresszív tőke nem tudott bekebelezni! Mivel mindenki egy szuverénnek mondott állam keretei között él, ezt a nemzettudatot képtelen volt a baloldali formula kiirtani, így jobb és baloldaliak ezt csak intenzitásában élik meg másként és itt a neoliberális kozmopolitákról nem szólok. A baloldal agresszivitása zavaró még. A proletárdiktatúra, a hatalmi harc és a demokratikus keretek áthágására való hajlam egybe mossa őket a nácikkal, mert mindkettő ideológiai alapon életek ellen irányul. Természetesen ez már a baloldal széle, ahová viszont mint a történelmi példák mutatják, minden esetben kisodródik. Így a nácizmus és a szélsőséges baloldaliság, a kommunizmus között csak néhány módszer és az elnevezés a különbség.

 A baloldal kétségtelenül hasznos és vállalható értékei mellett árgus szemekkel kell a vadhajtásokra figyelni, hiszen sem ilyen, sem olyan diktatúrában nem szeretnénk élni!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.